Rajneesh Chandra Mohan Jain (1931. december 11. – 1990. janu�r 19.), m�s n�ven Bhagwan Shree Rajneesh, majd k�s�bb, k�zismert nev�n Osho, egy Indi�ban �s az Egyes�lt �llamokban �l� agnosztikus vall�si vezet�, egy �j, sokat vitatott vall�si mozgalom megalap�t�ja volt.

Nev�nek eredete

A szanszkrit Bhagwan sz� jelent�se "megszentelt" (eredetileg ezt a sz�t �ltal�ban hindu istenekre haszn�lt�k, mint Bhagwan R�ma vagy Bhagwan Krisna). Emellett haszn�lj�k olyan szem�lyek jel�l�s�re is, akik gazdag szellemi tud�ssal rendelkeznek. A hindu t�rt�nelemben ezt a nevet sokszor haszn�lt�k keresztn�vk�nt is – sok hindu gyerek kapja meg egy isten vagy m�s spiritu�lis tulajdons�g nev�t.

Osho �ll�t�sa szerint nev�t William James "Oceanic" szav�b�l k�pezte, viszont az "Osho" a zen trad�ci�ban a szellemi mester megnevez�s�re is szolg�l, p�ld�ul "Osho Bodhidharma".

�letp�ly�ja

Osho India Madhya Pradesh nev� megy�j�ben, Kuchwad�ban sz�letett 1931. december 11-�n. M�r kora gyermekkor�t�l �n�ll�, szabad �letet �lt, pr�b�ra t�ve a vall�si, t�rsadalmi �s politikai trad�ci�kat. Mindig azt hangs�lyozta, hogy a tud�st az embernek mag�nak kell megtapasztalnia, nem pedig vakon elfogadnia m�sok tud�s�t �s hit�t.

Huszonegy �ves kor�ban t�rt�nt megvil�gosod�sa ut�n m�g befejezte egyetemi tanulm�nyait, majd �vekig filoz�fi�t tan�tott a jabalpuri egyetemen. Ek�zben sz�lt�ben-hossz�ban bej�rta Indi�t, nyilv�nos vit�kra h�vva az ortodox vall�si vezet�ket, megk�rd�jelezve l�tjogosults�gukat. Rengeteget olvasott; hogy ismereteit gyarap�tsa, mindent elolvasott, ami a mai hit- �s filoz�fiarendszerekkel, valamint a mai pszichol�gi�val foglalkozik.

A hatvanas �vek v�g�n saj�tos dinamikus medit�ci�s technik�kat kezdett kifejleszteni. A mai embert, mint mondja, annyira leterheli a m�lt �lettelen hagyom�nyainak s�lya �s a mai kor rohan� �letm�dja, hogy csak egy katarzis-technika alkalmaz�s�val k�pes ellazulni, �s a gondolat n�lk�li medit�ci� �llapot�ban felold�dni.

�lete sor�n Osho az emberi tudat kibontakoztat�s�nak szinte minden aspektus�r�l besz�lt, l�mp�st adva a mai lelki keres� kez�be. Tan�t�s�t nem intellektu�lis meg�rt�sre, hanem megtapasztal�sra alapozta.

Osho International Meditation Resort

Nem tartozik egyik trad�ci�hoz sem: “�n egy teljesen �j vall�s-tudat kezdete vagyok – mondja –, k�rlek, ne pr�b�ljatok a m�lttal �sszekapcsolni, a m�lttal nem �rdemes foglalkozni.”

A vil�g minden t�j�r�l �rkeztek tan�tv�nyok, bar�tok, keres�k. A sz�mukra tartott el�ad�sokat t�bb mint hatsz�z k�tetben kiadt�k, t�bb mint harminc nyelvre leford�tott�k. Azt mondja: “Az �n �zenetem nem egy doktr�na, nem egy filoz�fia. Az �n �zenetem egy bizonyos alk�mia, egy tudom�ny az �talakul�shoz, teh�t csak akik k�szek eg�jukban meghalni, �s �jj�sz�letni valami mer�ben �jban, valamiben, amit most el sem tudsz k�pzelni... csak annak a kev�s embernek lesz b�tors�ga meghallgatni, mert engem hallgatni vesz�lyes.”

