�j bejegyz�s Friss�t�s

2005.05.28. 13:47

Hell�! //gportal.hu/gindex.php?pg=2728765&gid=264892 Banner/linkcsere?

2005.05.25. 14:26

2005.05.23. 19:13

//nirvanaaa.gportal.hu

2005.05.22. 17:22

(klikk a k�pre)

2005.05.20. 10:35

//gportal.hu/portal/dufkacsalad/

2005.05.17. 22:50

respeckt!!!gentleman nan� hogy jo!!!!!!!!!azzal nincs is baj tele vagyok zen�kkel,csak azt nem tudom hogy ki lehet a cs�vo.honnan j�tt mit csin�l meg hasonlok!!!az�rt k�szi a segits�get!!!!

2005.05.17. 22:03

A Gentlaman t�nyleg nagyon j�! Nekem legal�bbis tetszik... add meg a mailed �s k�ld�k egy linket, ahonnan le tudsz t�lteni p�r vide�t. vagy dc:) Peace!

2005.05.16. 21:34

bg up!!!!!!!tudtok valamit a gentleman nev� sr�crol?�rdekelne hogy mi a szitu n�lla!csak annyit tudok hogy eszml�tlen zen�je �s nagyon raj hangja van!jah �s mindfehez hozz�tartozik hogy feh�r!szoval ha tudtok valami konkr�tabbat ossz�tok m�r meg!k�szi!peace

2005.05.15. 01:50

peace!!!nem akartalak megb�ntami hogy fel�letse vagy!!ne hidd!!!respeckt tas�!!!!!!!!!csak ugy t�nt n�h�ny hozz�szol�sodbol hogy annyira nem ragad el at�ma,de r�j�ttem hogy baroms�g!!!!!!!!csak annyit hogy igy tov�bb!!!!!!!!hisz tudod a j�v� zen�je a reaggie!!!!!!!!peace up!!!!!!

2005.05.13. 22:58

Mi az a Blend? :D Tzu

2005.05.13. 12:23

A Blend versenyre b�rmilyen blenddel benevezhettek!!! Ak�r lehet BRitney-s, Olsenes stb. Csak az a l�nyeg hogy saj�t k�sz�t�s� legyen!!! D�jak : 1. hely : 3 db blend amilyet szeretn�l �s r� lesz �rva a neved+ a kezd�lapon nagy bet�kkel az � honlapja lesz!! 2. hely : 2 db blend amilyet te k�rsz a neved pedig rajta lesz! 3.hely : 1 db blend a neveddel! Vigaszd�j : Egy k�p a kedvenc szt�roddal rajta pedig a neved hogy te is r�szt vett�l a versenyen!! www.djszandie.gportal.hu

2005.05.12. 22:50

big up! Tes�, ezt a k�vetkeztet�st nem tudom honnan szedted, �n az ig�t nagyon is gyakorlom. Hail to Jah! egy�bk�nt a suli mellett nincs sok id�m erre a lapra.... bocs

2005.05.12. 17:19

2005.05.11. 19:48

big up teso! jo ez az oldal csak az a baj hogy picit fel�letes vagy.ami m�g nem lenne gond ha ezt tudod orvosolni is!szoval ne csak terjesztd az ig�t hanem gy�akorold is!!!amugy kir�ly az oldal!!! peace!!!!!!!

2005.05.11. 14:34

Big up. gratul�lok az oldal meg�j�l�s�hoz. nagyon j�l siker�lt .Respect az oldal k�sz�t�j�nek

2005.05.09. 20:56

�s mi�rt nem az? 8)

2005.05.08. 11:21

www.gportal.hu/rastas ez egy j� kis t�rsoldal lehetne... 8)

