�larcos bandit�k gar�zd�lkodnak a Niger foly� torkolatvid�k�nek mocsaras labirintus�ban. Az olajvezet�keket megcsapol�, olajmunk�sokat rabl� fegyveresek szerint az olajbev�teleket lef�l�z� nig�riai korm�ny �s a k�rnyezetet t�nkrev�g� olajmultik kizs�km�nyolj�k a helyieket: visznek mindent, amib�l p�nzt lehet csin�lni, de csak szeg�nys�get �s m�rgezett iv�vizet hagynak h�tra. A bandit�kra egyre t�bb helyi tekint szabads�gharcosk�nt. M�g akkor is, ha m�r csak a fegyverek nyelv�n �rtenek.

S�t�t alakok uralj�k a Niger mocsarait   "Oda m�g mi sem mer�szked�nk" - mutatott a Niger foly� sz�vev�nyes torkolatvid�ke fel� egy katonai nasz�d kapit�nya Warri k�zel�ben, majd - ahogy az amerikai Time �js�g�r�j�t sz�ll�t� haj� tov�bbevick�lt - lassan elh�zta ujj�t a torka el�tt, hogy egy�rtelm�v� tegye: sokan sosem t�rnek vissza a mocs�rvid�kr�l. Az elm�lt h�napokban pokoll� v�lt az �let a Nig�ria d�li r�sz�n elter�l� hatalmas - 50 ezer n�gyzetkilom�ternyi, azaz Magyarorsz�g t�bb mint fel�t kitev� - mocsaras v�zi labirintusban. Mindenre elsz�nt bandit�k v�vnak v�res harcot a k�lf�ldi olajc�gekkel, a l�tes�tm�nyeiket v�d� nig�riai hadsereggel �s biztons�gi szolg�latok embereivel. M�g a halak is kisebbek A t�rs�g egyetlen igazi kincse az olaj, amit k�lf�ldi t�rsas�gok tucatjai termelik ki. A konfliktus forr�sa is ez: sok helyi k�z�ss�g szerint elfogadhatatlan, hogy az �vtizedek �ta zajl� olajf�r�s haszn�b�l alig jut valami az itt �l� embereknek. A Niger-delta ugyanis a felm�rhetetlen hasznot hajt� olaj�zlet ellen�re Nig�ria egyik legszeg�nyebb r�gi�ja. Az olajipar legl�tv�nyosabb eredm�nye a t�rs�g legf�bb elelmiszerforr�s�t jelent� hal�szat lass� kim�l�sa. A helyiek szerint a szennyez�sek miatt nem csak kevesebb a hal, de kisebbek is a p�ld�nyok. Nem is besz�lve arr�l, hogy az iv�vizet sziv�rg� olaj �s savases�k m�rgezik. A mocs�rvid�ken tavaly szaporodtak meg az olajl�tes�tm�nyek elleni t�mad�sok. Eleinte szabot�zsakci�kat hajtottak v�gre a f�leg helyi fiatalokb�l �ll� fegyveres csoportok, azaz olajvezet�keket robbantottak fel vagy olajl�tes�tm�nyeket rohantak le. Az ilyen akci�k c�lja zs�km�nyszerz�s volt: a feketepiacon �rt�kes�tett olajb�l saj�t felszerel�s�ket fejlesztett�k a bandit�k. A t�mad�sok olyan nagym�rt�k� kies�st jelentettek a nig�riai olajipar - a vil�g hatodik legnagyobb termel�je - sz�m�ra, hogy a Niger-delt�ban d�l� v�ls�g begy�r�z�tt az olaj vil�gpiac�ra is. A bandit�k a napi 2,5 milli� hord�s nig�riai termel�s �t�d�t - m�s becsl�sek szerint harmad�t - csapolt�k meg, ami nagyban hozz�j�rult a magas olaj�rhoz. Tavaly �sz �ta azonban fokozatosan �j ir�nyt vett az er�szak. T�bb fegyveres csoport v�delmi p�nzt szed, m�sok olajc�gek munkat�rsait rabolj�k el vagy �lik meg. Id�n t�bb tucat k�lf�ldi munk�st ragadtak el a mocs�ri fegyveresek, a legut�bbi t�szejt�s m�lt h�t v�g�n t�rt�nt, amikor h�rom olasz �s egy libanoni olajmunk�st ejtettek fogs�gba. V�lts�gd�j helyett azonban n�h�ny kor�bban beb�rt�nz�tt vezet�j�k szabadon bocs�t�s�t k�vetelt�k a t�szok �let��rt cser�ben. A nig�riai hat�s�gok szerint az akci�k egyik legaggaszt�bb von�sa �ppen az, hogy az ind�t�kok k�z�l a nyeres�gv�gyat egyre ink�bb kiszor�tja a politika. Keveset l�tnak Az 1950-es �vekben felt�rt olajkincsen a nig�riai �llam a becsl�sek szerint havi 3 milli�rd doll�rt kasz�l, a teljes �vi olajbev�tel pedig a nig�riai GDP 40 sz�zal�k�t is el�ri. A nig�riai export