FRIGYL�DA ETI�PI�BAN

Ett�l kezdve a frigyl�da sors�t hom�ly fedi. A bibliai iratok sem eml�tik t�bbet, ellenben egy m�sik szent iratban, az eti�p Kebra Negest (jelent�se Kir�lyok ragyog�sa, Kir�lyok dics�s�ge) eposzban ann�l t�bb �rdekess�g olvashat� nem csak a frigyl�d�r�l, hanem elt�n�s�nek val�di k�r�lm�nyeir�l is.

A Kebra Negest Kr.e. 850 k�r�l sz�letett �s csak arab ford�t�sa maradt fenn. Ez ut�bbi Kr.u. 409-ben �r�dott, �gy olyan utal�sok is beleker�ltek, amelyek az eredeti Kebra Negestben nem voltak megtal�lhat�k. Itt els�sorban kereszt�ny tanokr�l �s J�zusra t�rt�n� utal�sokr�l van sz�, de ezek nem befoly�solj�k a frigyl�da tov�bbi t�rt�net�t.

A Kebra Negest szerint a frigyl�da elt�n�s�nek t�rt�nete Salamon uralkod�s�nak idej�re, Kr.e.970-931 k�r�lre tehet�. Salamont Kr.e. 959-ben l�togatta meg Eti�pia kir�lyn�je, a sz�ps�ges Makeda, aki sokat hallott a jeruzs�lemi templom kincseir�l �s a nagy tud�s� b�lcs �s boh�m kir�lyr�l, aki m�r hat �ve uralkodott n�p�n. Makeda hamar elcs�b�totta Salamont, aki mindenf�le kincsekkel halmozta el az eti�p sz�ps�get. Ezek a kincsek hatezer szek�rre f�rtek csak fel, de volt k�zt�k egy rejt�lyes szek�r is, amely a leveg�ben megy �s amelyet istent�l kapott b�lcsess�ge alapj�n maga (Salamon) k�sz�tett (Kebra Negest 30. fejezet). Ez a titokzatos rep�l� szek�r nem az egyetlen �gi j�rm� lehetett az �korban. Ma m�r k�zismert t�ny, hogy az �kori iratok tele vannak rep�l� szerkezetek le�r�s�val, s�t akad olyan besz�mol� is, amely hatalmas �gi csat�kr�l sz�l.

Miut�n Makeda hazat�rt Eti�pi�ba, megsz�lte Salamon gyermek�t, Baina-lehkemet, aki kir�lyhoz m�lt� neveltet�sben r�szes�lt. Megismerte a tudom�nyokat, a m�v�szeteket, a fegyverek haszn�lat�t �s az apj�t�l kapott rep�l� szek�r ir�ny�t�s�t is. Kr.e. 937-ben, huszonk�t �vesen v�gre � is �tra kelt, hogy megismerhesse apj�t, aki �t is b�kez�en megaj�nd�kozta �s megk�l�nb�ztetett vend�gl�t�sban r�szes�tette.

Igen �m, de Baina-lehkemet mindez hidegen hagyta. �t csup�n a titokzatos k�pess�g� frigyl�da �rdekelte, amelyr�l Makeda oly sokat mes�lt neki. Ez�rt megk�rte a b�lcs kir�lyt, adja k�lcs�n az oltalmat biztos�t� l�d�t anyja sz�m�ra. Salamon kiss� megr�m�lt ett�l a k�v�ns�gt�l �s hi�ba magyar�zta Baina-lehkemnek, hogy a l�d�nak semmi haszn�t sem venn�k. Fia azonban makacsul kitartott a k�r�s mellett, ez�rt Salamon r��llt a dologra, de felt�teleket szabott: A l�d�t titokban kell elsz�ll�tani, �s hivatalosan � semmit sem tud az eti�p herceg terv�r�l.

