Gandhi j�m�d� csal�d sarja, a hinduizmus Dzsaina-felekezet�hez tartozik. A Dzsaina-vall�s egyes�ti mag�ban az õsi hindu vil�gn�zetet a buddhizmus vall�sb�lcseleti eredm�nyeivel. Mindkettõnek alapt�tele az ahimsz� (minden �let k�m�lete, a mindennel szemben val� �rtalmatlans�g) �s a maitri (a szeretet, amely nem csak az emberekre, hanem az �lõk eg�sz vil�g�ra kiterjed). Gandhi, miut�n k�z�piskol�it Indi�ban elv�gezte, Angli�ba ment, hogy jogi p�ly�ra k�sz�lj�n. Mint �gyv�d t�rt vissza Indi�ba - de k�sõbb abbahagyta az �gyv�di gyakorlatot, mert arra a meggyõzõd�sre jutott, hogy "a t�rv�nykez�s oly m�dszer, amely erõszak alkalmaz�s�val akar igazs�got tenni". Az erõszakot pedig Gandhi is - mint J�zus - elvakult, c�lra nem vezetõ t�nyked�snek ismerte fel. "Aki karddal �l, kard �ltal v�sz el" - erõszak erõszakot sz�l, az akci� �s reakci� term�szeti t�rv�ny�n�l fogva. Az erõszak teh�t nem alkalmas arra, hogy nagy �s nemes c�lokat v�gsõ diadalra juttathasson.

Nyilv�nos szerepl�s�t 1893-ban kezdte meg Brit D�l-Afrik�ban. Natalban sok hindu munk�s �lt. Gyal�zatos b�n�sm�dban r�szes�ltek, de a munka-konkurrenci�t�l sz�tott gyûl�lk�d�s m�g ezzel sem el�gedett meg, hanem od�ig ment, hogy a hindukat deport�ltatni akarta. A d�l-afrikai hinduk Gandhihoz folyamodtak s õ nyomban seg�ts�g�kre sietett. Natalban azt�n felvette a harcot a kiz�r�si t�rv�ny ellen, de nem �llt meg enn�l, hanem azt a c�lt tûzte ki, hogy a hinduk teljes egyenjog�s�t�s�t �s polg�rjogaik elismertet�s�t kereszt�lvigye.

Az erõszakn�lk�li ellen�ll�s (nem passzivit�s, sõt ellenkezõleg: a legnagyobb fok� aktivit�s, mely azonban kikapcsolja az agressz�v elemet)elve volt az az alap, amelyre Gandhi a k�zdelem akci�j�t helyezte. Durban k�zel�ben telepet l�tes�tett s oda gyûjt�tte a d�l-afrikai hinduk t�meg�t. Hogy a hinduk ig�nytelens�g�t s ezzel az ellen�ll� erõt is fokozza, Gandhi szeg�nys�gi fogadalmat t�tetett h�veivel, mint ahogy maga is m�r letette ezt a fogadalmat, miut�n vagyon�t a telep c�ljaira �ldozta. Ezut�n kimondotta az "egy�ttmûk�d�s megsz�ntet�s�t", ami abban k�l�nb�z�tt a sztr�jk fogalm�t�l, hogy nem bizonyos anyagi elõny�ket akart kicsikarni vele, hanem a hinduk jogos emberi m�lt�s�g�nak �s szabads�g�nak elismer�s�t. T�mad�sok, b�ntalmaz�sok �s s�lyos inzultusok egyre-m�sra �rt�k Gandhit �s h�veit, de elhat�roz�sukat nem ingathatt�k meg; Gandhi kimondotta, hogy az erõszakoskod�ssal nem szabad er�szakos m�don szembesz�llni ("�n pedig mondom n�ktek, hogy a gonosznak ne �lljatok ellene gonosszal..." M�t� 5.39.) - s õ maga adott p�ld�t a v�gsõkig menõ b�ketûr�sre. Az igazs�ghoz rend�letlen�l ragaszkodott �s nem tûrte, hogy a nemes �gyet m�ltatlan eszk�z�k alkalmaz�s�val szennyezz�k be. A c�l nem szentes�theti az eszk�z�ket - ez hitvall�s�nak egyik fõ alapelve. S ezt a gyakorlatban is kereszt�lvitte: mikor 1899-ben kit�rt az angol-b�r h�bor�, legott v�get vetett az egy�tt-nemmûk�d�snek. Azt tartotta, hogy nem szabad kihaszn�lni az ellenf�l szorult helyzet�t, mert ez olyan lenne, mintha orvul h�tba t�madn�. A hinduk ezreibõl v�r�skeresztes k�l�n�tm�nyeket alak�tott s ezek az õ vezet�se alatt a h�bor� folyam�n hal�lmegvetõ b�tors�ggal a legnagyobb tûzben is teljes�tett�k �nk�nt v�llalt neh�z k�teless�g�ket. A h�bor� v�gezt�vel azonban ism�t megsz�ntett�k az angolokkal az egy�ttmûk�d�st. 1904-ben Johannesburgban pestisj�rv�ny t�rt ki; Gandhi azonnal megsz�ntette a non-cooperationt �s j�rv�nyk�rh�zat rendezett be a hindu telepen. H�vei mint �pol�k �s betegsz�ll�t�k mûk�dtek, - hogy a vesz�ly elm�lt�val ism�t visszavonuljanak a k�z�s tev�kenys�g ter�rõl. A zulu-l�zad�s alkalm�val Gandhi megint sebes�lthordoz� k�l�n�tm�nyeket alak�tott, majd ism�t visszat�rt az egy�tt-nemmûk�d�shez. Ez �vek folyam�n Gandhi t�bbsz�r r�szes�lt a korm�ny legmagasabb elismer�s�ben - �s t�bbsz�r ker�lt a k�z�ns�ges gonosztevõk b�rt�n�be is, mikor ism�telten kimondta az egy�ttmûk�d�s megsz�ntet�s�t.

