Freee magazin cikke, 1997-bõl. Az�ta sokat v�ltozott a vil�g, de az alapok v�ltozatlanok. A szerzõk K�mlõdi Ferenc �s P�ncz�l G�bor.

  JUNGLE - DRUM & BASS

Amikor '89 party-hõsei, Grooverider �s Fabio valamikor a kilencvenes �vek elej�n d�l-londoni (Brixton, Elephant & Castle) klubokban (leggyakrabban a Rage-ben) a hardcore-on tov�bbl�pve, addig teljesen szokatlan ritmus-patternekkel gazdag�tott�k zen�j�ket - �s kergett�k õr�letbe a k�z�ns�get - m�g nem is sejtett�k, hogy e gondolatokb�l nõ ki '97 Britanni�j�nak mainstream muzsik�ja.
Persze ahogy a techno nem Pallasz Ath�n�k�nt pattant ki Zeusz fej�bõl, �gy a jungle sem a semmibõl j�tt: gy�kerei a dub-ban (ritmusvil�g, szub-basszusok), a hip hop-ban (szint�n a ritmusk�pletek, valamint az MC-k szerepeltet�se) �s a techno-ban (st�di�processzus) keresendõk.
Felgyors�tott hip hop (n�ha swing, vagy bossa nova) �temek, egy v�gletekig leegyszerûs�tett, szinte trivi�lis basszusmenet: nagyj�b�l ez a jungle alap, ettõl a pontt�l kezdve �gazik sz�t a kilencvenes �vek v�g�nek legterm�kenyebb �s leginvenci�zusabb zenei ir�nyzata sz�mos almûfajra. �gy p�ld�ul a ragga-muffin vok�lokkal, dub-os basszusvonalakkal, reggae-hangmint�kkal oper�l� ragga jungle. Vagy a kem�ny �temeirõl, minimalizmus�r�l felismerhetõ drum & bass (pl. A Guy Called Gerald, Goldie, Photek, Doc Scott, Alex Reece), mely k�l�n�s kettõss�get hordoz mag�ban: az elsõ hall�sra embertelen �s hipergyors breakbeateket feloldj�k az ezekre �p�lõ dzsesszes elemek, ambient szõnyegek, soul-os vok�lok.
Az eml�tett ambivalencia mellett a mûfaj azonnali befogad�s�t nehez�ti a hagyom�nyos dance 4/4-eken �s konstans ritmusokon edzõd�tt f�lek sz�m�ra szokatlan, esetenk�nt h�rom-n�gy �sszetevõs poliritmia. N�mi szarkazmussal: ��gy hangzik, mintha valaki a dobfelszerel�s�vel egy�tt legurulna a l�pcsõn" vagy �mintha egy f�ll�b�, t�zkezû fekete dobolna." T�bb zeneszeretõ �s -�rtõ bar�tunknak hossz� h�napokba, nemegyszer �vekbe telt, mire megbar�tkoztak a mûfajjal...
Harmadik alir�nyzat a kiss� fellengzõsen hangz� intelligens jungle (tudtunkkal egyetlen jungle producer sem �ll�totta azt, hogy buta jungle-t j�tszana), mely az �temekn�l hangs�lyozottabban a trance-os bet�tekre �sszpontos�t, mint p�ld�ul LTJ Bukem, Blame, valamint a rendk�v�l term�keny Mark & Dego kettõs, akik 4 Hero, Jacob's Optical Stairway, Tom & Jerry �s Tek 9 nevek alatt is publik�lnak. Persze az intelligens jungle kifejez�s nem a zen�szek, hanem a m�dia tal�lm�nya, marketingfog�s.
A techstep drum & bass elõad�i sz�vesen haszn�lnak fel indusztri�lis mint�kat, s munk�ik a techno hangz�svil�g�hoz �llnak a legk�zelebb. H�tt�reffektjeik b�rmelyik thriller, vagy tudom�nyos-fantasztikus film becs�let�re v�lhatn�nak. A rafin�ltan elhelyezett break-ek nemcsak az �temeken, esetenk�nt a dallamokon is megtal�lhat�k (Ed Rush).
A hardstep drum & bass nev�hez h�ven elsõsorban kem�nyebb, t�ncorient�lt hangz�st produk�l, gyakran torz�tott basszusmenetekkel (Grooverider, Boymerang, Mickey Finn).
B�r az elsõ jungle album 1991-ben jelent meg, a mûfajt korai underground l�t�bõl A Guy Called Gerald Black Secret Technology c�mû nagylemeze emelte ki 1994 v�g�n. (Õ egy�bk�nt valaha az 808 State tagja volt, tov�bb� 1988-as Voodoo Ray-e a Summer of Love egyik legnagyobb house sl�gere lett.) A szigetorsz�gban 1994-ben igazi õr�letet v�ltott ki egy jungle maxi: az M-Beat featuring General Levy Incredible c�mû darabj��rt m�r h�napokkal a megjelen�s elõtt szinte ostromot ind�tottak a lemezboltok ellen a rajong�k. Az igazi m�diaszenz�ci�t azonban Goldie 1995 õsz�n megjelent Timeless c�mû monument�lis albuma jelentette. A siker m�rt�k�re jellemzõ, hogy m�g a lemez az angol dance elad�si list�k �l�n �llt, Michael Jackson-nak meg kellett el�gednie a tizenhetedik poz�ci�val. Mindenk�ppen eml�t�st kell tenn�nk a jungle reneg�t, Alex Reece So Far LP-j�rõl, mely a Blahblahblah szak�r�i szerint a Clash 1978-as albuma �ta a legjelentõsebb londoni zenei produkci�. (A progressz�v dance elõad�inak t�bbs�ge v�lhetõen egyet�rt ezzel a v�lem�nnyel, hiszen Reece az�ta is az egyik legkeresettebb drum & bass remixer. Kevert m�r �jra az Underworld-nek, a Model 500-nek, Kenny Larkin-nak, a UFO-nak, a Kruder & Dorfmeister du�nak, de m�g Neneh Cherry-nek is.) K�vetkezõ l�p�st a Bukem v�logatta Logical Progression (1.) jelentette. 