FRIGYLÁDA ETIÓPIÁBAN

Ettől kezdve a frigyláda sorsát homály fedi. A bibliai iratok sem említik többet, ellenben egy másik szent iratban, az etióp Kebra Negest (jelentése Királyok ragyogása, Királyok dicsősége) eposzban annál több érdekesség olvasható nem csak a frigyládáról, hanem eltűnésének valódi körülményeiről is.

A Kebra Negest Kr.e. 850 körül született és csak arab fordítása maradt fenn. Ez utóbbi Kr.u. 409-ben íródott, így olyan utalások is belekerültek, amelyek az eredeti Kebra Negestben nem voltak megtalálhatók. Itt elsősorban keresztény tanokról és Jézusra történő utalásokról van szó, de ezek nem befolyásolják a frigyláda további történetét.

A Kebra Negest szerint a frigyláda eltűnésének története Salamon uralkodásának idejére, Kr.e.970-931 körülre tehető. Salamont Kr.e. 959-ben látogatta meg Etiópia királynője, a szépséges Makeda, aki sokat hallott a jeruzsálemi templom kincseiről és a nagy tudású bölcs és bohém királyról, aki már hat éve uralkodott népén. Makeda hamar elcsábította Salamont, aki mindenféle kincsekkel halmozta el az etióp szépséget. Ezek a kincsek hatezer szekérre fértek csak fel, de volt köztük egy rejtélyes szekér is, amely a levegőben megy és amelyet istentől kapott bölcsessége alapján maga (Salamon) készített (Kebra Negest 30. fejezet). Ez a titokzatos repülő szekér nem az egyetlen égi jármű lehetett az ókorban. Ma már közismert tény, hogy az ókori iratok tele vannak repülő szerkezetek leírásával, sőt akad olyan beszámoló is, amely hatalmas égi csatákról szól.

Miután Makeda hazatért Etiópiába, megszülte Salamon gyermekét, Baina-lehkemet, aki királyhoz méltó neveltetésben részesült. Megismerte a tudományokat, a művészeteket, a fegyverek használatát és az apjától kapott repülő szekér irányítását is. Kr.e. 937-ben, huszonkét évesen végre ő is útra kelt, hogy megismerhesse apját, aki őt is bőkezűen megajándékozta és megkülönböztetett vendéglátásban részesítette.

Igen ám, de Baina-lehkemet mindez hidegen hagyta. Őt csupán a titokzatos képességű frigyláda érdekelte, amelyről Makeda oly sokat mesélt neki. Ezért megkérte a bölcs királyt, adja kölcsön az oltalmat biztosító ládát anyja számára. Salamon kissé megrémült ettől a kívánságtól és hiába magyarázta Baina-lehkemnek, hogy a ládának semmi hasznát sem vennék. Fia azonban makacsul kitartott a kérés mellett, ezért Salamon ráállt a dologra, de feltételeket szabott: A ládát titokban kell elszállítani, és hivatalosan ő semmit sem tud az etióp herceg tervéről.

Baina-lehkem összehívta embereit és megbeszélték a haditervet. Jeruzsálem különböző asztalosaival elkészíttetnek olyan részeket, amelyek egy-egy eleméből pontosan összeállítható a frigyláda másolata. A ládát ezután maga Baina-lehkem cserélte ki a hamisítványra apja óvintézkedéseinek figyelembevételével.

Először elszállították a letakart eredeti ládát, majd az etióp herceg visszatért a szentélybe és ott összeállította a hamisított frigyládát. Az eredetit időközben társai az etióp táborba szállították és elásták. Hogy ne keltsenek feltűnést, egy hétig még Jeruzsálemben maradtak. Baina-lehkem ezalatt többször is belépett apja és a főpapok társaságában a szentélybe.

A főpapoknak így nem állt módjukban az eredetinek hitt láda üzemeltetése, hiszen mindig velük volt valamelyik idegen, márpedig a ládát csak a főpapok érinthették meg és csak is akkor üzemeltethették, amikor rajtuk kívül senki más sem volt a szentélyben.

