[Friss hozzászólások] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
(klikk a képre) |
respeckt!!!gentleman naná hogy jo!!!!!!!!!azzal nincs is baj tele vagyok zenékkel,csak azt nem tudom hogy ki lehet a csávo.honnan jött mit csinál meg hasonlok!!!azért köszi a segitséget!!!! |
A Gentlaman tényleg nagyon jó! Nekem legalábbis tetszik... add meg a mailed és küldök egy linket, ahonnan le tudsz tölteni pár videót. vagy dc:)
Peace! |
| bg up!!!!!!!tudtok valamit a gentleman nevő srácrol?érdekelne hogy mi a szitu nálla!csak annyit tudok hogy eszmlétlen zenéje és nagyon raj hangja van!jah és mindfehez hozzátartozik hogy fehér!szoval ha tudtok valami konkrétabbat osszátok már meg!köszi!peace |
| peace!!!nem akartalak megbántami hogy felületse vagy!!ne hidd!!!respeckt tasó!!!!!!!!!csak ugy tűnt néhány hozzászolásodbol hogy annyira nem ragad el atéma,de rájöttem hogy baromság!!!!!!!!csak annyit hogy igy tovább!!!!!!!!hisz tudod a jövő zenéje a reaggie!!!!!!!!peace up!!!!!! |
A Blend versenyre bármilyen blenddel benevezhettek!!! Akár lehet BRitney-s, Olsenes stb. Csak az a lényeg hogy saját készítésű legyen!!! Díjak :
1. hely : 3 db blend amilyet szeretnél és rá lesz írva a neved+ a kezdőlapon nagy betűkkel az ő honlapja lesz!!
2. hely : 2 db blend amilyet te kérsz a neved pedig rajta lesz!
3.hely : 1 db blend a neveddel!
Vigaszdíj : Egy kép a kedvenc sztároddal rajta pedig a neved hogy te is részt vettél a versenyen!!
www.djszandie.gportal.hu |
big up! Tesó, ezt a következtetést nem tudom honnan szedted, én az igét nagyon is gyakorlom.
Hail to Jah! egyébként a suli mellett nincs sok időm erre a lapra.... bocs |
| big up teso! jo ez az oldal csak az a baj hogy picit felületes vagy.ami még nem lenne gond ha ezt tudod orvosolni is!szoval ne csak terjesztd az igét hanem gyíakorold is!!!amugy király az oldal!!! peace!!!!!!! |
| Big up. gratulálok az oldal megújúlásához. nagyon jól sikerült .Respect az oldal készítőjének |
Szerves szennyezőanyagok sorsa a talajban
A szerves szennyezőanyagok nagy része a talajban a holt szerves anyagokhoz hasonlóan viselkedik, ezért kötődésükre, terjedésükre, sorsukra, hatásaikra az alábbiak jellemzőek:
1. Előfordulhatnak gáz- vagy gőzformában, vízben oldott vagy emulgeált formában és szilárd formában.
A gáz és gőzformájú szennyezőanyag lehet a talajgázban, lehet a talajvízben oldva vagy a szilárd felülethez kötődve, szorpcióval.
A folyékony halmazállapotú szennyezőanyagok is előfordulhatnak gőzformában vagy a talajnedvességben illetve a talajvízben oldva, folyadékfilm formájában, a szilárd fázishoz kötődve, vagy különálló fázisként, a talajvíz felületén.
A szilárd fázisú szennyezőanyag szemcseméretétől és fizikai-kémiai tulajdonsá-gaitól függően lehet a talajszemcsékhez keveredve vagy a talaj szilárd szemcsé-inek felületéhez kötve szorpcióval vagy a mátrixba kötődve különféle erőkkel, akár kovalens kötésekkel is, például a humuszba épülve.
A talajszemcsék felületén és belsejében tehát gázok, gőzök, folyadékok és szi-lárd szennyezőanyagok egyaránt megkötődhetnek.
2. A szerves szennyezőanyagok a talajban mineralizálódhatnak, belőlük energia termelődik, C, N és P tartalmuk pedig ismét felhasználhatóvá válik.
3. Kometabolizmussal olyan xenobiotikumok bomlanak, amelyeket a talajmikroorganizmusok enzimrendszerei úgy bontanak el, hogy közben nem termelnek belőle energiát.