Baina-lehkem �sszeh�vta embereit �s megbesz�lt�k a haditervet. Jeruzs�lem k�l�nb�z� asztalosaival elk�sz�ttetnek olyan r�szeket, amelyek egy-egy elem�b�l pontosan �ssze�ll�that� a frigyl�da m�solata. A l�d�t ezut�n maga Baina-lehkem cser�lte ki a hamis�tv�nyra apja �vint�zked�seinek figyelembev�tel�vel.

El�sz�r elsz�ll�tott�k a letakart eredeti l�d�t, majd az eti�p herceg visszat�rt a szent�lybe �s ott �ssze�ll�totta a hamis�tott frigyl�d�t. Az eredetit id�k�zben t�rsai az eti�p t�borba sz�ll�tott�k �s el�st�k. Hogy ne keltsenek felt�n�st, egy h�tig m�g Jeruzs�lemben maradtak. Baina-lehkem ezalatt t�bbsz�r is bel�pett apja �s a f�papok t�rsas�g�ban a szent�lybe.

A f�papoknak �gy nem �llt m�djukban az eredetinek hitt l�da �zemeltet�se, hiszen mindig vel�k volt valamelyik idegen, m�rpedig a l�d�t csak a f�papok �rinthett�k meg �s csak is akkor �zemeltethett�k, amikor rajtuk k�v�l senki m�s sem volt a szent�lyben.

Baina-lehkem teh�t egy h�t m�lva indult �tnak Eti�pi�ba. A l�d�t ki�st�k �s sz�mos �rt�ktelen limlom, kacat �s ruhanem� k�z� rejtve az egyik szek�ren helyezt�k el �s a karav�n �tnak indult. K�tnapi j�r�f�ldre Jeruzs�lemt�l a frigyl�d�t �ttett�k a sivatagban, fegyveres k�s�rettel v�rakoz� �gi szek�rre, amelyet m�g Makeda kir�lyn� kapott Salamont�l. Itt kider�l az is, milyen hatalmas lehetett hogy ez az �gi szek�r, hiszen a karav�nban l�v� minden ember, szek�r, l�, �szv�r �s teve felemelkedett vele. Ehhez viszont a frigyl�da szolg�ltatta az energi�t.

Kiindult a l�d�b�l egy felh� �s f�tyolk�nt burkolta be azt, v�dve a napsugarak ellen. Nem m�s h�zta a szekeret, mint � maga (a l�da energi�ja?) mik�zben egyr�fnyire a f�ld felsz�ne f�l� emelkedett...�s minden �gy haladt szeker�n mint egy haj� a tengeren, mint egy sas a szelek sz�rny�n (Kebra Negest 46-52. fejezet).

Ekkort�jt fedezhett�k fel a cser�t Jeruzs�lem papjai, akik azonnal felel�ss�gre vont�k Salamont. A kir�ly k�nytelen volt sereget k�ldeni fia karav�nja ut�n, �s amikor elvesztett�k annak nyomait, Salamon r�j�tt, hogy cs�ful becsapt�k. Az esem�nyeket term�szetesen titokban kellett tartani, hiszen ha kitud�dik, hogy az oltalmaz� szent l�da m�r nincs Jeruzs�lemben, ellens�gei minden bizonnyal t�mad�st ind�tottak volna. A papok t�k�letes�tett�k a m�solatot, p�tolt�k hi�nyoss�gait s�t m�g M�zes k�t�bl�inak m�solat�t is elhelyezt�k a hamis�tv�nyban, amely term�szetesen nem m�k�d�tt �s m�r nem volt k�pes csod�kra. Ez�rt szigor�tott�k a szent�lybe l�p�s felt�teleit is �s �gy t�k�letesen titokban tudt�k tartani a frigyl�da eltulajdon�t�s�t.