Baina-lehkem tehát egy hét múlva indult útnak Etiópiába. A ládát kiásták és számos értéktelen limlom, kacat és ruhanemű közé rejtve az egyik szekéren helyezték el és a karaván útnak indult. Kétnapi járóföldre Jeruzsálemtől a frigyládát áttették a sivatagban, fegyveres kísérettel várakozó égi szekérre, amelyet még Makeda királynő kapott Salamontól. Itt kiderül az is, milyen hatalmas lehetett hogy ez az égi szekér, hiszen a karavánban lévő minden ember, szekér, ló, öszvér és teve felemelkedett vele. Ehhez viszont a frigyláda szolgáltatta az energiát.

Kiindult a ládából egy felhő és fátyolként burkolta be azt, védve a napsugarak ellen. Nem más húzta a szekeret, mint ő maga (a láda energiája?) miközben egyrőfnyire a föld felszíne fölé emelkedett...és minden úgy haladt szekerén mint egy hajó a tengeren, mint egy sas a szelek szárnyán (Kebra Negest 46-52. fejezet).

Ekkortájt fedezhették fel a cserét Jeruzsálem papjai, akik azonnal felelősségre vonták Salamont. A király kénytelen volt sereget küldeni fia karavánja után, és amikor elvesztették annak nyomait, Salamon rájött, hogy csúful becsapták. Az eseményeket természetesen titokban kellett tartani, hiszen ha kitudódik, hogy az oltalmazó szent láda már nincs Jeruzsálemben, ellenségei minden bizonnyal támadást indítottak volna. A papok tökéletesítették a másolatot, pótolták hiányosságait sőt még Mózes kőtábláinak másolatát is elhelyezték a hamisítványban, amely természetesen nem működött és már nem volt képes csodákra. Ezért szigorították a szentélybe lépés feltételeit is és így tökéletesen titokban tudták tartani a frigyláda eltulajdonítását.

Baina-lehkem égi útja Egyiptomon át vezetett, majd Waqerom etióp városban megállt egy kis időre. Az égi szekér sebességére jellemző, hogy egy nap alatt akkora utat lehetett vele megtenni, mint egy szekérkaravánnal három hónap alatt. Innen már csak a herceg és néhány kiválasztott repült tovább a Makeda-hegy nevű fővárosba, ahová pár órán belül meg is érkeztek. A királyné hatalmas ünnepséget rendezett a szent Sion – a Kebra Negest így nevezi a frigyládát – megérkezésére. Harminckétezer ökröt és bikát áldoztak a tiszteletére. Napokig tartott a mulatozás és Beina-lehkem is elnyerte méltó jutalmát. Makeda, Etiópia és Sába – a sábai királyság a mai Jemen területén volt – királynője lemondott trónjáról a dicsőséges királyfi, Baina-lehkem javára, akit ettől kezdve I. Menelik királyként ismer a történelem.

A király első intézkedése a Sion ládájának biztonságba helyezése volt. A Makeda-hegy erődítményében elkülönített részen építették fel a sátrat és a szentélyt – tehát a biztonsági előírások még itt is érvényben voltak – és a ládát, amely ragyogott azaz még mindig működött – itt helyeztette el és őrzéséről éjjel-nappal háromszáz felfegyverzett őr, a Sion őrök gondoskodtak. A frigyláda tehát a cserét követő harmadik napon már ebben az erődítményben állt és itt is őrizték hosszú éveken keresztül, mígnem szárazföldi úton Axumba szállították, ahol állítólag ma is megtalálható a Szűz Mária templom rézkupolás kápolnájában, gondosan elzárva az avatatlan, kíváncsi szemek elől... De vajon tényleg itt rejtőzik? Erre a kérdésre nem tudhatjuk a választ.

...

Rövid történelmi nyomozásunkból az is kiderült, hogy maga a láda még működött (világított), amikor Salamon király és Sába királynéja – akit Makedával, Etiópia királynőjével azonosítanak – fia, I. Menelik király repülő szekéren elszállított Jeruzsálemből. Azt is tudjuk, hogy ettől kezdve a hasonmás frigyláda, amelyet még Menelik készítetett a lopás elleplezésére, és Salamon király utasítására tökéletesítetté is, már semmilyen csodás képességekkel sem rendelkezett annak ellenére, hogy a frigyláda eredeti kiegészítői még mindig Salamon templomában voltak. (A ma is élő, néhány elemében kicsit másképp szóló etióp hagyományról részletesen ír Jel és Pecsét c. magyarul is megjelent könyvében Graham Han*****. Az író két ízben - 1983-ban és 1990-ben - járt annak templomnak a közelében, ahol állítólag ma is őrzik a frigyládát. Első alkalommal is beszélt az őrzésével megbízott pappal, majd másodszor az örökébe lépett másik pappal. Tehát a könyv szerint a frigyládát napjainkban is Etiópiában őrzik. - a Fogadós megjegyzése.)