K�zben t�bb �zben megt�madt�k: nem egyszer hagyt�k v�gbefagyva az �tsz�len heverni, abban a hiszemben, hogy v�geztek vele. Gandhi kez�t sem emelte fel b�ntalmaz�ival szemben, b�k�sen, nyugodtan fogadta a csap�sokat, amelyeket a mer�nylõk hal�losnak sz�ntak. Egyszer revolvergoly� ter�tette le: midõn a k�rh�zban mag�hoz t�rt, elsõ szav�val b�ntetlens�get k�rt a mer�nylõ sz�m�ra. �s v�g�l m�gis diadalmaskodott: h�sz�vi rettentõ megpr�b�ltat�sok �s szenved�sek ut�n teljes gyõzelem koron�zta Gandhi mûv�t. Birodalmi bizotts�g vette kez�be a d�l-afrikai �gyet - mindenben el kellett ismerni Gandhi igaz�t �s 1913-ban t�rv�nnyel garant�ltatott a d�l-afrikai hinduk egyenlõs�ge �s polg�rjoga. Gandhi bebizony�totta, hogy az erõszakot egyed�l b�ketûr�ssel, a gyûl�letet csak szeretettel lehet legyõzni.

Gandhi ekkor visszat�rt Indi�ba, hol a szabads�gmozgalom h�vei vez�rk�nt fogadt�k. �m alig l�tott hozz� a szervez�shez, kit�rt a vil�gh�bor�. Gandhi hû maradt elv�hez - hatalmas tekint�ly�nek szav�val intette India n�peit, hogy nem szabad vissza�lni�k Anglia s�lyos helyzet�vel. Az indiaiak becs�lettel �lltak a brit birodalom mellett �s nagy szolg�latokat tettek az angoloknak a vil�gh�bor�ban. Maga Gandhi Londonba sietett, hogy ism�t hindu v�r�skeresztes k�l�n�tm�nyeket szervezzen. A hinduk �g�reteket is kaptak, hogy a h�bor� m�lt�val komolyan fontol�ra veszik India k�vetel�seit �s l�p�seket tesznek az indiai auton�mia (szvar�dzs) megalkot�s�ra. A h�bor� v�get �rt, de az �g�reteket nem v�ltott�k be. Mi t�bb, a Rowlatt-t�rv�ny m�g jobban megszor�totta India jogait �s elviselhetetlen j�romm� tette a birodalomt�l val� f�gg�st. Anglia bizalmatlans�ggal viszonozta India loj�lis magatart�s�t. Eg�sz India felz�dult �s egyed�l Gandhinak �s h�veinek k�sz�nhetõ, hogy nem t�rt ki v�res �s borzalmas forradalom. A szabads�gmozgalom elsõ jelens�geire az angolok - a r�gi nyugati recept szerint - tûzzel-vassal pr�b�lt�k leszerelni India megmozdul�s�t. Az amritsz�ri v�rf�rdõ (1919), ahol b�k�s, fegyvertelen hindu f�rfiak, nõk �s gyermekek t�meg�t kasz�lt�k le a brit g�pfegyverek, s a pandzs�bi atrocit�sok (az �gynevezett Guru-kabagh aff�rrel kapcsolatban) a t�bolyult hatalmi l�z leg�gbeki�lt�bb p�ld�it adt�k. De Gandhi s India hite erõsebbnek bizonyult a g�pfegyverekn�l. A mozgalom hatalmas ar�nyokat �lt�tt �s vez�rlõ eszm��v� azok az elvek v�ltak, amelyeknek Gandhi szer�nyebb keretek k�zt m�r egyszer diadalt szerzett D�l-Afrik�ban.

