Hetvenhat �ves lenne Martin Luther King


Hetvenhat �ve, 1929. janu�r 15-�n sz�letett Atlant�ban Martin Luther King Nobel-b�ked�jas amerikai fekete lelk�sz, polg�rjogi harcos. A King �let�t �s a modern Amerika k�p�t egyar�nt megv�ltoztat� incidens 1955. december 1-j�n t�rt�nt, amikor Montgomeryben egy Rosa Parks nev� n�ger varr�n� egy aut�buszon nem volt hajland� �tadni hely�t egy feh�r utasnak.

Martin Luther King vall�sos csal�dban sz�letett, apja �s anyai nagyapja is baptista lelk�sz volt, � tehets�ges szeg�ny tanul�k sz�m�ra l�tes�tett �szt�nd�jjal tanulhatott. Kezdetben az orvosi �s a jogi p�lya vonzotta, de v�g�l apja nyom�s�ra �s p�ld�j�ra a lelk�szi p�ly�t v�lasztotta. Teol�giai tanulm�nyai sor�n ismerkedett meg Mah�tma Gandhi er�szakellenes eszm�ivel �s a modern protest�ns teol�giai ir�nyzatokkal. Meggy�z�d�se lett, hogy Isten akt�v �s szem�lyes entit�s, �s hogy az ember megv�lt�s�nak legfontosabb felt�tele az Isten �tmutat�s�ba vetett hit. 1953-ban vette feles�g�l Coretta Scottot, h�zass�gukb�l n�gy gyermek sz�letett. Lelk�szi szolg�lat�t 1954-ben kezdte meg az Alabama �llamban fekv� Montgomery v�ros�ban.

Az amerikai D�l akkoriban a szigor� faji elk�l�n�t�s helysz�ne volt. B�r a rabszolg�kat form�lisan majdnem sz�z �ve, a polg�rh�bor� idej�n felszabad�tott�k, a gyakorlatban a feket�k m�sodrend� �llampolg�roknak min�s�ltek, akiket minden nyilv�nos helyen t�vol tartottak a feh�rekt�l.

A King �let�t �s a modern Amerika k�p�t egyar�nt megv�ltoztat� incidens 1955. december 1-j�n t�rt�nt, amikor Montgomeryben egy Rosa Parks nev� n�ger varr�n� egy aut�buszon nem volt hajland� �tadni hely�t egy feh�r utasnak. A n�t a v�ros szegreg�ci�s t�rv�ny�nek megs�rt�se miatt letart�ztatt�k. Vele rokonszenvez� fekete aktivist�k bojkottot szerveztek a helyi t�megk�zleked�s ellen, a mozgalom vezet�j�v� a fiatal, tanult Kinget v�lasztott�k meg.

A bojkott v�ratlanul sikeresnek bizonyult: a feket�k ink�bb gyalogoltak, mintsem buszra sz�lljanak. Kinget megpr�b�lt�k megf�leml�teni, el�bb gyorshajt�s miatt vett�k �rizetbe, majd a helyi Ku Klux Klan dobott dinamitot h�z�ra, v�g�l illeg�lisnak min�s�tett�k a bojkottot �s el�t�lt�k. King fellebbezett, �s a sz�vets�gi b�r�s�g kimondta: az alabamai buszokon alkalmazott elk�l�n�t�s alkotm�nyellenes �s elt�r�lte azt.

Az akci� sikere ut�n King �letre h�vta az orsz�gos polg�rjogi mozgalmat, megszervezte a D�li Kereszt�ny Vezet�k Konferenci�j�t. A sz�zn�l is t�bb egyh�zi �s polg�ri szervezetet t�m�r�t� sz�vets�g eln�kek�nt er�szakmentesen, az alkotm�nyra hivatkozva harcolt a megk�l�nb�ztet�s felsz�mol�s��rt. Hazak�lt�z�tt Atlant�ba, ahol egy �ruh�zi demonstr�ci� sor�n ism�t letart�ztatt�k, �s b�r a v�dat ejtett�k, kor�bbi gyorshajt�si �gy�re hivatkozva b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. Az eset hatalmas felt�n�st keltett, a tiszteletest v�g�l John F. Kennedy demokrata p�rti eln�kjel�lt k�zbenj�r�s�ra engedt�k szabadon. (Kennedy nyolc nappal k�s�bb, f�k�nt a feket�k szavazataival megnyerte az eln�kv�laszt�st.)