Ebből a tényből következik, hogy a frigyláda, a különleges alakú és formájú oltár, az asztal és az ugyancsak különleges alakú és anyagú gyertyatartó (mécses?) egy egységes gépezetet kellett, hogy alkosson. E gépezet legfontosabb részét maga a frigyláda alkotta, amelynek tetején a szárnyas lények (a kerubok) szárnyai közül szólalt meg az Úr és adta útmutatásait Mózesnek. Mindezt fokozta az a tény, hogy a kerubok szárnyai között állandóan vakító fény volt látható.

Műszaki szempontból az is biztosra vehető, hogy a frigyláda elektromosságot termelt, tehát egyfajta akkumulátor szerepet is betöltött.

De vajon az istennek, magának az Úrnak mi szüksége lehet egy ilyen elektromos szerkezetre ahhoz, hogy üzeneteit közvetíteni tudja a kiválasztottnak. Ha Isten valóban létezik – márpedig miért ne létezhetne – nem elgondolkodtató, miért kell ilyen bonyolult szerkezetet készíteni ahhoz, hogy Mózes kapcsolatot tartson fönn vele? Ráadásul akkor, amikor tudjuk, hogy az Úr megmutatta Mózesnek a frigyláda és annak kiegészítőinek prototípusát. Nem lett volna egyszerűbb az Úrnak, ha egyszerűen odaadja ezt a prototípust Mózesnek? A logika tehát egészen mást feltételez. Lássuk sorban azokat a lehetőségeket, amelyek Mózes és a frigyláda rejtélyének megoldásához vezethetnek.

Tudjuk, hogy a frigyláda és a kiegészítői az alábbi feladatokat (funkciókat) látták el:

1. Kapcsolattartás egy, az emberinél magasabb, Úrnak nevezett intelligenciával, amely irányította és befolyásolta az izraeli törzs életét, kultúráját, tehát civilizációs fejlődését.

2. Energiát szolgáltatott, amely vagy az emberek ellátásában szerepet játszó manna-gép energiáját biztosította, vagy a kapcsolatteremtéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges energiát szolgáltatta. Ennek vizuálisan is megnyilvánuló jele a kerubok szárnyai közül sugárzó fény.

3. A frigyládát ellátó energia minden bizonnyal nukleáris forrásból táplálkozott, hiszen évszázadokig képes volt működtetni azt. Számos olyan utalás található a Bibliában, amely arra utal, hogy a ládát gondatlanul megközelítőkön olyan különös betegség tünetei jelentkeztek, amelyek mai ismereteink szerint leginkább a sugárbetegség szimptómáihoz hasonlók. Egy kis fantáziával az is elképzelhető, hogy a nukleáris fűtőanyagot az Úrtól kapott kőtáblák tartalmazták, hiszen ezeket biztos, hogy elhelyezték a frigyládában.

4, A láda energiája nem csak a kapcsolattartásban játszott szerepet, hanem képes volt a levegőbe emelni azt a különös repülő szekeret, amelyet Salamon ajándékozott Sába királynéjának, és ami jelentős szerepet játszott a frigyláda eltulajdonításában.

5, Ugyanez az energia romboló energiává változott, amikor halállal sújtotta az izraeliták ellenségeit, a ládát óvatlanul megérintőket, illetve szerepet játszott Jeruzsálem falainak lerombolásában.

