SKA

A jamaicai zene egyik form�ja. Kombin�lja a mento �s a calypso elemeit az amerikai jazz elemeivel, �s a blues hangz�s�val, Jamaik�ban a rocksteady �s k�s�bb a reggae el�fut�ra.

T�rt�nete

A Ska gy�kerei az 1950-es �vekre ny�lnak vissza. T�lnyom� r�szt a Rudeboy, Mod �s Skinhead szubkult�r�k k�vet�i hallgatt�k, ebben az id�ben olyan el�adok j�tszott�k ezt a zen�t mint p�ld�ul Symarip, Laurel Aitken, The Charmers �s a The Pioneers, eg�szen az 1960-as �vekig.

A zene t�rt�n�szek �ltal�ban h�rom hull�mra osztj�k a ska t�rt�net�t. A Ska n�pszer�s�ge, megkopott �s cs�kkent a kezdetek �ta, de k�s�bb Angli�ban figyeltek fel r� �s �lesztett�k �jra az 1980-as �vekben, �s az 1990-es �vekben j�tt az �jabb n�pszer�s�gi hull�m.

Az els� hull�m

A m�sodik vil�g h�bor� ut�n a jamaicaiak elk�peszt� sz�mban v�s�roltak r�di�kat, �gy hallgathattak amerikai R&B-t a d�li �llamokb�l, mint p�ld�ul New Orleans, Louisiana - olyan m�v�szekt�l (mint Fats Domino) akiknek a legnagyobb befoly�suk volt a korai ska zen�re. Hogy eljuttass�k ezt a zen�t az emberekhez, olyan v�llalkoz�k, mint Prince Buster, Clement 'Coxsone' Dodd, �s Duke Reid lemezeket kezdtek gy�rtani, amik a t�ncos �sszej�veteleken kezdtek felt�nni. A zenei producerek a lemezeket Miamiban, �s New Orleansban vett�k fel, �s Jamaic�ban nagyon kelend� �ruk voltak. Gyakran ezek a producerek levett�k a lemezt�rsas�g megnevez�s�t a legn�pszer�bb lemezekr�l, hogy �lvezhess�k egyed uralmukat a legn�pszer�bb zen�k felett, megnyerve a v�s�rl�k t�bbs�g�t.

Amikor a New Orleans-i R&B st�lus 1960-ra elvesztette n�pszer�s�g�t, a jamaicai zen�szek elkezdt�k felvenni saj�t elk�pzel�siket err�l a st�lusr�l. A Ska zene az �temek k�z�tti git�r �s zongora ritmusair�l v�lt ismertt�. A ska elnevez�s egy hangut�nz� sz�b�l eredhet, ami zenei ritmusokat ut�noz. A git�ros Ernest Ranglin mondta: 'a hangolatlan git�r olyan serceg� hangot ad amit a zen�szek �gy ut�noztak hogy skat! skat! skat!.' N�h�nyan �gy gondolj�k hogy Cluet Johnson alkotta meg a kifejez�st. A basszusgit�ros Johnson �s Blues Blasters Coxsonne Dodd band�j�ban j�tszottak az 50-es �s 60-as �vek elej�n a Skatalities megalakul�sa el�tt. Megmagyar�zva a 'ya-ya' hangot, ami a zen�ben �s a ritmusban megtal�lhat�, ebb�l lett a ska sz�.

N�h�nyan �gy gondolj�k, hogy a korai jazz �s rock 'n' roll k�zvet�t�seket, amik az amerikai r�di��llom�sokr�l �rkeztek, a moh� Jamaicai hallgat�s�g f�lre�rtette a ritmuson k�v�li hangokat, amit a gyenge r�di� jelek okoztak. M�sok �gy gondolj�k hogy sz� sincs f�lre �rtelmez�sr�l, ez a Jamaicaiak v�lasza az amerikai zen�re. A ska hangz�sa az olyan st�di�k �ltal lett kre�lva mint a Studio One, �s WIRL Records Kingstonban. Olyan producerek dolgoztak rajta mint Dodd, Reid, Prince Buster, �s Edward Seaga (k�s�bb Jamaica eln�ke). Ez a ritmust�l elt�r� hang a ska zen�ben �sszef�gg a vid�m k�zhangulattal, amikor Jamaica f�ggetlen lett az Egyes�lt Kir�lys�gt�l 1962-ben. Err�l az esem�nyr�l megeml�keznek ska dalok, mint p�ld�ul Derrick Morgan sz�ma a "Forward March" ( Az �h�tott m�rcius), �s a Skatalites' "Freedom Sound" ( A szabads�g hangja) c�m� sz�ma.

Ahogy a t�bbi zene is megv�ltozott Amerik�ban, �gy a ska is. P�ld�ul hatott r� a jazz �s a rockzene is. Ska egy�ttesek, mint a Skatalities gyakran k�sz�tettek hangszeres ska dalokat a n�pszer� amerikai �s brit sz�mokb�l, p�ld�ul Beatles dalokb�l, filmzen�kb�l. 1966 �s 1967-ben amikor az amerikai soul zene lassabb �s l�gyabb lett, a ska is megv�ltozott ennek megfelel�en, a folyamat eredm�nye a rocksteady lett, a st�lus, amiben a basszus t�bb k�l�nb�z� ritmust is j�tszik, nagyobb hangs�lyt fektetve a le�t�sekre �s az �rzelmes �nekre. N�h�ny t�rt�n�sz azt felt�telezi, hogy a rocksteady lass� temp�j�nak n�pszer�s�ge az 1966-os kiv�telesen meleg ny�rnak volt k�sz�nhet�, mert a t�ncosoknak annyira meleg�k volt, hogy nem voltak k�pesek t�ncolni a p�rg�sebb sz�mokra. A jelent�sebb rocksteady zenekarok: a Melodians -akik a 'Rivers of Babylon', (Babilon foly�i) c�m� sz�mukkal arattak sikert - , The Ethiopians, �s Desmond Dekker – aki sok rocksteady sz�mot k�sz�tett a hatvanas �vek v�g�n. A Rocksteady n�szer�s�ge eg�szen 1968-ig, a reggae felbukkan�s�ig tartott.