"Ha engem hallgatsz, akkor megtetted az els� l�p�st az �jj�sz�let�sed fel�. Teh�t ez nem egy filoz�fia, amit magadra �lthetsz, mint egy kab�tot, s azt�n henceghetsz benne. �s nem is doktr�na, amiben vigaszt tal�lsz gy�tr� k�rd�seidre. Nem, az �n �zenetem nem valami verb�lis kommunik�ci� – enn�l sokkal kock�zatosabb: nem egy�b, mint hal�l �s �jj�sz�let�s."

Osho 1990. janu�r 19-�n elhagyta test�t.

Tan�t�sa most is vir�gzik, medit�ci�s m�dszerei az egy�ni kutat�s m�hely�nek fontos kell�kei. Poonai asramj�t ma is keres�k ezrei l�togatj�k a vil�g minden t�j�r�l, hogy r�szt vegyenek a bels� n�veked�st el�seg�t� medit�ci�s programokon….

Filoz�fi�ja

Forr�s: http://www.dudus.hu/osho/life.htm

Osho (Rajneesh) sokszor szembehelyezkedett a r�gi vall�sokkal, mivel szerinte ezek m�r alkalmatlanok a felgyorsult, modern �let sz�m�ra. Mindent megtett az�rt, hogy a k�vet�i ne szervezzenek egy �j vall�st a tan�t�saib�l a hal�la ut�n. A legfontosabb �rt�kek az �letben szerinte a szeretet, a medit�ci� �s a nevet�s, �s az emberi �let egyetlen val�di c�lja az, hogy el�rje a szellemi megvil�gosod�st.

T�bb vall�sos forr�sb�l is �tvett �s magyar�zott k�l�nb�z� technik�kat. Besz�dei sor�n t�bb mint 10 milli� sz�t jegyeztek le, �s legal�bb 600 k�nyv jelent meg a nev�ben hindu �s angol nyelveken, melyek t�bbek k�z�tt Buddha, Krisna, J�zus, Sz�krat�sz, Zen �s m�s mesterek tan�t�sair�l, valamint a legk�l�nf�l�bb t�m�kr�l sz�lnak.

Rengeteget olvasott �s tan�t�saiban sokszor haszn�lt szellemes vagy ak�r vaskos vicceket. Er�teljes sz�noki tehets�g�t haszn�lta fel az �zenete tov�bb�t�s�ra, viszont folyamatosan eml�keztetett arra, hogy besz�deinek egyetlen c�lja a hallgat�it elind�tani a medit�ci� �tj�n. �jra el�vett �s fel�j�tott t�bb r�gi medit�ci�s technik�t k�l�nb�z� trad�ci�kb�l, �s t�bb egyedi technik�t is kifejlesztett (Dinamikus medit�ci�, Kundalini medit�ci�, Nadabrama stb.).

A k�vet�i szerint Osho egyed�l�ll� volt abban, hogy t�bb k�l�nb�z�, egym�snak ellentmond� filoz�fi�t is k�pes volt egyes�teni, mint p�ld�ul az antik g�r�g tan�t�sokat (Herakl�sz, Pitagor�sz �s Sz�krat�sz), a keleti filoz�fi�kat (iszl�m, buddhizmus) �s Nietzsche ateizmus�t. V�lem�nye szerint minden vall�s val�di volt, amikor a megvil�gosodott mesterek megalap�tott�k �ket (mint J�zus, Buddha, Mohamed), �s k�s�bb romlottak el a hivatalos egyh�zak megjelen�sekor. Ez az elk�pzel�se sok teljesen k�l�nb�z� kult�r�kb�l sz�rmaz� k�vet�t eredm�nyezett. Tan�t�saiban �sszehozta a nyugati �s keleti, az anyagi �s szellemi vil�got, �s t�bbsz�r hivatkozott a j�v� modern, tudatos ember�re �gy, mint „Zorba, a Buddha”.

Indi�ban gyakran h�vt�k „szex gurunak”, miut�n t�bb felkavar� besz�det tartott ortodox k�z�ss�gekben. Tan�t�sai szerint „a tantr�ban minden szent, �s semmi sem szents�gtelen”.

Filoz�fi�j�t episztemol�giai szempontb�l nyugati kateg�ri�k szerint legink�bb agnoszticizmus, radik�lisan szkepticizmus, relativizmus lehetne besorolni. Ugyanakkor a nyugati tan�t�sokat r�szletesen nem ismerte, nem hivatkozott r�juk pontosan �s nem ebben a kateg�ria-rendszerben helyezte el mag�t.