Aki "erõszakn�lk�li" akar lenni, annak nem szabad haragot �reznie a megs�rtõje ir�nt. Nem szabad rosszat k�v�nnia neki. Nem szabad �tkoznia. Nem szabad testi s�rt�st okozni neki. Nyugodtan el kell fogadnia minden rosszat, amit �ld�zõje alkalmaz vele szemben. Az erõszakn�lk�lis�g: teljes hi�nya minden rosszakaratnak b�rmi vagy b�rki ir�nt, ami vagy aki csak �l. Mag�ba foglalja az emberin�l alantasabb fokon �ll� �letet is, �s m�g a vad�llatokat �s k�rt�kony f�rgeket sem z�rja ki. Nem arra val�, hogy puszt�t� indulatainkat t�pl�lja. Ha ismern�nk Teremtõnk sz�nd�kait, az eml�tett �lõl�nyek sz�m�ra is felismern�nk az õket megilletõ helyet a teremt�s mûv�ben. Az erõszakn�lk�lis�g teh�t alkalmaz�s�ban nem egy�b, mint j�akarat minden �lettel szemben. Tiszta szeretet. F�lleltem a hinduk szent�r�saiban, a Bibli�ban �s a Kor�nban.

Az erõszakn�lk�lis�g a t�k�lynek egyik �llapota. Jelenti a c�lt, amely fel� az emberis�g term�szettõl fogva, ha tal�n �ntudatlanul is halad. Az ember nem v�lik isteniv�, ha el�ri azt a fokozatot, hogy hib�tlans�g megtestes�tõje lesz. Tal�n csak akkor v�lik igaz�n emberr�. Azon a fokon, amelyen ma �llunk, r�szben emberek, r�szben �llatok vagyunk �s tudatlans�gunkban s �nhitts�g�nkben azt �ll�tjuk, hogy mivoltunk c�lj�nak h�ven megfelel�nk, ha az �t�st �t�ssel viszonozzuk �s az ehhez sz�ks�ges haragot forrni engedj�k. Mi hit�nknek valljuk, hogy a megtorl�s a l�t t�rv�nye, holott a szent�r�sokban azt tal�ljuk, hogy a megtorl�s soha sincs elõ�rva sz�munkra, legfeljebb megengedhetõ. �nmagunk legyõz�se: ez az elõ�r�s. L�t�nk t�rv�nye az �nmagunk legyõz�s�ben �ll. En�lk�l nem lehet el�rni a t�k�ly legmagasabb fok�t. Eszerint a szenved�sben tal�ljuk meg az emberi faj legfõbb jellemzõ von�s�t.

A c�l pedig egyre t�volodik elõl�nk. Min�l nagyobb a halad�s, ann�l nagyobb m�rt�kben ismerj�k meg fogyat�koss�gunkat. Az el�gt�tel a t�rekv�sben rejlik, nem az el�r�sben. A legnagyobbrendû t�rekv�s jelenti a legnagyobb diadalt. �s ha vil�gosabban mint valaha felismerem is, mily messze vagyok m�g a c�lt�l, a t�k�letes szeretet t�rv�nye akkor is l�tem t�rv�nye marad. �s minden ball�p�snek csak ann�l erõsebben kell t�rekv�semet sarkalnia..."