Mindezekből következik, hogy maga a láda sokkal inkább egyfajta nukleáris minierőműnek, vagy akkumulátornak tekinthető, mintsem adóvevő készüléknek. Ezt látszanak bizonyítani azok az óvintézkedések, amiket magával a ládával kapcsolatban hoztak. Ugyanakkor tudjuk, hogy a láda szoros tartozéka volt az asztal, az oltár és a gyertyatartó. Mivel azzal is tisztában vagyunk, hogy a láda egyik fő funkciója a kapcsolattartás volt, azt kell feltételeznünk, hogy maga a láda csak azt a nem éppen kis mennyiségű energiát szolgáltatta, amellyel az asztal, az oltár és a gyertyatartó egyfajta adóvevő szerkezetként funkcionált és a kerubok szárnyai között keletkezett frekvencia kisülést irányította. Ez a rezonancia napjaink hangszóróiban található membránként működve hangokat bocsátott ki, amit végül is az Úr hangjaként értelmezhetünk. Ez akár természetes beszéd is lehetett, amely Mózes nyelvén szólt, de akár a titkos egyiptomi nyelv vagy bármilyen más kommunikációs forma (pl. morze) is szóba jöhet. Egyszóval semmi sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szerkezet révén Mózes az Úrral társalgott volna. De vajon ki, kik, vagy mi rejtőzhet az Úr képe mögött? Erre többféle verziót is el lehet képzelni:

A. Mózes valóban a teremtő, mindenható, mindenütt jelenlévő és mindent irányító, felügyelete alatt tartó ISTENNEL találkozott, akit Úrnak nevezett. Ebben az esetben viszont semmi sem indokolja, miért kell az Úrnak (Istennek) a kommunikációhoz egy elektromossággal működő műszaki eszköz?

B. Mózes kitalálta az egész történetét és egyiptomi neveltetésének köszönhetően, az ottani galvánelemek és világító lámpák mintájára készíttetett egy csodás arany eszközt, amely népe fölötti hatalmát volt hivatott erősíteni.

Mindent megtett, hogy az eszközt és saját szerepét misztikus színben tüntesse fel és a lebukás elkerülése véget szigorúan szabályozta a frigyláda megközelítésének módját. Amennyiben Mózest szekta vezérként kezelnénk, úgy nem lenne kizárható ez a verzió. Igen ám, de ebben az esetben honnan vette az atomenergiát, és hogyan tudta felruházni a frigyládát azokkal a csodás képességekkel, amelyeket jól ismerünk? Ez esetben Mózes halála után minden valószínűség szerint lelepleződött volna a csalás, de a láda még jó pár száz évig betöltötte szerepét. Legalábbis az akkori papok szerint. Tehát a láda és kiegészítői révén nem csak Mózes kommunikált az Úrral vagy azokkal, akik Úrnak neveztették magukat. Ez a verzió tehát nem állja meg a helyét, és ne feledjük azt sem, hogy Mózes az emberiség alaptörvényeit is közvetítette a Tízparancsolat formájában.

C. Mózes egy olyan földi civilizáció képviselőivel állt kapcsolatban, amely már több, mint tízezer éve uralta és irányította a Föld kulturális és technikai fejlődését. Ennek történelmi nyomait a világ minden részén felfedezhetjük, az angliai Stonehenge építményeitől az indiai Mahábhárata eposzig, a kínai és afrikai hagyományokon át Egyiptom, Mexikó és a húsvét-szigeti megalitikus építményekig.

Ennek a civilizációnak – amelyet sokan Atlantisz hagyományaival kötnek össze – az egykori létezésére ma már egyre több és több bizonyíték áll rendelkezésre. A feltételezések szerint ez a civilizáció katasztrófát szenvedett és a kipusztulás szélén állt. Fejlettségi szintjét tekintve több száz, ha nem ezer évvel az adott kori emberiség előtt állt. Ismerte a repülést, az atomenergiát, a Föld gömb alakját, sőt talán már a kozmoszba is kijutott. A Tízparancsolat formájában azokat a törvényeket határozta meg az emberiség számára, amelyek annak fennmaradását segítették elő. Égi szekereiken járva Indiától az amerikai kontinensig számos kiválasztott törzs életét irányították és befolyásolták. Az izraeliták az egyik ilyen törzs lehetett és ne feledjük, a Mózessel való kapcsolat sem a véletlen műve. Gondoljunk Mózes egyiptomi neveltetésére, amelynek során a titkos papi tudományokba is betekintést nyerhetett és minden bizonnyal tudott az egyiptomi kultúra és az atlantisziak kapcsolatáról. Még az is elképzelhető, hogy már a kivonulás előtt kapcsolatba lépett ennek a magasan fejlett földi civilizációnak a megmaradt kevés képviselőjével. Kitérhetnék itt az óriásokról szóló hagyományokra és számtalan történelmi rejtélyre, amelyek alátámasztják egy ilyen nagy tudású, technikailag fejlett civilizáció létezését és pusztulását. Ez viszont nem tartozik szorosan a tárgyunkhoz. Fogadjuk hát el mindezt egy lehetséges verzióként. Eszerint tehát a frigyláda a magasan fejlett földi civilizáció eszköze volt, mint rádió adó-vevő készülék, és mint energiaszolgáltató rendszer. Természetes, hogy nem adhatták oda a prototípust Mózesnek, mint ahogyan mi sem bocsátjuk egy bennszülött pápua törzs rendelkezésére elektromossággal működő adó-vevőnket. Ez az eszköz túl idegen lenne társadalmuknak, és vagy azonnal megsemmisítenék, mint az istenek átkát, vagy azonnal szent tárgyként tisztelnék, de eszükbe sem jutna, hogy elemet tegyenek bele és megnyomják azt a zöld gombot, ami a bekapcsoláshoz szükséges. Ellenben ha elmagyarázzuk nekik, hogyan kell egy adó-vevő készüléket az ő technikai tudásuk és anyagaik felhasználásával elkészíteni és működtetni, akkor a tárgy, bár továbbra sem veszti el mágikus, isteni szerepét, mégis mint eszköz kerül az adott társadalomba, amely azt használni is fogja. Ez így számomra logikusnak tűnik.