legnagyobb r�sz�t - t�bb mint 90 sz�zal�k�t - is az olaj adja. Ehhez k�pest a t�rs�g sz�mos telep�l�s�n se elektromoss�g, se tiszta iv�v�z, se k�rh�z nincsen. A hatalmas ipari termel�s ellen�re pedig a k�rny�ken �l�k k�r�ben magas a munkan�lk�lis�g, ami folyamatos ut�np�tl�st jelent a fegyveres csoportoknak. A helyi k�z�ss�gek �vtizedek �ta k�zdenek az igazs�gosabb eloszt�s�rt, eddig eredm�ny n�lk�l. A nig�riai korm�ny r�g�ta �g�ri az olajban gazdag tartom�nyok fejleszt�s�t, 2000-ben k�l�n ezzel foglalkoz� bizotts�got is fel�ll�tottak, de m�g ennek egyik vezet�je is azt mondta: a t�rs�g probl�m�ihoz k�pest jelent�ktelen eredm�nyeket tud el�rni az olajc�gek bev�tel�nek 3 sz�zal�k�t a k�lts�gvet�st�l �rkez� 235 milli� doll�rral kieg�sz�t� test�let. S�t, el�fordul, hogy semmilyet. A programot t�mogat� p�nzek ugyanis sokszor h�napokat k�snek, m�skor meg egy�ltal�n nem �rkeznek meg. R�ad�sul nyelik a p�nzt a korrupci�s csatorn�k is. A Time szerint sz�zmilli�kban m�rhet� az az �sszeg, ami az olajc�gek kimutat�saiban befizetett ad�k�nt jelenik meg, a tartom�nyi vagy k�zponti k�lts�gvet�sekb�l azonban m�r sz�r�st�l b�r�st�l hi�nyzik. De m�g maguk az olajc�gek is elkeser�t� k�pet festenek a Niger-delta helyzet�r�l. Hi�ba �ll�tj�k azt a t�rs�gben doll�rmilli�rdokat befektet� c�gek - van itt �zeme t�bbek k�z�tt a Chevronnak, az Agipnak �s az Exxonnak is -, hogy a k�rnyezeti k�rok nagy r�sz��rt a vezet�keket felrobbant�, olajfinom�t�kat t�mad� fegyveresek a felel�sek. A t�rs�g legnagyobb termel�j�nek sz�m�t� Shell egy 2004-es jelent�s�ben �gy �rt�kelte a helyzetet, hogy a Niger-delta "keveset l�t az el�ny�kb�l". Fegyverek nyelv�n Pedig a brit c�g k�l�n akci�tervet k�sz�tett a k�rnyezeti k�rok cs�kkent�s�re, iskola�p�t�sre, helyiek kik�pz�s�re, eg�szs�gk�zpontok l�tes�t�s�re, csak tavaly 80 milli� doll�rt k�lt�tt fejleszt�sekre. A BBC szerint azonban a befektet�seket f�lig elk�sz�lt k�rh�zak, �resen kong� iskol�k jelzik, a p�nz jelent�s r�sze sosem tal�lja meg a r�szorul�kat. A fegyveres band�k pedig �gyesen haszn�lj�k ki a vid�k 20 milli�s lakoss�g�nak egyre n�vekv� el�gedetlens�g�t. A konfliktusfigyel�ssel foglalkoz� Internationa Crisis Group (ICG) nev� szervezet szerint a fegyveres akci�k egyre nagyobb t�mogat�st �lveznek, sokan m�r �gy tekintenek az emberrabl�sokra, robbant�sokra, mint az elnyom�k elleni szabads�gharcra �s ez �rezhet�en felb�tor�tja a fegyvereseket is. A k�vetkez� h�napok pedig nem �g�rnek semmi j�t. Az egyik legnagyobb szervezet, a Mend (Movement for the Emancipation of the Niger Delta - Mozgalom a Niger-delta felszabad�t�s��rt) v�res akci�kat helyezett kil�t�sba a h�ten esed�kes nig�riai OPEC-tal�lkoz� idej�re, az ICG szerint azonban az igazi fesz�lts�geket a j�v� tavaszra ki�rt v�laszt�sok sz�tj�k. Egyre t�bb a gyan�s sz�vets�g, sok politikus igyekszik mag�nak kisaj�t�tani a fegyveresek c�lj�t, azaz a tartom�ny olajkincsei feletti ellen�rz�s visszaszerz�s�t, a korrupci� let�r�s�t. Vagy �pp az egyel�re kevesek �ltal t�mogatott, de egyre n�pszer�bb teljes f�ggetlens�g kiv�v�s�t. Az indulat nagy r�sze a vezet� posztokat elfoglal� korm�nyp�rt, a People's Democratic Party �s Olusegun Obasanjo eln�k ellen ir�nyul. Egy milicista szerint a jelenlegi helyzet nagyon egyszer�. A korm�ny tagjai az elm�lt �vekben bizony�tott�k, hogy "a szavakb�l nem �rtenek. H�t akkor majd tal�n meg�rtik a fegyverek nyelv�t". S�ling Gerg� [origo]