Baina-lehkem �gi �tja Egyiptomon �t vezetett, majd Waqerom eti�p v�rosban meg�llt egy kis id�re. Az �gi szek�r sebess�g�re jellemz�, hogy egy nap alatt akkora utat lehetett vele megtenni, mint egy szek�rkarav�nnal h�rom h�nap alatt. Innen m�r csak a herceg �s n�h�ny kiv�lasztott rep�lt tov�bb a Makeda-hegy nev� f�v�rosba, ahov� p�r �r�n bel�l meg is �rkeztek. A kir�lyn� hatalmas �nneps�get rendezett a szent Sion – a Kebra Negest �gy nevezi a frigyl�d�t – meg�rkez�s�re. Harminck�tezer �kr�t �s bik�t �ldoztak a tisztelet�re. Napokig tartott a mulatoz�s �s Beina-lehkem is elnyerte m�lt� jutalm�t. Makeda, Eti�pia �s S�ba – a s�bai kir�lys�g a mai Jemen ter�let�n volt – kir�lyn�je lemondott tr�nj�r�l a dics�s�ges kir�lyfi, Baina-lehkem jav�ra, akit ett�l kezdve I. Menelik kir�lyk�nt ismer a t�rt�nelem.

A kir�ly els� int�zked�se a Sion l�d�j�nak biztons�gba helyez�se volt. A Makeda-hegy er�d�tm�ny�ben elk�l�n�tett r�szen �p�tett�k fel a s�trat �s a szent�lyt – teh�t a biztons�gi el��r�sok m�g itt is �rv�nyben voltak – �s a l�d�t, amely ragyogott azaz m�g mindig m�k�d�tt – itt helyeztette el �s �rz�s�r�l �jjel-nappal h�romsz�z felfegyverzett �r, a Sion �r�k gondoskodtak. A frigyl�da teh�t a cser�t k�vet� harmadik napon m�r ebben az er�d�tm�nyben �llt �s itt is �rizt�k hossz� �veken kereszt�l, m�gnem sz�razf�ldi �ton Axumba sz�ll�tott�k, ahol �ll�t�lag ma is megtal�lhat� a Sz�z M�ria templom r�zkupol�s k�poln�j�ban, gondosan elz�rva az avatatlan, k�v�ncsi szemek el�l... De vajon t�nyleg itt rejt�zik? Erre a k�rd�sre nem tudhatjuk a v�laszt.

...

R�vid t�rt�nelmi nyomoz�sunkb�l az is kider�lt, hogy maga a l�da m�g m�k�d�tt (vil�g�tott), amikor Salamon kir�ly �s S�ba kir�lyn�ja – akit Maked�val, Eti�pia kir�lyn�j�vel azonos�tanak – fia, I. Menelik kir�ly rep�l� szek�ren elsz�ll�tott Jeruzs�lemb�l. Azt is tudjuk, hogy ett�l kezdve a hasonm�s frigyl�da, amelyet m�g Menelik k�sz�tetett a lop�s elleplez�s�re, �s Salamon kir�ly utas�t�s�ra t�k�letes�tett� is, m�r semmilyen csod�s k�pess�gekkel sem rendelkezett annak ellen�re, hogy a frigyl�da eredeti kieg�sz�t�i m�g mindig Salamon templom�ban voltak. (A ma is �l�, n�h�ny elem�ben kicsit m�sk�pp sz�l� eti�p hagyom�nyr�l r�szletesen �r Jel �s Pecs�t c. magyarul is megjelent k�nyv�ben Graham Han*****. Az �r� k�t �zben - 1983-ban �s 1990-ben - j�rt annak templomnak a k�zel�ben, ahol �ll�t�lag ma is �rzik a frigyl�d�t. Els� alkalommal is besz�lt az �rz�s�vel megb�zott pappal, majd m�sodszor az �r�k�be l�pett m�sik pappal. Teh�t a k�nyv szerint a frigyl�d�t napjainkban is Eti�pi�ban �rzik. - a Fogad�s megjegyz�se.)