Medit�ci�k

Osho a medit�ci�r�l is elt�r� v�lem�nyt hangoztatott. Szerinte a medit�ci� egy elme k�v�li �llapot, nem pedig koncentr�ci�. Egy elme n�lk�li, az elm�hez val� nem ragaszkod�s �llapota. Ez egy olyan dolog, ami valakivel megt�rt�nhet, egy olyan �llapot, amiben l�tezhet, de nem olyasmi, amit csin�lhat. De szerinte a modern ember sz�m�ra egy�ltal�n nem egyszer� csak �lni �s medit�ci�ban lenni, ez�rt l�trehozott olyan akt�v medit�ci�s technik�kat, amelyek az embert term�szetes �ton viszik a medit�ci� �llapot�ba. Ezek a technik�k lehet�v� teszik, hogy egy szem�ly felsz�nre hozza a m�lyen elnyomott v�gyait, gondolatait. T�bb technik�j�ban haszn�lja fel a t�ncot. De mint sokszor felh�vta a figyelmet, a medit�ci�s technika m�g nem maga a medit�ci�, ez csak egy m�dszer a medit�ci�s �llapot el�r�s�re.

Gyerekkora �s megvil�gosod�sa

Osho egy kis indiai faluban, Kuchwad�ban sz�letett. A sz�lei a dzsainizmus k�vet�i voltak. Sz�let�sekor a csillagj�s azt j�solta, hogy val�sz�n�leg m�g 7 �ves kora el�tt meg fog halni, ez�rt a sz�lei az anyai nagysz�leihez k�ldt�k, am�g el nem �ri ezt a kort.

Elbesz�l�se szerint ez nagy hat�ssal volt tov�bbi fejl�d�s�re, mivel a nagyanyja teljes szabads�got �s tiszteletet adott neki, valamint a nagyapj�t �s m�sokat is erre b�ztatott. �gy Osho nagyr�szt gondoz�s n�lk�l maradt, szigor� nevel�s �s merev szab�lyok n�lk�l.

Osho szerint a gyerekek fejl�d�s�t �let�k els� h�t �v�ben jelent�sen befoly�solja a tanul�s er�ltet�se �s a nekik kij�r� tisztelet hi�nya. Ide�lis esetben ennek ford�tva kellene lennie: az emberek �jra megtanulhatn�nak a gyerekekt�l azokat a dolgokat, amelyeket m�r elfelejtettek. Ha a gyerekek szabadon n�nek fel az els� �veikben, el�g er�t �s intellig�nci�t szereznek ahhoz, hogy k�s�bb k�pesek legyenek �n�ll�an d�nteni �s v�lem�nyt alkotni.

Pontosan ez t�rt�nt vele is. Amikor el�sz�r iskol�ba ment, k�pes volt besz�lgetni �s meggy�zni a tan�r�t, aki nagyon szigor� volt a gyerekekkel. Osho szerint azok a gyerekek, akik tiszteletet kapnak, sokkal sz�fogad�bbak. Ha a sz�l� nem foglalkozik a gyerek szem�lyis�g�vel, hamarosan kiker�l a gyerek figyelm�b�l.

Miut�n bet�lt�tte a h�t �vet, visszaker�lt a sz�leihez, ahol az addigihoz hasonl� tiszteletet kapott az ott �l� nagyapj�t�l, akivel �gy nagyon nyitott volt. A nagyapja t�bbsz�r mondta neki: „Tudom, hogy j�l csin�lod. Sokan mondhatj�k, hogy ez nem �gy van, de senki nincs a te helyzetedben. Csak te d�nthetsz a te helyedben. Csin�lj b�rmit, amir�l �gy �rzed, hogy j�. �n t�mogatlak, mert szeretlek �s tisztellek t�ged.”

1953. m�rcius 21-�n, 21 �ves kor�ban el�rte a megvil�gosod�st. Elbesz�l�se szerint ez egy teliholdas �jszak�n t�rt�nt, �s ut�na a kertben �lt egy bodhi-fa alatt. Az 1960-as �vekben filoz�fia professzor volt a Jabalpur egyetemen.

• God is Dead, 1989, Osho, International Foundation

Forr�s: www.wikipedia.hu