1996 v�g�n a drum & bass szc�na figyelme az Icons (Justice & Blame) Emotions with Intellect c�mû nagylemez�re �sszpontosult. Az 1993-ban k�sz�lt anyag - mivel a kiad�k akkor t�l avantgarde-nak tal�lt�k - h�rom �ven kereszt�l v�rt a megjelen�sre, egyes darabjai csak dub plate-eken voltak hozz�f�rhetõk olyan kiv�telezettek sz�m�ra, mint Fabio, vagy Mixmaster Morris. A mûfaj legutols� szenz�ci�ja - a MUZIK szerint az elk�vetkezõ k�t �v zenei arculat�t meghat�roz� - Roni Size / Reprazent dupla album, a New Forms.
Term�szetesen, a techno-hoz �s a house-hoz hasonl�an, a jungle / drum & bass producerek �s elõad�k is egy-egy kisebb kiad� (label) c�mk�je alatt csoportosulnak. N�h�ny, a fontosabbak k�z�l: Metalheadz (Goldie, Wax Doctor, Peshay, Hidden Agenda, Doc Scott, J Majik, Kemistry & Storm), Goldie hangm�rn�k�nek, Rob Playford-nak a tulajdon�ban �ll� Moving Shadow (PFM, Omni Trio, Flytronix, JMJ & Richie, Hoax, E-Z Rollers, Tekniq), az LTJ Bukem �ltal f�mjelzett Good Looking / Looking Good (Artemis, Odyssey, Source Direct, Blame �s az elmaradhatatlan MC Conrad), Grooverider c�mk�je, a Prototype Recordings (Boymerang, Ed Rush, John B). Igen sz�nvonalas munk�kat jelentet meg a Creative Source (Intense, Big Bud, Origination), a Precious Material (Nautilus, Jazz Juice, Astral Vibes), a S.O.U.R. (T Power), a Basement Records (Justice, Mystic Moods), a Timeless Recordings (KMC, Future Bound), valamint a Creative Wax (Underwolves, Tango). Egy�b kiadv�nyaik mellett alkalmank�nt zseni�lis drum & bass darabokkal jelenik meg a piacon az R&S (The Original Playboy, Jacob's Optical Stairway), a Hard Hands (Lab Rat, Leftfield, Pressure Drop), a Creation Records (One True Parker), az XL Recordings (Johnny L), a Junior Boy's Own (Ballistic Brothers), a Filter (Amalgamation Of Soundz), a Mo' Wax (Plug), a Cup Of Tea Records (Statik Sound System, Ratman), a sheffieldi WARP (Link, Squarepusher), a Virgin (Photek, Source Direct) �s a Talkin' Loud (Roni Size / Reprazent) is.
Ahogy a house Chicago sz�l�tte, vagy a trance Frankfurt�, �gy a jungle / drum & bass Londonhoz k�thetõ, ahol manaps�g m�r a McDonald's-ekben is ez sz�l. Lehet, hogy meglepõen hangzik, de a legnagyobb j�indulattal sem nevezhetj�k undergroundnak azt az ir�nyzatot, mely foci EB-k szign�lj�t, vagy tv rekl�mok zenei al�fest�s�t adja. Ha mondhatjuk azonban valamirõl, hogy pozit�v �rtelemben v�lt mainstream-m�, �gy e mûfajr�l nyugodtan �ll�thatjuk ezt. A szokatlan jelens�g okai visszavezethetõk a nagy kiad�k �bers�g�re, akik m�g underground l�t�ben v�s�rolt�k fel a mûfajt, ugyanakkor a szerzõdõ elõad�k mûv�szi �n�ll�s�gukat teljes m�rt�kben megõrizhett�k. �gy ker�lte egyelõre el a drum & bass a house sors�t, a teljes kommercializ�l�d�st.
Napjainkra vil�goss� v�lt: a drum & bass lesz az az ir�nyzat, mellyel a progressz�v dance muzsik�k polg�rjogot nyernek az idõsebb zenehallgat�k k�r�ben is. LTJ Bukem lemezeivel kapcsolatban v�gzett piackutat�sok egy�rtelmûen jelzik: a negyvenes koroszt�ly ugyan�gy v�s�rolja kiadv�nyait, mint a huszon�vesek. A mûfajban rejlõ lehetõs�geket bizony�tja, hogy manaps�g szinte mindenki mer�t belõle, �gy az olyan g�niuszok, mint az Aphex Twin, vagy Paradinas (m-ziq). Meg az is, hogy a vil�gon �jabb drum & bass k�zpontok alakulnak ki, ilyen p�ld�ul Toronto. Az elõad�k se kiz�r�lag angolok m�r: a mûfaj h�rnev�t �regb�ti az amerikai Jamie Myerson, a n�met Bassface Sascha, vagy a Doppelg�nger, meg az olyan v�logat�sok, mint a Soundz of the Asian Underground, de ismer�nk francia, g�r�g, ausztr�l, sõt, t�bb �g�retes hazai pr�b�lkoz�st is.
Sz�val, ha minden �gy megy tov�bb, �t �v m�lva a drum & bass eljut a magyar nagyk�z�ns�ghez is...

K�mlõdi Ferenc - P�ncz�l G�bor