2005.05.08. 05:31

Szerves szennyez�anyagok sorsa a talajban A szerves szennyez�anyagok nagy r�sze a talajban a holt szerves anyagokhoz hasonl�an viselkedik, ez�rt k�t�d�s�kre, terjed�s�kre, sorsukra, hat�saikra az al�bbiak jellemz�ek: 1. El�fordulhatnak g�z- vagy g�zform�ban, v�zben oldott vagy emulge�lt form�ban �s szil�rd form�ban. A g�z �s g�zform�j� szennyez�anyag lehet a talajg�zban, lehet a talajv�zben oldva vagy a szil�rd fel�lethez k�t�dve, szorpci�val. A foly�kony halmaz�llapot� szennyez�anyagok is el�fordulhatnak g�zform�ban vagy a talajnedvess�gben illetve a talajv�zben oldva, folyad�kfilm form�j�ban, a szil�rd f�zishoz k�t�dve, vagy k�l�n�ll� f�zisk�nt, a talajv�z fel�let�n. A szil�rd f�zis� szennyez�anyag szemcsem�ret�t�l �s fizikai-k�miai tulajdons�-gait�l f�gg�en lehet a talajszemcs�khez keveredve vagy a talaj szil�rd szemcs�-inek fel�let�hez k�tve szorpci�val vagy a m�trixba k�t�dve k�l�nf�le er�kkel, ak�r kovalens k�t�sekkel is, p�ld�ul a humuszba �p�lve. A talajszemcs�k fel�let�n �s belsej�ben teh�t g�zok, g�z�k, folyad�kok �s szi-l�rd szennyez�anyagok egyar�nt megk�t�dhetnek. 2. A szerves szennyez�anyagok a talajban mineraliz�l�dhatnak, bel�l�k energia termel�dik, C, N �s P tartalmuk pedig ism�t felhaszn�lhat�v� v�lik. 3. Kometabolizmussal olyan xenobiotikumok bomlanak, amelyeket a talajmikroorganizmusok enzimrendszerei �gy bontanak el, hogy k�zben nem termelnek bel�le energi�t. 4. A perzisztens szennyez�anyagok nem bomlanak egy�ltal�n, vagy csak r�szlege-sen bomlanak le. 5. Egyes szerves szennyez�anyagok vagy metabolitjaik be�p�lnek a biomassz�ba, a talajmikroorganizmusok sejtjeibe vagy a n�v�nyek sz�veteibe. 6. Be�p�lhetnek a t�phumuszba, ahonnan bizonyos felt�telek k�z�tt k�nnyen mo-biliz�l�dhatnak. 7. Be�p�lhetnek a szerkezeti humuszba, ahonnan csak kis val�sz�n�s�ggel mobiliz�l�dhatnak. 8. Fossziliz�l�dhatnak, ezzel v�glegesen kiker�lhetnek az anyagk�rforgalomb�l. 9. Szerves szennyez�anyagok term�szetes koncentr�ci�cs�kken�se sor�n az al�bbi k�miai folyamatok fordulnak el� leggyakrabban: Hidrol�zis sor�n a szerves anyag reakci�ba l�p a v�zzel �s alkohol k�p-z�dik. Szubsztit�ci� sor�n nukleofil �genssel (anionnal) l�p reakci�ba a szerves anyag. Elimin�ci� sor�n a szerves vegy�let funkci�s csoportjai leszakadnak, majd kett�s k�t�s alakul ki. Oxid�ci�/redukci� sor�n elektron transzport val�sul meg a reakci�ban r�sztvev� komponensek k�z�tt. 10. Biodegrad�lhat� szerves szennyez�anyagok term�szetes koncentr�ci�cs�kken�se sor�n a mikrobiol�giai folyamatok ker�lnek el�t�rbe. A mikroorganizmusok degrad�l� k�pess�ge �s hat�konys�ga f�gg a ve-gyi anyag szerkezet�t�l, �sszet�tel�t�l, illetve a hozz�f�rhet�s�g�t�l. A jelenl�v� mikrobak�z�ss�g min�s�ge nagyban