Ebb�l a t�nyb�l k�vetkezik, hogy a frigyl�da, a k�l�nleges alak� �s form�j� olt�r, az asztal �s az ugyancsak k�l�nleges alak� �s anyag� gyertyatart� (m�cses?) egy egys�ges g�pezetet kellett, hogy alkosson. E g�pezet legfontosabb r�sz�t maga a frigyl�da alkotta, amelynek tetej�n a sz�rnyas l�nyek (a kerubok) sz�rnyai k�z�l sz�lalt meg az �r �s adta �tmutat�sait M�zesnek. Mindezt fokozta az a t�ny, hogy a kerubok sz�rnyai k�z�tt �lland�an vak�t� f�ny volt l�that�.

M�szaki szempontb�l az is biztosra vehet�, hogy a frigyl�da elektromoss�got termelt, teh�t egyfajta akkumul�tor szerepet is bet�lt�tt.

De vajon az istennek, mag�nak az �rnak mi sz�ks�ge lehet egy ilyen elektromos szerkezetre ahhoz, hogy �zeneteit k�zvet�teni tudja a kiv�lasztottnak. Ha Isten val�ban l�tezik – m�rpedig mi�rt ne l�tezhetne – nem elgondolkodtat�, mi�rt kell ilyen bonyolult szerkezetet k�sz�teni ahhoz, hogy M�zes kapcsolatot tartson f�nn vele? R�ad�sul akkor, amikor tudjuk, hogy az �r megmutatta M�zesnek a frigyl�da �s annak kieg�sz�t�inek protot�pus�t. Nem lett volna egyszer�bb az �rnak, ha egyszer�en odaadja ezt a protot�pust M�zesnek? A logika teh�t eg�szen m�st felt�telez. L�ssuk sorban azokat a lehet�s�geket, amelyek M�zes �s a frigyl�da rejt�ly�nek megold�s�hoz vezethetnek.

Tudjuk, hogy a frigyl�da �s a kieg�sz�t�i az al�bbi feladatokat (funkci�kat) l�tt�k el:

1. Kapcsolattart�s egy, az emberin�l magasabb, �rnak nevezett intelligenci�val, amely ir�ny�totta �s befoly�solta az izraeli t�rzs �let�t, kult�r�j�t, teh�t civiliz�ci�s fejl�d�s�t.

2. Energi�t szolg�ltatott, amely vagy az emberek ell�t�s�ban szerepet j�tsz� manna-g�p energi�j�t biztos�totta, vagy a kapcsolatteremt�shez �s a kapcsolattart�shoz sz�ks�ges energi�t szolg�ltatta. Ennek vizu�lisan is megnyilv�nul� jele a kerubok sz�rnyai k�z�l sug�rz� f�ny.

3. A frigyl�d�t ell�t� energia minden bizonnyal nukle�ris forr�sb�l t�pl�lkozott, hiszen �vsz�zadokig k�pes volt m�k�dtetni azt. Sz�mos olyan utal�s tal�lhat� a Bibli�ban, amely arra utal, hogy a l�d�t gondatlanul megk�zel�t�k�n olyan k�l�n�s betegs�g t�netei jelentkeztek, amelyek mai ismereteink szerint legink�bb a sug�rbetegs�g szimpt�m�ihoz hasonl�k. Egy kis fant�zi�val az is elk�pzelhet�, hogy a nukle�ris f�t�anyagot az �rt�l kapott k�t�bl�k tartalmazt�k, hiszen ezeket biztos, hogy elhelyezt�k a frigyl�d�ban.

4, A l�da energi�ja nem csak a kapcsolattart�sban j�tszott szerepet, hanem k�pes volt a leveg�be emelni azt a k�l�n�s rep�l� szekeret, amelyet Salamon aj�nd�kozott S�ba kir�lyn�j�nak, �s ami jelent�s szerepet j�tszott a frigyl�da eltulajdon�t�s�ban.

5, Ugyanez az energia rombol� energi�v� v�ltozott, amikor hal�llal s�jtotta az izraelit�k ellens�geit, a l�d�t �vatlanul meg�rint�ket, illetve szerepet j�tszott Jeruzs�lem falainak lerombol�s�ban.