4. A perzisztens szennyezőanyagok nem bomlanak egyáltalán, vagy csak részlege-sen bomlanak le.
5. Egyes szerves szennyezőanyagok vagy metabolitjaik beépülnek a biomasszába, a talajmikroorganizmusok sejtjeibe vagy a növények szöveteibe.
6. Beépülhetnek a táphumuszba, ahonnan bizonyos feltételek között könnyen mo-bilizálódhatnak.
7. Beépülhetnek a szerkezeti humuszba, ahonnan csak kis valószínűséggel mobilizálódhatnak.
8. Fosszilizálódhatnak, ezzel véglegesen kikerülhetnek az anyagkörforgalomból.
9. Szerves szennyezőanyagok természetes koncentrációcsökkenése során az alábbi kémiai folyamatok fordulnak elő leggyakrabban:
- Hidrolízis során a szerves anyag reakcióba lép a vízzel és alkohol kép-ződik.
- Szubsztitúció során nukleofil ágenssel (anionnal) lép reakcióba a szerves anyag.
- Elimináció során a szerves vegyület funkciós csoportjai leszakadnak, majd kettős kötés alakul ki.
- Oxidáció/redukció során elektron transzport valósul meg a reakcióban résztvevő komponensek között.
10. Biodegradálható szerves szennyezőanyagok természetes koncentrációcsökkenése során a mikrobiológiai folyamatok kerülnek előtérbe.
- A mikroorganizmusok degradáló képessége és hatékonysága függ a ve-gyi anyag szerkezetétől, összetételétől, illetve a hozzáférhetőségétől.
- A jelenlévő mikrobaközösség minősége nagyban befolyásolja a degra-dáció hatékonyságát. Az adott szennyezőanyag biológiailag csak akkor támadható meg, ha az evolúció során már kialakult a bontására képes enzimapparátus. Egyes szennyezőanyagok bontásához gyakran nem szükségesek különleges enzimek, mások viszont speciális enzimrendsze-rek jelenlétét feltételezik. Gyakran a talajban kis arányban előforduló fa-jok feldúsulása elegendő a szennyezőanyag szubsztrátként való haszno-sulásához, más esetekben specifikus gén, vagy génkombináció szüksé-ges.
- A szerves vegyületnek fizikailag, kémiailag diszpergáltnak kell lennie vízben azért, hogy a mikrobák számára hozzáférhetőek legyenek. Ezt, a mikrobák által szintetizált detergens hatású vegyületek, az un. biotenzidek biztosítják.
- Számos környezeti tényező van hatással a bontás intenzitására, például a hőmérséklet, a tápanyagok a pH, és a redoxviszonyok.
- Az oxigén mennyisége és forrása (levegő, NO3, SO4, stb.) meghatározza a légzésformákat. A telítetlen talajban a talajlevegő szolgáltatja a lég-zéshez szüksége oxigént, a vízzel telített talajban a nitrátlégzés vagy a szulfátlégzés dominál. A vas is szolgálhat elektronakceptorként.
- A szerves szennyezőanyagok természetes koncentrációcsökkenése során szabad vagy oldott oxigénből 3-4 mg szükséges 1 mg telített szénhidrogén teljes oxidációjához, vagyis a teljes mennyiség CO2-dá és vízzé alakításához. A szénhidrogének degradációja az oxidáción alapul, oxigén bevitele a molekulába az első lépés, melyet az oxigenáz enzimek végeznek aerob körülmények között. A mikroorganizmusok oxigénhez férhetőségét meghatározza a talaj típusa, a talajvízzel való telítettsége, s az egyéb szubsztrátok jelenléte.
- Szénhidrogének hatására, azok bontása közben a gyorsan aktivizálódó mikroorganizmusok viszonylag rövid idő alatt felélik a mozgósítható foszfor- és nitrogén tápelemkészletet, s ezzel összefüggésben a degradá-ció mértéke is csökken. E limitáció elkerülése érdekében ammónium-, foszfátsókat, karbamid-foszfátot, N-P-K műtrágyát adagolhatunk a szennyezett talajhoz.
