A feket�k egyenjog�s�g��rt harcol� egykori d�l-afrikai eln�k 26 �vet b�rt�nben �lt, 1990 ut�n viszont a vil�g minden t�j�n kit�ntet�sek garmad�t ny�jtott�k �t neki. T�bbek k�z�tt att�l a George Bush-t�l is kapott magasrang� elismer�st, akinek iraki poltik�j�t nem egyszer �lesen b�r�lta.

„86 �ves leszek p�r h�ten bel�l, sok embernek bizony ennyi �v sem adatott meg. J� eg�szs�gnek �rvendek, legal�bbis orvosom szerint. Ennek ellen�re b�zok benne, hogy a jelenl�v�k k�z�l senki sem tart �nz�nek, ha a tov�bbiakban csak a csal�domnak, bar�taimnak �s �nmagamnak szeretn�k �lni” – mondta j�nius elej�n egy sajt�t�j�koztat�val egybek�t�tt bar�ti besz�lget�sen a d�l-afrikai demokr�cia atyja.

Nelson Mandela ugyan nem el�sz�r jelenti be, hogy vissza k�v�n vonulni a k�z�letb�l, hiszen 1999-ben, eln�ki tiszts�g�r�l lemondva, egyszer m�r megfogalmazta, hogy nem k�v�n t�bb� a k�z�gyekkel foglalkozni. Bar�tai �s k�zeli ismer�sei azonban v�ltig �ll�tj�k: Mandela most t�nyleg komolyan gondolja.

A D�l-Afrikai K�zt�rsas�g 1994-ben megv�lasztott eln�ke �t �ven �t ir�ny�totta a m�sodik vil�gh�bor� �ta az apartheidt�l sokat szenvedett orsz�g demokratiz�l�d�s�t. 1999-ben is m�r 81 �ves volt, ami az eur�pai politikai sz�npadon is sz�p kornak tekinthet�. Hogy m�gsem tudott teljesen elszakadni a k�z�leti szerepv�llal�st�l eln�ki peri�dusa ut�n, az els�sorban hihetetlen n�pszer�s�g�vel magyar�zhat�.

B�kek�zvet�t� �s adom�nygy�jt�

Mandela 1999 �ta folyamatosan vagy �ton volt vagy l�togat�kat fogadott. A vil�g szinte �sszes olyan pontj�ra h�vt�k, ahol az etnikai vagy faji konfliktusok a v�gletekig ki�lez�dtek. Utols� rem�nys�gk�nt, a nagy b�k�t�h�z fordultak – t�bb-kevesebb sikerrel. Ha viszont �ppen nem utazott, akkor �t l�togatt�k, mivel minden magasabb rang� diplomata, miniszter vagy �llamf� k�teless�g�nek �rezte, hogy D�l-Afrik�ba l�togatva felkeresse az egykori szabads�gjogi harcost, a d�l-afrikai k�zt�rsas�g els� szabadon v�lasztott eln�k�t.

Madiba – ahogy t�rzsi neve hangzik – emellett f�radhatatlanul szervezte j�t�konys�gi rendezv�nyeit �s a szeg�nyek sors�t testk�zelb�l �rz�keltet� „terepszeml�it”, melyekre az �zleti �s a politikai �let vil�gszerte ismert tagjait h�vta meg.

Lobbiz�s a FIFA-n�l

Saj�t alap�tv�nya mellett t�r�d�tt t�gabb haz�j�val is, annak ellen�re, hogy j� �t �ve egyszer m�r megfogdta: csakis unok�ival akar fogalalkozni a j�v�ben. M�jus k�zep�n de Klerk eln�kkel (26 �vi fogs�g ut�n, 1990-ben � engedte szabadon Mandel�t) �s Desmond Tutu �rsekkel k�z�sen, minden ek�lcsi �s emberi tekit�ly�ket bevetve lobbiztak Z�richben a FIFA-n�l, hogy D�l-Afrika nyerje el a 2010-es futballvil�gbajnoks�g rendez�si jog�t – mint ut�lag kider�lt sikeresen.

Nemsokkal ezut�n azonban m�r a fokv�rosi parlamentben b�cs�zott el D�l-Afrika politikai �let�t�l, sokak sz�m�ra egy meglep�en �les besz�ddel. Saj�t haz�j�nak elm�lt t�z �vben el�rt fejl�d�s�t �s sikereit komoly d�cs�rettel illette, az amerikai eln�k�t �s a brit minisztereln�k�t azonban el�t�lte ami�rt a demokr�cia fellegv�rainak sz�m�t� k�t orsz�got egy igazs�gtalan h�bor�ba sodort�k.

A j�nius eleji sajt�d�lut�non kifejtette: nem akar teljesen elrejt�zni, azonban nagyon hi�nyzott m�r neki, hogy egy k�nyvet kez�be fogva elm�ly�lve gondolkodhasson az �let dolgair�l, hogy csal�dj�val �s bar�taival t�lthessen el hosszabb id�t. Ezenk�v�l k�nyvet �r majd, m�gpedig �n�letrajz�nak m�sodik r�sz�t, melyben eln�ki peri�dus�ra eml�kezik vissza.

A b�rt�nb�l az eln�ki sz�kbe Rolihlahla Dalibhunga Mandela, akit 7 �ves kor�ban neveztek el a metodista egyh�zi iskola tan�t�i Nelsonnak, 1918-ban sz�lettet egy, a D�l-Afrikai �llam d�l-keleti cs�csk�ben elhelyezked� kis faluban. Az egyetemr�l eltan�csolj�k, mivel bojkotott hirdetett a fort beaufort-i egyetem vezet�i ellen, de Johannesburgban v�g�l leteszi szakvizsg�j�t. 1942-ben bel�p az Afrikai Nemzeti Kongresszusba (ANC), mely k�s�bb alapvet� szerepet j�tszott az 1948-as v�laszt�sok �ta apartheid szellemis�g� korm�nyzattal szembeni ellen�ll�sban. Mandela sok�ig az er�szakmentes ellen�ll�s h�ve volt, �m miut�n 1960 m�rcius�ban fegyvertelen t�ntet�ket l�ttek le, Mandela elismerte az er�szakos harc sz�ks�gess�g�t, s�t � maga lett az ANC fegyveres sz�rny�nak vezet�je. 1962 augusztus�ban �t�lt�k el el�sz�r �t �v b�rt�nre illeg�lis k�lf�ldi utaz�s �s szr�jkfeh�v�s kihirdet�se miatt. 1964 j�nius�ban azt�n fegyveres harc kitervel�se miatt �letfogytiglani b�rt�nt kapott. 20 �v m�lva ugyan felaj�nlott�k neki szabadon bocs�jt�s�t, de mivel azt a felt�telt szabt�k, hogy az apartheid-ellenes fegyveres harcr�l le kell mondania, nem fogadta el az aj�nlatot, �s tov�bbra is a Fokv�rossal szemben fekv� kis szigetb�rt�nben maradt. 1990 febru�rj�ban szabadult, amikor F. W. de Klerk �llameln�k nemzetk�zi �s hazai politikai nyom�sra szabadon bocs�jtotta Mandel�t. 1993-ban Nobel b�ked�jat kapott de Klerk-kel k�z�sen, 1994-ben pedig az els� demokratikus v�laszt�son �llamf�v� v�lasztott�k. 1999-es t�voz�sa ut�n igen sok elismer�sben r�szes�lt, t�bbek k�z�tt II. Erzs�bet kir�lyn�t�l �s Georg W. Bush eln�kt�l is magasrang� kit�ntet�st vehetett �t.