Mindezekb�l k�vetkezik, hogy maga a l�da sokkal ink�bb egyfajta nukle�ris minier�m�nek, vagy akkumul�tornak tekinthet�, mintsem ad�vev� k�sz�l�knek. Ezt l�tszanak bizony�tani azok az �vint�zked�sek, amiket mag�val a l�d�val kapcsolatban hoztak. Ugyanakkor tudjuk, hogy a l�da szoros tartoz�ka volt az asztal, az olt�r �s a gyertyatart�. Mivel azzal is tiszt�ban vagyunk, hogy a l�da egyik f� funkci�ja a kapcsolattart�s volt, azt kell felt�telezn�nk, hogy maga a l�da csak azt a nem �ppen kis mennyis�g� energi�t szolg�ltatta, amellyel az asztal, az olt�r �s a gyertyatart� egyfajta ad�vev� szerkezetk�nt funkcion�lt �s a kerubok sz�rnyai k�z�tt keletkezett frekvencia kis�l�st ir�ny�totta. Ez a rezonancia napjaink hangsz�r�iban tal�lhat� membr�nk�nt m�k�dve hangokat bocs�tott ki, amit v�g�l is az �r hangjak�nt �rtelmezhet�nk. Ez ak�r term�szetes besz�d is lehetett, amely M�zes nyelv�n sz�lt, de ak�r a titkos egyiptomi nyelv vagy b�rmilyen m�s kommunik�ci�s forma (pl. morze) is sz�ba j�het. Egysz�val semmi sem z�rja ki annak lehet�s�g�t, hogy a szerkezet r�v�n M�zes az �rral t�rsalgott volna. De vajon ki, kik, vagy mi rejt�zhet az �r k�pe m�g�tt? Erre t�bbf�le verzi�t is el lehet k�pzelni:

A. M�zes val�ban a teremt�, mindenhat�, minden�tt jelenl�v� �s mindent ir�ny�t�, fel�gyelete alatt tart� ISTENNEL tal�lkozott, akit �rnak nevezett. Ebben az esetben viszont semmi sem indokolja, mi�rt kell az �rnak (Istennek) a kommunik�ci�hoz egy elektromoss�ggal m�k�d� m�szaki eszk�z?

B. M�zes kital�lta az eg�sz t�rt�net�t �s egyiptomi neveltet�s�nek k�sz�nhet�en, az ottani galv�nelemek �s vil�g�t� l�mp�k mint�j�ra k�sz�ttetett egy csod�s arany eszk�zt, amely n�pe f�l�tti hatalm�t volt hivatott er�s�teni.

Mindent megtett, hogy az eszk�zt �s saj�t szerep�t misztikus sz�nben t�ntesse fel �s a lebuk�s elker�l�se v�get szigor�an szab�lyozta a frigyl�da megk�zel�t�s�nek m�dj�t. Amennyiben M�zest szekta vez�rk�nt kezeln�nk, �gy nem lenne kiz�rhat� ez a verzi�. Igen �m, de ebben az esetben honnan vette az atomenergi�t, �s hogyan tudta felruh�zni a frigyl�d�t azokkal a csod�s k�pess�gekkel, amelyeket j�l ismer�nk? Ez esetben M�zes hal�la ut�n minden val�sz�n�s�g szerint leleplez�d�tt volna a csal�s, de a l�da m�g j� p�r sz�z �vig bet�lt�tte szerep�t. Legal�bbis az akkori papok szerint. Teh�t a l�da �s kieg�sz�t�i r�v�n nem csak M�zes kommunik�lt az �rral vagy azokkal, akik �rnak neveztett�k magukat. Ez a verzi� teh�t nem �llja meg a hely�t, �s ne feledj�k azt sem, hogy M�zes az emberis�g alapt�rv�nyeit is k�zvet�tette a T�zparancsolat form�j�ban.