- A hőmérsékletnek azon túl, hogy a mikrobiális bontás mértékét megha-tározza, befolyással van a szennyező szénhidrogén fizikai állapotára, összetételére. Talajban folyó biodegradációhoz szükséges hőmérséklet optimuma 20-30 °C, de létezik lebontás igen szélsőséges körülmények között is. Alacsony hőmérséklet esetén megnő az olaj viszkozitása, vízoldatósága, csökken az illékony frakciók párolgása. A hőmérséklet emelkedésével nemcsak a szennyezőanyag mobilitása növekszik meg, de a mikroorganizmusok aktivitása is nő.
- A talajok pH-ja széles határok között változhat, de a szerves szennyező-anyagok biodegradációja szempontjából a legkedvezőbb a semleges ér-ték körüli pH.
|
A fizikai-, kémiai-, és a biológiai mállás értelmezése
Azokat a folyamatokat, melyek a kőzeteket természetes körülmények közt átalakítják, összefoglalóan mállásnak nevezzük.
Fizikai mállás:
- A fizikai mállás során a kőzetek felaprózódnak, a felületük megnő, és ezzel elősegítik a kémiai mállási folyamatokat. A fizikai mállás csak egy bizonyos határig mehet végbe.
- A rétegnyomás csökkenése folyamán a nyomás alatti rétegek a terhelés alól felszabadulva megrepedeznek.
- A hőmérséklet változása során az anyagban feszültségek keletkeznek, melyek repedések formájában szabadulnak fel.
- A gyökérzet feszítő hatása.
- A fagyhatás során a repedésekbe beszivárgott víz megfagyása következtében bekövetkező feszültség ,daraboló hatásában nyilvánul meg.
- A sókristályok növekedéséből származó erők kőzetaprító hatása elsősorban sivatagi éghajlaton jelentkezik.
- A víz és a jégár, valamint a szél koptató hatása a kőzet törmelékeinek mozgási energiájából, valamint az ütközéskor keletkező hatásokból vezethető le.
Kémiai mállás:
- A kőzetalkotó ásványok alkotórészekre való bontását takarja, mely során nem csak a szemcsézettség változik meg, hanem a kémiai-ásványtani felépítése is átalakul.
- Az oldódási folyamatok során a vízben könnyen oldható anyagok kioldódhatnak a kőzetből, ezek elsősorban alkáli fémek és az alkáli földfémek sói.
- A savas oldatok kőzettel való érintkezése gyorsítja a mállási folyamatot. A kőzetben levő nedvesség jelentős mennyiségű szénsavat képes oldott állapotban tartani.
- A hidrolízis során a víz nem csak mint oldószer hat, hanem hatást fejtenek ki a víz ionjai is. Különösen fontos a kémiai az a folyamata, mely a szilikátokat érinti.
- A redoxi folyamatok azoknak az ásványoknak a mállásánál jelentősek, amelyek vegyértékváltó elemeket tartalmaznak. Ezek közül is a vas, és a mangán-tartalmú szilikátok.
Biológiai mállás:
- A biológiai mállás során is fizikai-kémiai folyamatok játszódnak le, azzal a különbséggel, hogy a szén-dioxid, valamint a szerves savak biológiai tevékenység révén jönnek létre. A komplexképző anyagok hatására az oldhatósági viszonyok módosulnak, s a növényi tápelemek nagyobb mennyiségben maradnak vissza a mállás helyén. A biológia mállás tehát fontos eleme a talajképződésnek, mert megszabja a talajok tápanyagkészletének alakulását.
|
Az olajszennyezés hatása.
A felszíni vizek közül a vízfolyásokat szennyező anyagok egy sajátos csoportját képezik azok az anyagok, amelyek közvetett hatásúak, ugyanis ezek a vízbe kerülve a vízi élet tényezői közül a fizikai elemeket blokkolják vagy zárják ki.
Így többek között fizikai úton gátolják a légzést, elzárják a vizeket a fénytől, az alacsonyabb rendű szervezeteken bevonatokat képeznek.
Ezen anyagok közül a legismertebb és előfordulási arányát tekintve a rendkívüli szennyezések, szennyezőfajtái közül a leggyakrabban előforduló (37,4%) szennyező anyag az olaj, és származékai, gyűjtő néven szénhidrogének.
