A Sierra Leone-i polg�rh�bor� okai

  A Sierra Leon�ban zajl� konfliktus nem etnikai csoportok, vagy politikai p�rtok k�zdelme. Az okokat m�s, egym�ssal �sszef�ggõ t�nyezõben kell keresn�nk.

Az elsõ ilyen t�nyezõnek szoci�lis okai vannak. Ebben az aspektusban a tengerparton �s a nagyv�rosokban �lõ viszonylag gazdagabb �s idõsebb gener�ci� �ll szemben az orsz�g belsej�ben �lõ tanulatlan, fiatal nemzed�kkel. A szeg�nyebb r�gi�kban �lõ kamaszok kil�t�stalan, nagyon rossz szoci�lis k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, s a RUF-hoz val� csatlakoz�s h�zelgõ karrierlehetõs�g a sz�mukra. A l�zad�k k�z�tt a szeg�ny fiatalok h�st ehetnek, saj�t fegyver�k lehet, �s v�geredm�nyben szabadon gar�zd�lkodhatnak. S mivel a l�zad�knak sem ideol�gi�juk, sem (politikai) programjuk nincsen, a konfliktus elsõ r�n�z�sre �rtelmetlennek tûnhet. �s val�ban az is. A Sierra Leon�t m�r egy �vtizede terroriz�l� �llapot bizonyos �rtelemben t�nyleg �rtelmetlen: az �rtatlan lakosok terroriz�l�s�nak, amput�l�s�nak, megk�nz�s�nak, meggyilkol�s�nak sz�ks�gess�g�t semmi nem igazolja. Hacsak...

Hacsak nem vessz�k figyelembe a konfliktus h�tter�ben rejlõ m�sodik, �n. gazdas�gi okokat. Sierra Leone �sv�nykincsekben gazdag. A gy�m�ntb�ny�k pedig a szeg�ny emberek lakta r�gi�kban vannak, nagy r�sz�k a l�zad�k ellenõrz�se alatt. A RUF az eladott gy�m�ntokb�l fegyvereket, �lelemet, s drogot v�s�rol. Ameddig tart a konfliktus, addig k�osz �s dezintegr�ci� jellemzi az orsz�got. �s ameddig k�osz van az orsz�gban, addig a l�zad�k szabadon ki tudj�k haszn�lni a b�ny�k adta anyagi lehetõs�geket. Ez ilyen „egyszerû”.

Harmadik okk�nt a jelenlegi k�osz fenntart�s�t prefer�l� Lib�ri�t jel�lhetj�k meg. Azzal, hogy Lib�ria (Charles Taylor eln�kkel az �len) a gy�m�ntok�rt cser�ben t�mogatja a RUF l�zad�it, õ maga is felelõs a polg�rh�bor� "fenntart�s��rt". 

Sierra Leone t�rsadalma

 A felszabad�tott rabszolg�k �ltal alap�tott Sierra Leone, a 210 doll�ros egy fõre jut� hazai �sszterm�k�vel (GDP) ma a vil�g egyik legszeg�nyebb orsz�ga.

Valaha szebb idõket �lt �t a kb. 4.2 milli� lakos�, tengerparttal rendelkezõ kis nyugat-afrikai �llam. A h�bor� kirobban�sa elõtt j�l kifejlesztett idegenforgalommal rendelkezett a v�gell�thatatlan tengerpartj�nak �s a Freetown k�r�l beerdõs�tett gy�ny�rû dombjainak k�sz�nhetõen. Sierra Leone fõleg az Amerik�b�l hazat�rt felszabad�tott rabszolg�knak adott otthont, ak�rcsak a szomsz�dos Lib�ria. Ez�rt is nevezt�k Lib�ri�t a „szabads�g orsz�g�nak”, Sierra Leone fõv�ros�t pedig a „szabad emberek v�ros�nak”. A Sierra Leon�be otthonra lelt k�z�ss�geit a r�gi� legmodernebb �s leggyorsabban fejlõdõ k�z�ss�geinek tekintett�k. 1827 fel� a fõv�rosban megalap�tott�k Nyugat-Afrika elsõ egyetem�t Fourah Bay College n�ven. Az egyetem a r�gi� valamennyi j�mod�, k�z�poszt�lyhoz tartoz� di�kjait vonzotta. Az egyetem m�g ma is �gyv�deket �s meglepõen sok �js�g�r�t k�pez ki. A t�rsas�gi �let a Freetownot k�r�lvevõ hihetetlen sok templom k�r�l szervezõdik. A baj egyik forr�sa azonban �ppen ott kezdõd�tt, hogy a csod�latra m�lt� v�rosok r�gi�ja el van v�gva az orsz�g t�bbi r�sz�tõl, ahol k�zhelyesen fogalmazva b�r, de a szeg�nys�g az �r. Az orsz�g belsej�ben �lõ, szeg�ny �s tanulatlan fiatalokat pedig b�ntja, hogy a v�rosokban �lõ elit az õ ter�leteiken l�võ gy�m�nt b�ny�kb�l gazdagodott meg.

Sierra Leon�ban szinte valamennyi csal�d megtapasztalta a polg�rh�bor� szõrnyûs�geit: a l�zad�k �ltal v�grehajtott t�meges gyilkoss�gok miatt az �tlagos �lettartam ma az egyik legalacsonyabb a vil�gon, mind�ssze 37 �v. A hummanit�rius szervezetekre majdnem minden ter�leten sz�ks�g van. Az orsz�gon bel�l 700.000 ember volt k�nytelen elhagyni otthon�t �s m�shov� k�lt�zni, s f�lmilli�ra tehetõ azon emberek sz�ma, akik a hat�rokon t�lra voltak k�nytelenek menek�lni. Sokan menek�lnek az �szak fel� szomsz�dos Guin�eba (kb. 400000 fõ), a keleti oldalon szomsz�dos Lib�ri�ba (100000 fõ), vagy az orsz�gon bel�l Freetown fõv�rosba (250000 fõ). A menek�ltek sors�t megnehez�ti az is, hogy a hat�rokhoz k�zel tal�lhat� menek�ltt�borok k�nnyû c�lpontok a l�zad�k sz�m�ra, �gy a RUF gyakran foglal el menek�ltt�borokat, s �li meg az ott tart�zkod�kat, net�n saj�t kik�pzõt�borr� alak�tva �t azt, a menek�lteket k�nyszer�ti katon�skod�sra. Becsl�sek szerint az orsz�g ter�let�n bel�l 1.5 milli� ember �l a l�zad�k ellenõrizte ter�leteken. Ezen lakosok sz�m�ra eg�sz egyszerûen lehetetlen a hummanit�rius seg�ts�gny�jt�s. A legnehezebb helyzetben a nõk �s a gyermekek vannak, akik a l�zad�k atrocit�sainak legfõbb szenvedõi. A menek�ltt�borok tele vannak olyan �ldozatokkal, akiknek karjait, l�bait a l�zad�k puszta sz�rakoz�sb�l amput�lt�k. A l�zad�k �ltal elrabolt gyermekek sz�ma h�romezerre tehetõ. Nekik es�ly�k sincs arra, hogy iskol�ba j�rjanak.