C. M�zes egy olyan f�ldi civiliz�ci� k�pvisel�ivel �llt kapcsolatban, amely m�r t�bb, mint t�zezer �ve uralta �s ir�ny�totta a F�ld kultur�lis �s technikai fejl�d�s�t. Ennek t�rt�nelmi nyomait a vil�g minden r�sz�n felfedezhetj�k, az angliai Stonehenge �p�tm�nyeit�l az indiai Mah�bh�rata eposzig, a k�nai �s afrikai hagyom�nyokon �t Egyiptom, Mexik� �s a h�sv�t-szigeti megalitikus �p�tm�nyekig.

Ennek a civiliz�ci�nak – amelyet sokan Atlantisz hagyom�nyaival k�tnek �ssze – az egykori l�tez�s�re ma m�r egyre t�bb �s t�bb bizony�t�k �ll rendelkez�sre. A felt�telez�sek szerint ez a civiliz�ci� katasztr�f�t szenvedett �s a kipusztul�s sz�l�n �llt. Fejletts�gi szintj�t tekintve t�bb sz�z, ha nem ezer �vvel az adott kori emberis�g el�tt �llt. Ismerte a rep�l�st, az atomenergi�t, a F�ld g�mb alakj�t, s�t tal�n m�r a kozmoszba is kijutott. A T�zparancsolat form�j�ban azokat a t�rv�nyeket hat�rozta meg az emberis�g sz�m�ra, amelyek annak fennmarad�s�t seg�tett�k el�. �gi szekereiken j�rva Indi�t�l az amerikai kontinensig sz�mos kiv�lasztott t�rzs �let�t ir�ny�tott�k �s befoly�solt�k. Az izraelit�k az egyik ilyen t�rzs lehetett �s ne feledj�k, a M�zessel val� kapcsolat sem a v�letlen m�ve. Gondoljunk M�zes egyiptomi neveltet�s�re, amelynek sor�n a titkos papi tudom�nyokba is betekint�st nyerhetett �s minden bizonnyal tudott az egyiptomi kult�ra �s az atlantisziak kapcsolat�r�l. M�g az is elk�pzelhet�, hogy m�r a kivonul�s el�tt kapcsolatba l�pett ennek a magasan fejlett f�ldi civiliz�ci�nak a megmaradt kev�s k�pvisel�j�vel. Kit�rhetn�k itt az �ri�sokr�l sz�l� hagyom�nyokra �s sz�mtalan t�rt�nelmi rejt�lyre, amelyek al�t�masztj�k egy ilyen nagy tud�s�, technikailag fejlett civiliz�ci� l�tez�s�t �s pusztul�s�t. Ez viszont nem tartozik szorosan a t�rgyunkhoz. Fogadjuk h�t el mindezt egy lehets�ges verzi�k�nt. Eszerint teh�t a frigyl�da a magasan fejlett f�ldi civiliz�ci� eszk�ze volt, mint r�di� ad�-vev� k�sz�l�k, �s mint energiaszolg�ltat� rendszer. Term�szetes, hogy nem adhatt�k oda a protot�pust M�zesnek, mint ahogyan mi sem bocs�tjuk egy bennsz�l�tt p�pua t�rzs rendelkez�s�re elektromoss�ggal m�k�d� ad�-vev�nket. Ez az eszk�z t�l idegen lenne t�rsadalmuknak, �s vagy azonnal megsemmis�ten�k, mint az istenek �tk�t, vagy azonnal szent t�rgyk�nt tiszteln�k, de esz�kbe sem jutna, hogy elemet tegyenek bele �s megnyomj�k azt a z�ld gombot, ami a bekapcsol�shoz sz�ks�ges. Ellenben ha elmagyar�zzuk nekik, hogyan kell egy ad�-vev� k�sz�l�ket az � technikai tud�suk �s anyagaik felhaszn�l�s�val elk�sz�teni �s m�k�dtetni, akkor a t�rgy, b�r tov�bbra sem veszti el m�gikus, isteni szerep�t, m�gis mint eszk�z ker�l az adott t�rsadalomba, amely azt haszn�lni is fogja. Ez �gy sz�momra logikusnak t�nik.