A vízbe kerülő olaj, ha nem ütközik akadályba, gyorsan szétterül, és vékony filmszerű réteget alkot, majd az 1 mm vastag olajfedettség alakul ki. Tiszta vízben ez a fedettség terjed és fokozatosan 0,2 mm-nél alacsonyabb hártyává alakul. A szennyezett víz azonban akadályozhatja az olajhártya szétterülését, és akkor a véglegesen kialakuló rétegvastagság 1 mm körül marad.
A szemmel is érzékelhető vizekbe kerülő olaj legkisebb rétegvastagsága ~ 4×10-5 mm, ami 1 km2 felületre vetítve alig 40 l olaj.
Az olajszennyezés esetében kialakuló úszó olajréteg néhány jellemzőjét a 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat A kőolajszennyezéskor kialakuló úszó olajréteg néhány jellemzője
|
Az olajréteg vastagsága
(mm) |
Az olajréteg térfogata
(l/km2 |
Észlelés |
|
0,00004 |
40 |
éppen csak látható színes foltok |
|
0,00008 |
80 |
ezüstös, összefüggő réteg |
|
0,00015 |
150 |
gyengén szivárványos,összefüggő foltok |
|
0,0003 |
300 |
erősen szivárványos, összefüggő foltok |
|
0,001 |
1000 |
a színek sötétednek,összefüggő foltok |
|
0,002 |
2000 |
erősen sötét színek,összefüggő foltok |
Az olajszennyezés során megkezdődnek azok a fizikai, kémiai, biológiai folyamat sorozatok, amelyek meghatározzák a vízi élőlényekre gyakorolt káros hatás mértékét. Az átalakulási folyamatot mutatja be az 1. ábra.
A kőolajszármazékok vízoldhatósága általában rossz, amit a 1. táblázat mutat be.
1. táblázat
|
Kőolajszármazékok |
Oldhatóság mg×l-1 |
|
könnyű benzin |
60 |
|
benzin |
50-500 |
|
tüzelőolaj |
10-50 |
|
kőolaj |
0,1-5 |
|
dízelolaj |
10-50 |
A vertikális vízmozgások hatására az olaj egy része a lebegő anyagokon adszerbálódik, majd a vizes fázissal emulziót képez.
A keletkező emulziók - "a víz az olajban" és "az olaj a vízben" - tulajdonságaikban lényegesen eltérnek egymástól.
A "víz az olajban" emulzió, mint az olajos fázis része a víz felszínén úszik, az "olaj a vízben" emulzió pedig a vizes fázisba kerülő olajat tartalmazza. A két emulzió természetesen egymásba átalakulhat, mennyiségük illetve arányuk a fizikai, kémiai, mikrobiológiai folyamatoktól függ.
A vizek olajszennyezésének minden formája káros.
A felszínen úszó olajréteg akadályozza a vizek természetes oxigénforgalmát és így a légzésre és a fotoszintézisre egyaránt káros hatást fejt ki. Az olaj már kis mennyiségben lezárja a víz felszínét, és ezáltal gátolja mind a természetes oxigén felvételét a légkörből, mind pedig képződő gáznemű anyagcsere termék távozását a légkörbe. Ezek a termékek a vízben maradnak, és a reverzibilis biokémiai folyamatokat káros irányba tolják el. A vízbe bekerült olaj a mikroszervezetekre tapadnak, ezzel részben kémiai, részben fizikai úton ezek pusztulását okozza.
Az előszervezetekre kifejtett káros hatás a vízben már néhány tized,- század mg×l-1 koncentrációjában is bekövetkezhet.
Az ásványolaj szennyezés fokozottabb mértékben veszélyezteti a vízi környezet állatvilágát, mint a mikroszervezeteket. Így a halak esetében a szennyezés rárakódhat a kopoltyúra, és ezzel gátolja az oxigénfelvételt, bőrükre tapadva pedig bőrelváltozást okozhat.
A kőolajszármazékok által szennyezett vizek káros hatásait mutatja be az 2. ábra.
( Dr.Thyll Szilárd : VÍZSZENNYEZÉS - VÍZMINŐSÉGVÉDELEM)
|
[Friss hozzászólások] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