A ska-t a New York-i Vil�gki�ll�t�son mutatt�k be 1964-ben. Byron Lee & the Dragonaires-t a Skatalitesb�l v�lasztott�k ki erre az alkalomra, �s Prince Buster, Eric "Monty" Morris �s Peter Tosh vel�k egy�tt l�ptek fel, bemutatva a ska zen�t a vil�gnak. Prince Buster �s U-Roy vitt�k Jamaic�b�l Nagy Britanni�ba a ska-t a hatvanas �vek elej�n, ahol t�bb band�nak is inspir�ci�t adott mint a The Specials, Madness, UB40, �s t�bb underground zen�sznek a dancet�l a reggae-ig.

A m�sodik hull�m

A Two Tone (m�sodik hangz�s) korszaka a nev�t a hasonl� c�m� albumr�l kapta amit Jerry Dammers billenty�s adott ki a The Speciaisb�l. A banda a nagyon k�l�nb�z� West Midland r�gi�ban alakult a hetvenes �vek v�g�n, olyan band�k t�mogat�s�val mint a The Beat vagy a The Selecter.

Kieg�sz�tett�k a lend�letes jamaicai ritmust a ska �s punk rock hajthatatlan sz�veg�vel �s kem�ny git�r akkordokkal egy olyan hibrid keletkezett ami kiel�g�tette a k�z�ns�g szomj�t erre a zen�re. Sok elgondolkodtat�, tiszteletlen �s politikai t�ltet� sz�veget �rtak. A Two Tone el�hozta a faji egys�get �s a szimb�luma a fekete feh�r n�gyzetekb�l �ll� minta lett. A The Speciais billenty�se megalap�tott egy lemez kiad�t aminek a 'Two Tone Records' nevet adta. Ennek a n�vnek kett�s jelent�se van: az egyik a k�t sz�n �rnyalat� �lt�nynek �ll�t eml�ket amit az eredeti jamaicai ska zen�szek viseltek, a m�sik c�lja az volt hogy er�s�tse a n�pcsoportok k�z�tti �ssze tart�st a brit ska band�k k�z�tt a '70-es �vekben amikor a rasszizmus a tet� fok�ra h�gott, az Egyes�lt kir�lys�gban. A brit ska egy�ttesek nagyon tisztelt�k az eredeti jamaicai zen�szeket, �s sok esetben seg�tettek nekik hogy �jra felvett�k a sz�maikat �s �gy ism�t a sl�ger list�k �l�re ker�ltek azok. P�ld�ul Prince Buster t�bb p�nzt keresett a jogd�jjakb�l amik a feldolgoz�sokb�l sz�rmaztak mint a saj�t sz�maib�l. A Two Tone ska nem rejtette el a zene gy�kereit, �s nem f�lt att�l hogy feldolgozza a r�gi nagy sz�mokat. A Two Tone felv�telek karakter�t a gyorsabb temp�, t�bb hangszer �s kem�nyebb �lek adt�k mint az eredeti 50-es 60-as �vek ska zen�j�ben. Ezek a ska zenekarok hat�ssal voltak sz�mos band�ra, mint p�ld�ul a The Police, The Clash, �s Elvis Costello akik mind meg eml�tik a ska-t mint egy fontos �llom�st a zenei h�tter�kben.

Harmadik hull�m

Az 1980-as �vek v�g�n kezd�d�tt el a ska harmadik hull�ma �s tartott eg�szen az 1990-es �vek elej�ig, �t l�pte az Atlanti �ce�nt �s az Egyes�lt �llamokban lett sikeres. Kombin�lva a ska elemeit a rock, punk, hardcore, �s jazz elemeivel. A harmadik hull�m zen�szei �j st�lus�t hozt�k l�tre a ska zen�nek. A ska punk, �s skacore.

N�h�ny a legsikeresebb ska band�k k�z�l a harmadik hull�mb�l The Mighty Mighty Bosstones, Reel Big Fish, The Aquabats, Catch 22, Know Talent,The Toasters, Less Than Jake, Mustard Plug, Buck-O-Nine, Operation Ivy, Big D and the Kids Table, �s Too Short Notice.

N�h�ny egy�ttes akik ugyan a harmadik hull�mban alakultak, viszont zen�j�k m�gis ink�bb az els� hull�mra jellemz� The Allstonians, The Slackers, Pressure Cooker, Let's Go Bowling, Sublime, �s Hepcat ezek zen�je a 1960-as �vek jamaicai zen�j�re hasonl�t.

A harmadik hull�mban sok Kereszt�ny ska egy�ttes is alakult, b�r ezt a m�fajt ink�bb egy k�l�n hull�mba lehet sorolni (mint ahogy szokt�k is) de ez korban �s hangz�sban megfelel a harmadik hull�mnak. K�t egy�ttes a kereszt�ny ska band�k k�z�l Five Iron Frenzy �s The O.C. Supertones, akik dalsz�vegeiket gyakran a kereszt�ny �let szemsz�g�b�l �rt�k.