befoly�solja a degra-d�ci� hat�konys�g�t. Az adott szennyez�anyag biol�giailag csak akkor t�madhat� meg, ha az evol�ci� sor�n m�r kialakult a bont�s�ra k�pes enzimappar�tus. Egyes szennyez�anyagok bont�s�hoz gyakran nem sz�ks�gesek k�l�nleges enzimek, m�sok viszont speci�lis enzimrendsze-rek jelenl�t�t felt�telezik. Gyakran a talajban kis ar�nyban el�fordul� fa-jok feld�sul�sa elegend� a szennyez�anyag szubsztr�tk�nt val� haszno-sul�s�hoz, m�s esetekben specifikus g�n, vagy g�nkombin�ci� sz�ks�-ges. A szerves vegy�letnek fizikailag, k�miailag diszperg�ltnak kell lennie v�zben az�rt, hogy a mikrob�k sz�m�ra hozz�f�rhet�ek legyenek. Ezt, a mikrob�k �ltal szintetiz�lt detergens hat�s� vegy�letek, az un. biotenzidek biztos�tj�k. Sz�mos k�rnyezeti t�nyez� van hat�ssal a bont�s intenzit�s�ra, p�ld�ul a h�m�rs�klet, a t�panyagok a pH, �s a redoxviszonyok. Az oxig�n mennyis�ge �s forr�sa (leveg�, NO3, SO4, stb.) meghat�rozza a l�gz�sform�kat. A tel�tetlen talajban a talajleveg� szolg�ltatja a l�g-z�shez sz�ks�ge oxig�nt, a v�zzel tel�tett talajban a nitr�tl�gz�s vagy a szulf�tl�gz�s domin�l. A vas is szolg�lhat elektronakceptork�nt. A szerves szennyez�anyagok term�szetes koncentr�ci�cs�kken�se sor�n szabad vagy oldott oxig�nb�l 3-4 mg sz�ks�ges 1 mg tel�tett sz�nhidrog�n teljes oxid�ci�j�hoz, vagyis a teljes mennyis�g CO2-d� �s v�zz� alak�t�s�hoz. A sz�nhidrog�nek degrad�ci�ja az oxid�ci�n alapul, oxig�n bevitele a molekul�ba az els� l�p�s, melyet az oxigen�z enzimek v�geznek aerob k�r�lm�nyek k�z�tt. A mikroorganizmusok oxig�nhez f�rhet�s�g�t meghat�rozza a talaj t�pusa, a talajv�zzel val� tel�tetts�ge, s az egy�b szubsztr�tok jelenl�te. Sz�nhidrog�nek hat�s�ra, azok bont�sa k�zben a gyorsan aktiviz�l�d� mikroorganizmusok viszonylag r�vid id� alatt fel�lik a mozg�s�that� foszfor- �s nitrog�n t�pelemk�szletet, s ezzel �sszef�gg�sben a degrad�-ci� m�rt�ke is cs�kken. E limit�ci� elker�l�se �rdek�ben amm�nium-, foszf�ts�kat, karbamid-foszf�tot, N-P-K m�tr�gy�t adagolhatunk a szennyezett talajhoz. A h�m�rs�kletnek azon t�l, hogy a mikrobi�lis bont�s m�rt�k�t megha-t�rozza, befoly�ssal van a szennyez� sz�nhidrog�n fizikai �llapot�ra, �sszet�tel�re. Talajban foly� biodegrad�ci�hoz sz�ks�ges h�m�rs�klet optimuma 20-30 �C, de l�tezik lebont�s igen sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt is. Alacsony h�m�rs�klet eset�n megn� az olaj viszkozit�sa, v�zoldat�s�ga, cs�kken az ill�kony frakci�k p�rolg�sa. A h�m�rs�klet emelked�s�vel nemcsak a szennyez�anyag mobilit�sa n�vekszik meg, de a mikroorganizmusok aktivit�sa is n�. A talajok pH-ja sz�les hat�rok k�z�tt v�ltozhat, de a szerves szennyez�-anyagok biodegrad�ci�ja szempontj�b�l a legkedvez�bb a semleges �r-t�k k�r�li pH.