D. A k�zismert paleoasztronautikai verzi� szerint M�zes �s k�s�bb m�s bibliai alakok is, mint p�ld�ul Ez�kiel, egy f�ld�nk�v�li civiliz�ci� k�pvisel�ivel tal�lkoztak. Ezt a verzi�t a rep�l� eszk�z�k le�r�s�n k�v�l m�s konkr�t bizony�t�k nem t�masztja al�. De mint ahogy azt az el�z� verzi�ban le�rtam, rep�l� eszk�zzel az �kori vagy az azt megel�z� kult�r�k is rendelkezhettek, �pp�gy, ahogy atomenergi�val. Ha a frigyl�d�r�l nem bizonyosodik be, hogy egy kozmikus ad�-vev� k�sz�l�kk�nt szolg�lt, �gy ezt a verzi�t semmi sem er�s�ti meg jobban, mint az el�z�ek b�rmelyik�t.

Sz�momra legink�bb az elveszett civiliz�ci�kkal kapcsolatos elm�let t�nik logikusnak, �m legfontosabbnak azt tartottam, hogy r�vil�g�tsak arra, miszerint t�rt�nelm�nk legrejt�lyesebb t�rgya sokkal k�zelebb �ll napjaink technikai civiliz�ci�j�hoz, mint a t�rt�nelem sor�n b�rmikor. Azt, hogy igazam van vagy sem, �n�knek kell eld�nteni�k...

 Forr�s:asztrologiaportal.hanoi.hu

                                   ETI�PIA �S A FRIGYL�DA

M�s elk�pzel�sek szerint a frigyl�da lehet, hogy a kereszt�ny Eti�pi�ban van. Eti�pia n�p�nek hit�ben fontos szerepet j�tszik a frigyl�da. Az eti�pok nem vitatkoznak l�tez�s�r�l. Ez hit dolga. A n�luk l�v� frigyl�d�ban ott vannak a t�zparancsolat k�t�bl�i. A frigyl�da nem csak szent, hanem f�lelmetes fegyver is azok ellen, akik meg�rintik. A szent dolgok ugyanis �rinthetetlenek. B�r a frigyl�da elt�nt a t�rt�nelemb�l, az elveszett kincs az eti�pok szerint n�luk van. Az eti�p kereszt�nyek szir�nek �nek�t is hallj�k a k�rny�ken. T�rt�net�kben 3 ezer �ve egy kir�lyn� �lt ezen a helyen. Makeda (S�ba) kir�lyn�je. S�ba megl�togatta Salamont, �s gazdag aj�nd�kokkal halmozta el. A kir�ly sz�ps�g��rt, b�lcsess�g��rt megkedvelte. Az eti�pok szerint S�ba kir�lyn�j�nek Salamont�l fia sz�letett, Menelik, aki visszat�rt Jeruzs�lembe, hogy visszaszerezze a legszentebb kincset, a frigyl�d�t, �s hazavigye azt. A janu�r 19-�n kezd�d� h�rom napos timkat fesztiv�lon az eti�p papok tabotot viselnek a fej�k�n. A sz� l�d�t jelent. A frigyl�da mind a mai napig vall�si cerem�ni�ik k�z�ppontj�ban �ll.

Teh�t a frigyl�da k�zponti eleme a kereszt�ny hitnek is. A frigyl�d�r�l pontos le�r�st is adnak: hossza 1,15 m�ter hossz�, sz�less�ge �s m�lys�ge 0,7 m�ter. Anyaga ak�cia, k�v�lr�l aranylemezek bor�tj�k, k�t aranykerub �rk�dik rajta. A helybeliek �gy tartj�k, hogy a sioni Szent M�ria templomban van a frigyl�da. Ezt egy szerzetes �rzi ma is, aki hal�l�ig nem hagyhatja el �rhely�t.

Garami M�rta