HIP-HOP

Nem egyszer�en egy zenei st�lus, hanem egy �letm�d, s�t egyfajta kultur�lis mozgalom. Tipikus nagyv�rosi jelens�g alapvet� elemei a graffiti �s a break, zenei oldalr�l pedig az MC-k, �s a DJ-k.

A m�faj gy�kerei az afrikai k�lt�szethez ny�lhak vissza. A rapperek �sei azok a nyugat-afrikai v�ndork�lt�k , akik a vid�ket j�rt�k r�gt�nz�tt el�ad�saikkal. Az � mai megfelel�ik az MC-k, a rap �s a hip-hop egyik f�szerepl�i. Az MC r�vid�t�s a Master of Ceremonies (cerem�niamester) vagy a Mic Controller szavakb�l ered.

Ez a m�faj is az underground st�lusb�l fejl�d�tt ki New York utc�in, els�sorban a jamaicai emigr�nsoknak k�sz�nhet�en. �k kezdetben jellegzetes reggae �s dub zenei st�lusra nyomt�k a sz�veget, majd a New York-i k�z�ns�g hat�s�ra a funky, rock, �s diszk�lemezek ker�ltek a lemezlej�tsz�kba.

A klasszikus hip-hop-ban legfontosabb szerepet a mikrofonokn�l Kurtis Blow �s a Whodini, m�g a lemezj�tsz�k m�g�tt Grandmaster Flash �s Afrika Bambaataa j�tszotta.

A hip-hop a '80-as �vek v�g�n, a '90-es �vek els� fel�ben kezdte mai napig tart� �vel�s�t, az olyan el�ad�knak k�sz�nhet�en mint 2Pac, De La Soul, Tribe Called Quest, Public Enemy, �s a Run DMC.

A mai hip-hop „gangsta” �gazata egyre kev�sb� t�rgyszer� - olyan is el�fordul, hogy olyanok „sz�vegelnek” a szex, p�nz �s k�b�t�szer k�r� rendez�d� amerikai �letm�dr�l, akik sohasem voltak Amerik�ban. Ez az �gazat egyre divatosabb (men� gengszternek lenni?).

Ennek ellenpontoz�sak�nt jelenik meg a „backpacker” (h�tit�sk�s), m�s n�ven underground hip hop, ami ink�bb vel�sebb �s tudatosabb �zenetekkel, v�laszt�kosabb - helyenk�nt kritikai hangv�tel�, m�sutt elgondolkodtat� - sz�vegekkel, kreat�vabb zenei alapokkal oper�l.

Napjainkban divat a R&B-vel kevert hip-hop, amely dallamos elemeket is tartalmaz. A legt�bb sikeres el�ad� ebben a m�fajban tev�kenykedik. Megjegyzend� azonban, hogy amit 40 �vvel ezel�tt �rtettek R&B-n, �s amit most �rtenek, azok k�z�tt kiz�r�lag az el�ad�k esetleges rokoni �s/vagy t�rsadalmi kapcsolata lehet hasonl�s�g.