D. A közismert paleoasztronautikai verzió szerint Mózes és később más bibliai alakok is, mint például Ezékiel, egy földönkívüli civilizáció képviselőivel találkoztak. Ezt a verziót a repülő eszközök leírásán kívül más konkrét bizonyíték nem támasztja alá. De mint ahogy azt az előző verzióban leírtam, repülő eszközzel az ókori vagy az azt megelőző kultúrák is rendelkezhettek, éppúgy, ahogy atomenergiával. Ha a frigyládáról nem bizonyosodik be, hogy egy kozmikus adó-vevő készülékként szolgált, úgy ezt a verziót semmi sem erősíti meg jobban, mint az előzőek bármelyikét.

Számomra leginkább az elveszett civilizációkkal kapcsolatos elmélet tűnik logikusnak, ám legfontosabbnak azt tartottam, hogy rávilágítsak arra, miszerint történelmünk legrejtélyesebb tárgya sokkal közelebb áll napjaink technikai civilizációjához, mint a történelem során bármikor. Azt, hogy igazam van vagy sem, Önöknek kell eldönteniük...

 Forrás:asztrologiaportal.hanoi.hu

                                   ETIÓPIA ÉS A FRIGYLÁDA

Más elképzelések szerint a frigyláda lehet, hogy a keresztény Etiópiában van. Etiópia népének hitében fontos szerepet játszik a frigyláda. Az etiópok nem vitatkoznak létezéséről. Ez hit dolga. A náluk lévő frigyládában ott vannak a tízparancsolat kőtáblái. A frigyláda nem csak szent, hanem félelmetes fegyver is azok ellen, akik megérintik. A szent dolgok ugyanis érinthetetlenek. Bár a frigyláda eltűnt a történelemből, az elveszett kincs az etiópok szerint náluk van. Az etióp keresztények szirének énekét is hallják a környéken. Történetükben 3 ezer éve egy királynő élt ezen a helyen. Makeda (Sába) királynője. Sába meglátogatta Salamont, és gazdag ajándékokkal halmozta el. A király szépségéért, bölcsességéért megkedvelte. Az etiópok szerint Sába királynőjének Salamontól fia született, Menelik, aki visszatért Jeruzsálembe, hogy visszaszerezze a legszentebb kincset, a frigyládát, és hazavigye azt. A január 19-én kezdődő három napos timkat fesztiválon az etióp papok tabotot viselnek a fejükön. A szó ládát jelent. A frigyláda mind a mai napig vallási ceremóniáik középpontjában áll.

Tehát a frigyláda központi eleme a keresztény hitnek is. A frigyládáról pontos leírást is adnak: hossza 1,15 méter hosszú, szélessége és mélysége 0,7 méter. Anyaga akácia, kívülről aranylemezek borítják, két aranykerub őrködik rajta. A helybeliek úgy tartják, hogy a sioni Szent Mária templomban van a frigyláda. Ezt egy szerzetes őrzi ma is, aki haláláig nem hagyhatja el őrhelyét.

Garami Márta