2005.05.08. 05:30

A fizikai-, k�miai-, �s a biol�giai m�ll�s �rtelmez�se Azokat a folyamatokat, melyek a k�zeteket term�szetes k�r�lm�nyek k�zt �talak�tj�k, �sszefoglal�an m�ll�snak nevezz�k. Fizikai m�ll�s: - A fizikai m�ll�s sor�n a k�zetek felapr�z�dnak, a fel�let�k megn�, �s ezzel el�seg�tik a k�miai m�ll�si folyamatokat. A fizikai m�ll�s csak egy bizonyos hat�rig mehet v�gbe. - A r�tegnyom�s cs�kken�se folyam�n a nyom�s alatti r�tegek a terhel�s al�l felszabadulva megrepedeznek. - A h�m�rs�klet v�ltoz�sa sor�n az anyagban fesz�lts�gek keletkeznek, melyek reped�sek form�j�ban szabadulnak fel. - A gy�k�rzet fesz�t� hat�sa. - A fagyhat�s sor�n a reped�sekbe besziv�rgott v�z megfagy�sa k�vetkezt�ben bek�vetkez� fesz�lts�g ,darabol� hat�s�ban nyilv�nul meg. - A s�krist�lyok n�veked�s�b�l sz�rmaz� er�k k�zetapr�t� hat�sa els�sorban sivatagi �ghajlaton jelentkezik. - A v�z �s a j�g�r, valamint a sz�l koptat� hat�sa a k�zet t�rmel�keinek mozg�si energi�j�b�l, valamint az �tk�z�skor keletkez� hat�sokb�l vezethet� le. K�miai m�ll�s: - A k�zetalkot� �sv�nyok alkot�r�szekre val� bont�s�t takarja, mely sor�n nem csak a szemcs�zetts�g v�ltozik meg, hanem a k�miai-�sv�nytani fel�p�t�se is �talakul. - Az old�d�si folyamatok sor�n a v�zben k�nnyen oldhat� anyagok kiold�dhatnak a k�zetb�l, ezek els�sorban alk�li f�mek �s az alk�li f�ldf�mek s�i. - A savas oldatok k�zettel val� �rintkez�se gyors�tja a m�ll�si folyamatot. A k�zetben lev� nedvess�g jelent�s mennyis�g� sz�nsavat k�pes oldott �llapotban tartani. - A hidrol�zis sor�n a v�z nem csak mint old�szer hat, hanem hat�st fejtenek ki a v�z ionjai is. K�l�n�sen fontos a k�miai az a folyamata, mely a szilik�tokat �rinti. - A redoxi folyamatok azoknak az �sv�nyoknak a m�ll�s�n�l jelent�sek, amelyek vegy�rt�kv�lt� elemeket tartalmaznak. Ezek k�z�l is a vas, �s a mang�n-tartalm� szilik�tok. Biol�giai m�ll�s: - A biol�giai m�ll�s sor�n is fizikai-k�miai folyamatok j�tsz�dnak le, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a sz�n-dioxid, valamint a szerves savak biol�giai tev�kenys�g r�v�n j�nnek l�tre. A komplexk�pz� anyagok hat�s�ra az oldhat�s�gi viszonyok m�dosulnak, s a n�v�nyi t�pelemek nagyobb mennyis�gben maradnak vissza a m�ll�s hely�n. A biol�gia m�ll�s teh�t fontos eleme a talajk�pz�d�snek, mert megszabja a talajok t�panyagk�szlet�nek alakul�s�t.