"...Felt�ve, hogy j� munkat�rsak akadnak, a t�rv�nynek ily korl�tozott m�rt�kben val� alkalmaz�s�t m�g nagy t�meg is r�vid idõ alatt meg�rtheti �s k�vetheti. Ha meg akarja �llni a hely�t, akkor m�g ennek a korl�tozott megval�s�t�snak is ki kell �llnia ugyanazokat a pr�b�kat, amelyeknek az eg�sz al� volna vetve. Egyetlen csepp v�znek a vegyelemz�sben ugyanazt az eredm�nyt kell adnia, mint az eg�sz tengernek. Ak�rmelyik felebar�tommal szemben tan�s�tott erõszakn�lk�lis�gem nem lehet m�s term�szetû, mint az �ltal�noss�gban mindenkivel �s mindennel szemben tan�s�tott erõszakn�lk�lis�gem. Ha �n a felebar�tom ir�nt �rzett szeretetemet kiterjesztem a nagy Eg�szre, szeretetemnek akkor is ugyanazokat a pr�b�kat kell ki�llnia. E t�rv�ny bizonyos alkalmaz�sa politik�v� v�lik, ha t�rben �s idõben megval�s�tj�k..."

Korunkban, mely a nyers erõ kora, szinte nem is tartan�k lehets�gesnek, hogy valaki meg merje tagadni azt a hitet, hogy a brut�lis erõszak d�ntõ gyõzelmet arathat. S �gy n�vtelen leveleket kapok, amelyek azt tan�csolj�k nekem, hogy az egy�tt-nemmûk�d�s menet�t m�g akkor se tart�ztassam fel, ha a n�p r�sz�rõl rendzavar�sokra vezetne. M�sok azzal a feltev�ssel fordulnak hozz�m, hogy �n titokban az erõszakn�lk�lis�g k�p�nyege alatt, erõszakos felkel�st k�sz�tek elõ, sõt azt is tudni v�lik, mikor virrad fel az �rvendetes nap, amelyen a ny�lt erõszakhoz fogok �tp�rtolni. Erõs�tgetik, hogy az angolok csak a ny�lt vagy a rejtett erõszaknak engedn�nek. V�g�l ism�t m�sok engem - j�l tudom - az eg�sz orsz�g legelvetem�ltebb gazfick�j�nak tartanak, ami�rt, szerint�k, mindig elrejtem igazi sz�nd�kaimat. Legkev�sb� sem k�tkednek abban, hogy �n is, �pp�gy mint mindenki m�s, hiszek az erõszakban. Miut�n a kard tan�nak az emberek nagy r�sz�re n�zve ilyen nagy a hatalma, miut�n az egy�tt-nemmûk�d�s sikere fõk�nt minden erõszak elutas�t�s�t�l f�gg, �s miut�n az e dolgokra vonatkoz� n�zetem sok ember magatart�s�t befoly�solja, nagyon fontosnak tartom, hogy a kard tan�t oly vil�gosan, amint csak lehets�ges, kifejtsem.

Hiszem, hogy oly esetben amidõn csup�n a gy�vas�g �s az erõszak k�zti v�laszt�s maradna h�tra, az erõszakot tan�csoln�m. Mikor engem 1908-ban megt�madtak �s kev�s h�j�n meg�ltek, legidõsebb fiam ut�lag azt k�rdezte, mit kellett volna tennie, ha t�rt�netesen jelen van a t�mad�skor: vajon el kellett volna szaladnia �s messzirõl n�znie, hogyan �lnek meg, vagy pedig amit szeretett volna tenni - tulajdon test�vel kellett volna megv�denie? Azt feleltem neki, hogy k�teless�ge lett volna megv�delmeznie engem m�g erõszak alkalmaz�s�val �s. E megfontol�s alapj�n vettem r�szt a b�r-h�bor�ban, az �gynevezett zulu-l�zad�sban �s a vil�gh�bor�ban. E megfontol�s alapj�n tan�csolom mindazoknak, akik az erõszakban hisznek, hogy magukat a fegyver haszn�lat�ban gyakorolj�k. Sz�vesebben l�tn�m, ha India a fegyverhez ny�lna, hogy becs�let�t v�delmezze, semmint, hogy gy�va �s tehetetlen szeml�lõje maradjon tulajdon megbecstelen�t�s�nek.

Ezzel szemben hiszem, hogy az erõszakn�lk�lis�g magasan az erõszak felett �ll. Megbocs�tani f�rfiasabb dolog, mint b�ntetni. A megbocs�t�s ad becs�letet a harcosnak. De a megbocs�t�s csak akkor jelent gyõzelmet �nmagunkon, ha megvan a hatalmunk a b�ntet�sre. A megbocs�t�snak nincs jelentõs�ge, ha valamely v�dekezni k�ptelen l�ny l�tsz�lag teszi. Az eg�r eset�ben aligha mondhatn�k, hogy megbocs�t a macsk�nak, mikor mag�t ettõl sz�tt�pni engedi. Ez�rt nagyon j�l meg tudom �rteni azok �rzelm�t, akik Dyer t�bornoknak s a hozz� hasonl�knak igazs�gos megb�ntet�s�t k�v�nj�k. Ha tehetn�k, darabokra t�pn�k ezeket. Ugyancsak nem hiszem azt sem, hogy India magatehetetlen volna. Magamat sem tartom tehetetlen �s v�dtelen teremtm�nynek. Csak �ppen nemesebb c�lra szeretn�m tartogatni India erej�t �s a magam�t.