King 1960 �s 1965 k�z�tt �rte el legnagyobb sikereit: b�k�s taktik�j�t, az �l�sztr�jkok, tiltakoz� t�ntet�sek szervez�s�t nem csak a fekete k�z�ss�g t�bbs�ge, de a liber�lis feh�rek is t�mogatt�k. A polg�rjogi mozgalom tet�pontj�t az 1963. augusztus 28-i washingtoni t�ntet�s jelentette, amikor t�bb mint 200 ezren (nem csak feket�k) hallgatt�k King legh�resebb, Van egy �lmom kezdet� besz�d�t. (A besz�d ma m�r tananyag az amerikai iskol�kban.)

1964-ben megsz�letett a polg�rjogi t�rv�ny, amely felhatalmazta a sz�vets�gi korm�nyt, hogy hat�lyon k�v�l helyezhesse a faji megk�l�nb�ztet�s minden form�j�t. King abban az �vben 350 besz�det mondott, az egyiket Osl�ban, amikor �tvette a neki �t�lt Nobel-b�ked�jat.

Voltak azonban ellenfelei a „s�t�t” oldalon is: a feket�k k�z�l sokan nem �rtettek egyet b�k�s m�dszereivel, k�s�bb ny�ltan szembefordultak vele �s „Tam�s b�ty�nak” nevezt�k. A Ku Klux Klan sem volt t�tlen: 1961-ben megrohamozt�k azt a templomot, ahol pr�dik�lni pr�b�lt, egyed�l Mississippi �llamban negyven polg�rjogi aktivist�t lincseltek meg. 1965-ben King egy nagyszab�s� tiltakoz� felvonul�st vezetve ink�bb visszafordult, amikor rend�rs�gi �ttorlasszal ker�lt szembe.

Ez�rt sok radik�lis, f�leg fiatal fekete megalkuv�nak min�s�tette, azzal v�dolta, hogy lepakt�lt az �llami hat�s�gokkal �s szak�tott vele. B�k�s fell�p�se egyre kevesebb eredm�nyt hozott, s amikor a vietnami h�bor� ellen is felemelte szav�t, j�n�h�ny �jabb t�mogat�j�t vesz�tette el.

1968. �prilis elej�n egy helyi sztr�jk t�mogat�s�ra Memphisbe utazott. �prilis 4-�n este a sz�ll�s�ul szolg�l� motel erk�ly�n egy zsolt�rr�l besz�lgetett, amikor egy orgyilkos goly�ja v�gzett vele. A tettest, a feh�r b�r� James Earl Rayt hetekkel k�s�bb Londonban tart�ztatt�k le, s miut�n beismerte b�n�ss�g�t, kilencvenkilenc �v b�rt�nre �t�lt�k.

A „mag�nyos gyilkos” te�ri�j�t azonban sokan megk�rd�jelezik, s �gy v�lik, King �sszeesk�v�s �ldozata lett. Szerint�k erre bizonys�g, hogy Ray m�r el�t�l�se napj�n megv�ltoztatta vallom�s�t, �s hal�la napj�ig kitartott �rtatlans�ga mellett. Ett�l f�ggetlen�l �letfogytiglani b�ntet�s�t nyolcszor er�s�tett�k meg, �s egy kongresszusi bizotts�g is arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy � volt a tettes.

Martin Luther King meggyilkol�sa a vietnami h�bor� mellett a m�sik nagy megr�zk�dtat�st jelentette az amerikai t�rsadalom sz�m�ra. A b�ke h�v�nek hal�la ut�n soha nem l�tott m�ret� faji zavarg�sok robbantak ki, amelyekben 46 ember vesztette �let�t. A feket�k egyenjog�s�g��rt oly sokat tev�, az er�szakot elvet� tiszteletes ma m�r az amerikai �r�ks�g r�sze, egy 2001-es k�zv�lem�ny-kutat�s szerint J�zus Krisztus ut�n a m�sodik legnagyobb h�s az amerikaiak szem�ben, megel�zve John F. Kennedyt �s Ter�z any�t. Sz�let�snapja (pontosabban janu�r harmadik h�tf�je) hivatalos sz�vets�gi �nnep, �llami szinten is megeml�keznek r�la.

(Az MTI nyom�n)