2005.05.08. 05:29

Az olajszennyez�s hat�sa.   A felsz�ni vizek k�z�l a v�zfoly�sokat szennyez� anyagok egy saj�tos csoportj�t k�pezik azok az anyagok, amelyek k�zvetett hat�s�ak, ugyanis ezek a v�zbe ker�lve a v�zi �let t�nyez�i k�z�l a fizikai elemeket blokkolj�k vagy z�rj�k ki. �gy t�bbek k�z�tt fizikai �ton g�tolj�k a l�gz�st, elz�rj�k a vizeket a f�nyt�l, az alacsonyabb rend� szervezeteken bevonatokat k�peznek. Ezen anyagok k�z�l a legismertebb �s el�fordul�si ar�ny�t tekintve a rendk�v�li szennyez�sek, szennyez�fajt�i k�z�l a leggyakrabban el�fordul� (37,4%) szennyez� anyag az olaj, �s sz�rmaz�kai, gy�jt� n�ven sz�nhidrog�nek. A v�zbe ker�l� olaj, ha nem �tk�zik akad�lyba, gyorsan sz�tter�l, �s v�kony filmszer� r�teget alkot, majd az 1 mm vastag olajfedetts�g alakul ki. Tiszta v�zben ez a fedetts�g terjed �s fokozatosan 0,2 mm-n�l alacsonyabb h�rty�v� alakul. A szennyezett v�z azonban akad�lyozhatja az olajh�rtya sz�tter�l�s�t, �s akkor a v�glegesen kialakul� r�tegvastags�g 1 mm k�r�l marad. A szemmel is �rz�kelhet� vizekbe ker�l� olaj legkisebb r�tegvastags�ga ~ 4�10-5 mm, ami 1 km2 fel�letre vet�tve alig 40 l olaj. Az olajszennyez�s eset�ben kialakul� �sz� olajr�teg n�h�ny jellemz�j�t a 1. t�bl�zat tartalmazza. 1. t�bl�zat A k�olajszennyez�skor kialakul� �sz� olajr�teg n�h�ny jellemz�je Az olajr�teg vastags�ga (mm) Az olajr�teg t�rfogata (l/km2 �szlel�s 0,00004 40 �ppen csak l�that� sz�nes foltok 0,00008 80 ez�st�s, �sszef�gg� r�teg 0,00015 150 gyeng�n sziv�rv�nyos,�sszef�gg� foltok 0,0003 300 er�sen sziv�rv�nyos, �sszef�gg� foltok 0,001 1000 a sz�nek s�t�tednek,�sszef�gg� foltok 0,002 2000 er�sen s�t�t sz�nek,�sszef�gg� foltok   Az olajszennyez�s sor�n megkezd�dnek azok a fizikai, k�miai, biol�giai folyamat sorozatok, amelyek meghat�rozz�k a v�zi �l�l�nyekre gyakorolt k�ros hat�s m�rt�k�t. Az �talakul�si folyamatot mutatja be az 1. �bra. A k�olajsz�rmaz�kok v�zoldhat�s�ga �ltal�ban rossz, amit a 1. t�bl�zat mutat be. 1. t�bl�zat     K�olajsz�rmaz�kok Oldhat�s�g mg�l-1 k�nny� benzin 60 benzin 50-500 t�zel�olaj 10-50 k�olaj 0,1-5 d�zelolaj 10-50   A vertik�lis v�zmozg�sok hat�s�ra az olaj egy r�sze a lebeg� anyagokon adszerb�l�dik, majd a vizes f�zissal emulzi�t k�pez. A keletkez� emulzi�k - "a v�z az olajban" �s "az olaj a v�zben" - tulajdons�gaikban l�nyegesen elt�rnek egym�st�l. A "v�z az olajban" emulzi�, mint az olajos f�zis r�sze a v�z felsz�n�n �szik, az "olaj a v�zben" emulzi� pedig a vizes f�zisba ker�l� olajat tartalmazza. A k�t emulzi� term�szetesen egym�sba �talakulhat, mennyis�g�k illetve ar�nyuk a fizikai, k�miai, mikrobiol�giai folyamatokt�l f�gg. A vizek olajszennyez�s�nek minden form�ja k�ros. A felsz�nen �sz� olajr�teg akad�lyozza a vizek term�szetes oxig�nforgalm�t �s �gy a l�gz�sre �s a fotoszint�zisre egyar�nt k�ros hat�st fejt ki. Az olaj m�r kis mennyis�gben lez�rja a v�z felsz�n�t, �s ez�ltal g�tolja mind a term�szetes oxig�n felv�tel�t a l�gk�rb�l, mind pedig k�pz�d� g�znem� anyagcsere term�k t�voz�s�t a l�gk�rbe. Ezek a term�kek a v�zben maradnak, �s a reverzibilis biok�miai folyamatokat k�ros ir�nyba tolj�k el. A v�zbe beker�lt olaj a mikroszervezetekre tapadnak, ezzel r�szben k�miai, r�szben fizikai �ton ezek pusztul�s�t okozza. Az el�szervezetekre kifejtett k�ros hat�s a v�zben m�r n�h�ny tized,- sz�zad mg�l-1 koncentr�ci�j�ban is bek�vetkezhet. Az �sv�nyolaj szennyez�s fokozottabb m�rt�kben vesz�lyezteti a v�zi k�rnyezet �llatvil�g�t, mint a mikroszervezeteket. �gy a halak eset�ben a szennyez�s r�rak�dhat a kopolty�ra, �s ezzel g�tolja az oxig�nfelv�telt, b�r�kre tapadva pedig b�relv�ltoz�st okozhat. A k�olajsz�rmaz�kok �ltal szennyezett vizek k�ros hat�sait mutatja be az 2. �bra. ( Dr.Thyll Szil�rd : V�ZSZENNYEZ�S - V�ZMIN�S�GV�DELEM)

[Friss hozz�sz�l�sok] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]