Ne �rtsenek f�lre. Az erõ nem testi k�pess�gekbõl ered. Az erõ hajthatatlan akarat sz�l�tte. A zulu mindenesetre fel�lm�lja testi erõ tekintet�ben az angolt. De az�rt elszalad m�g egy angol f�� elõl is, mert f�l a revolvertõl, amelyet a f�� vagy v�delm�ben m�svalaki haszn�lhatna. F�l a hal�lt�l s ez�rt hatalmas termet�nek ellen�re is erõtlen. Mi indiaiak minden neh�zs�g n�lk�l elk�pzelhetj�k, hogy h�romsz�zmilli� emberi l�nynek nem kell f�lnie sz�zezer angolt�l. A hat�rozott megbocs�t�s teh�t r�sz�nkrõl az erõnk hat�rozott megismer�s�t jelenti. A megbocs�t�s megvil�gosod�s�ban hatalmas erõhull�mnak kell felcsapnia benn�nk, oly erõnek, amely egy Dyert vagy egy Frank Johnsont megakad�lyozhatna abban, hogy gyal�zattal �s sz�gyennel tetõzze Indi�nak �nmegad�n lehajtott fej�t. Azzat nem t�rõd�m sokat, hogy pillanatnyilag nem �rhetem el c�lomat. M�g nagyon is eltaposottaknak �rezz�k magunkat ahhoz, hogy ne t�madjon benn�nk harag �s bossz�v�gy. De nem szûnhetek meg folyv�st hangoztatni, hogy India csak nyerhet azzal, ha lemond a b�ntet�s jog�r�l. Nek�nk k�l�nb a tennival�nk, nek�nk nagyobb misszi�t kell teljes�ten�nk e vil�gon. Nem vagyok l�tnok. Azt �ll�tom, hogy gyakorlati idealista vagyok. Az erõszakn�lk�lis�g vall�sa nem csup�n a risik �s a szentek sz�m�ra rendeltetett, hanem a k�z�ns�ges n�p sz�m�ra �s. Az erõszakn�lk�lis�g t�rv�nye felel meg mivoltunknak, mint ahogy az erõszak a vad�llat t�rv�nye. A vad�llatban szunnyad a szellem, �gyhogy nem ismerhet m�s t�rv�nyt, mint a fizikai erõ�t. Az ember m�lt�s�ga megk�veteli, hogy egy magasabbrendû t�rv�nynek - a szellem t�rv�ny�nek h�doljon.

Ez�rt v�llalkoztam arra, hogy Indi�ban ism�t �letbe h�vom az �nfel�ldoz�s õsi t�rv�ny�t. Hiszen a Szatj�graha �s t�rsai: az egy�tt-nemmûk�d�s �s a polg�ri ellen�ll�s csup�n �j nevek a szenved�s t�rv�ny�re. A risik akik az erõszakn�lk�lis�g t�rv�ny�t az erõszak vil�g�nak k�zepette felfedezt�k, nagyobb l�ngelm�k voltak Newtonn�l. S ugyanakkor nagyobb hadvez�rek voltak, mint Wellington. Noha j�ratosak voltak a fegyverforgat�sban, m�gis felismert�k haszontalan volt�t �s a gy�trelmekben vergõdõ vil�gnak azt tan�tott�k, hogy �dve nem az erõszakban, hanem az erõszakn�lk�lis�gben rejlik. Az erõszakn�lk�lis�g kihat�s�ban tudatos szenved�st jelent. Nem jelent beh�dol�st az igaztalans�g akarat�val szemben, hanem az eg�sz lelki erõ latbavet�s�vel egy�rtelmû a zsarnoks�g ellen�ben. Am�g ez a t�rv�ny ir�ny�tja mûk�d�s�t, addig minden egyes ember k�pes lehet egy zsarnoki birodalom minden hatalm�val szembesz�llni, hogy becs�let�t, vall�s�t, lelk�t megv�delmezze s ez�ltal oly �tk�zõv� v�lj�k, amely ama birodalom �sszeoml�s�t vagy �jj�sz�let�s�t id�zi elõ.

Eszerint teh�t nem az�rt k�v�nom Indi�t�l, hogy az erõszakn�lk�lis�get alkalmazza, mert gy�nge. Azt k�v�nom, hogy erej�nek �s hatalm�nak tudt�ban gyakorolja az erõszakn�lk�lis�get. Nincs sz�ks�ge semmif�le j�ratoss�gra a fegyverforgat�sban ahhoz, hogy ezt az erõt �s hatalmat kifejthesse. Csak az�rt tartjuk sz�ks�gesnek, mert �gy l�tszik mi nem l�tunk egyebet magunkban, az emberben, h�st�megn�l. Azt �hajtom, ismerje fel India, hogy lelke van, amely nem fog alulmaradni, sõt ink�bb t�l fog emelkedni minden testi nyomor�s�gon, �s az eg�sz vil�g minden erõivel is dacolni k�pes. De miut�n �n m�gis gyakorlati ember vagyok, nem szeretn�k v�rni, m�g India bel�tja a szellemnek a politik�ban val� alkalmazhat�s�g�t. �rezze b�r mag�t India gy�ng�nek �s v�dtelennek az angolok g�pfegyvereivel, tankjaival �s rep�lõg�peivel szemben, fogadja b�r el gyenges�g�nek �rzet�ben az egy�tt-nemmûk�d�st, az egy�ttnemmûk�d�s az�rt m�gis ugyan�gy bet�lti c�lj�t: mindenesetre f�lszabad�tja az orsz�got az angol igazs�gtalans�g puszt�t� s�lya al�l, ha megfelelõ sz�m� ember teszi mag��v�.

Az egy�tt-nemmûk�d�st megk�l�nb�ztetem a Sinn-Feinek elv�tõl is, mert eredeti elgondol�si form�j�ban lehetetlen, hogy az erõszakkal kar�ltve haladjon �tj�n elõre. De mi t�bb, m�g az erõszak h�veit is szeretn�m felsz�l�tani, hogy tegyenek k�s�rletet a b�k�s egy�tt-nemmûk�d�ssel. Ha ez nem v�ln�k be, annak oka nem a benne rejlõ gy�nges�g lenne, hanem az, hogy nem csatlakoztak hozz� elegen. Akkor azt�n mindenesetre el�rkezn�k a val�s�gos vesz�ly pillanata. B�szkelelkû f�rfiak, akik n�p�k megal�ztat�s�t nem b�rn�k tov�bb elviselni, szabadj�ra ereszten�k a n�p haragj�t. Erõszakhoz folyamodn�nak. Amennyire l�thatom a dolgokat, el kellene pusztulniuk, an�lk�l, hogy magukat vagy haz�jukat az elnyomat�s al�l felszabad�thatt�k volna. Ha India a kard tan�t fogadja el, tal�n kiv�vhat vele pillanatnyi sikert, de akkor megszûnik lelkem b�szke lenni. Feloldhatatlan k�tel�kek fûznek Indi�hoz, hiszen mindent neki k�sz�nhetek. Rend�letlen�l hiszem, hogy hivat�sa van az eg�sz vil�g sz�m�ra. Nem szabad vakon ut�noznia Eur�p�t. Ha India a kard mell� szegõdik, akkor sz�momra el�rkezik a megpr�b�ltat�s neh�z �r�ja. Rem�lem, nem fogom felmondani a szolg�latot. Vall�som nem ismer orsz�ghat�rokat. Ha a hit �lõ valami bennem, akkor m�g hazaszeretetem is diadalmaskodni fog. �letemet India szolg�lat�nak szenteltem az erõszakn�lk�lis�g hitvall�s�ban, amely meggyõzõd�sem szerint a hindus�g gy�kere.

Szeretn�m ma azokat, akik nem b�znak bennem, komolyan inteni, hogy a csak im�nt kezdett harc nyugodt menet�t ne zavarj�k meg az erõszakra val� unszol�ssal, abban a feltev�sben, hogy magam is erõszakot akarok. Undorodom a titkol�dz�st�l �s bûnnek tartom. Engedj�k, hogy az erõszakn�lk�li egy�tt-nemmûk�d�s elv�gezze munk�j�t, akkor majd megl�tj�k, hogy nem rejtegetek m�g�tte semmif�le h�ts� gondolatot.

K�PEK