Eti�p Demokratikus Sz�vets�gi K�zt�rsas�g
Amhara nyelven: Yatyopya Dimokrasiyawi Ripublik

Ter�let: 1 130 138 km².
Lakoss�g: 50 000 000.
N�ps�r�s�g: 44,2 f�/km².

F�v�ros: Addis Abeba (Addisz-Abeba).
�llamforma: k�zt�rsas�g.
K�zigazgat�si beoszt�s: 14 r�gi� (region).

P�nznem: 1 birr = 100 cent.
Hivatalos nyelv: amhara.
Egy�b besz�lt nyelv: angol, galla, tigre, olasz.
N�pek: galla (40%), amhara, tigre (37%), egy�b (23%).
Vall�sok: kopt (50%), mohamed�n (45%), t�rzsi vall�s� (5%).
N�pesebb telep�l�sek: Addis Abeba (Addisz-Abeba) 1 739 000, Dire Dawa 122 000, Gonder 81 000 Nazret, 77 000, Dese 72 000, Harar 63 000, Mekele 63 000, Jima 60 000, Debre Zeyt 56 000, Akaki 55 000, Bahir Dar 55 000.

Term�szetf�ldrajzi jellemz�: K�zponti r�sze a 2500 m magas Eti�p - magasf�ld hull�mos fenns�kja, amelyb�l 4000 m�tert meghalad� cs�csok emelkednek ki. �szakkeleten fekszik a Danak�l - m�lyf�ld f�lsivatagi vid�ke, d�lkeleten az �ce�n fel� fokozatosan alacsonyod�, bazalttal bor�tott szom�li l�pcs�svid�k hat�rolja.
Legmagasabb pontja: Ras Dashen 4620 m.
Legjelent�sebb foly�k: K�k-N�lus (Abbai), Shebele, Omo.
Legnagyobb tavak: Tana-t�, Abaya-t�, Chew Bahir (Stef�nia)-t� (s�st�).

Gazdas�g: agr�rorsz�g.
Egy f�re jut� GNP: 110 doll�r.
A t�rsadalmi �sszterm�k megoszl�sa �gazatonk�nt: mez�gazdas�g 45,6%; ipar 14,2%; kereskedelem, szolg�ltat�s, h�rk�zl�s 14,2%; egy�b 26,0%.
F�ldter�let megoszl�sa m�vel�si �gank�nt: sz�nt� 11,4%, kert 0,7%, legel� 36,7%, erd� 22,1%, egy�b 29,1%.
Legfontosabb termesztett n�v�nyek: k�v�, �rpa, b�za, gyapot, z�lds�g, gy�m�lcs.
Legfontosabb teny�sztett �llatok: szarvasmarha, teve, juh, kecske.
Tavi hal�szat.
B�ny�szati term�kek: arany, platina, s�.
Feldolgoz�ipar: textilipar, �lelmiszeripar, cementipar, b�ripar, faipar.

K�zleked�s:
Vasutak hossza: 681 km.
K�zutak hossza: 27 972 km.
Nemzetk�zi rep�l�terek: Addis Abeba, Bahir Dar.

K�lkereskedelem:
Kiviteli cikkek: k�v�, nyersb�r, gy�m�lcs�k.
Behozatali cikkek: g�pek �s berendez�sek, text�li�k, vegyszerek, �lelmiszerek.
Legfontosabb k�lkereskedelmi partnerek: N�metorsz�g, USA, Jap�n, Olaszorsz�g, Nagy-Britannia, Hollandia.

ETI�PIA

Egy f�lreismert orsz�g

Sz�veg �s fot�: W�GNER L�SZL�

Eti�pia nev�t hallva a mai napig a 80-as �vek �h�ns�ge jut a legt�bbek esz�be: a nagyszab�s� Live Aid seg�lykoncert �s az �l� csontv�zz� aszal�dott gyerekek. Kevesen tartj�k �rdekes �ti c�lnak az orsz�got. Pedig, mint oly’ sokszor, a val�s�g itt is messze van az im�zst�l. Aki ma az egykori Abessz�ni�ba l�togat, p�ratlan t�rt�nelmi eml�keket, gazdag �si kult�r�t, k�l�nleges �l�vil�got �s mindezekre joggal b�szke helybelieket tal�l a fekete kontinens t�jk�pileg tal�n legv�ltozatosabb szeglet�ben.

AFRIK�BAN vagyunk m�g? – k�rdezte egym�st�l meg�tk�zve a rep�l�g�pb�l a cs�p�s hidegbe kisz�ll� k�t amerikai, aki az Egypt Air l�git�rsas�g aznapi Addis Abeb�ba tart� j�rat�n rajtam k�v�l egyed�l utazott turistak�nt. J�nius v�ge l�v�n Kair�ban a ny�ri, poros h�s�ghez ill�en r�vidnadr�gban �s p�l�ban sz�lltak fel a g�pre, itt pedig a 2 200 m�teres tengerszint feletti magass�gnak k�sz�nhet�en 12 fok k�r�li h�m�rs�klet fogadott minket. Az eti�p f�v�ros �j nemzetk�zi rep�l�tere hatalmas, modern �s ragyog�an tiszta �p�let, ahol a poggy�szkiad�s, az orsz�gba val� bel�ptet�s �s a v�mvizsg�lat is irigyl�sre m�lt� hat�konys�ggal zajlott le.

Egy k�l�n�s f�v�ros ADDIS ABEBA a vil�g harmadik legmagasabban fekv� f�v�ros�hoz ill�en reggel m�g egy irdatlan felh�szakad�ssal is k�sz�nt�tt. Mikor az es� el�llt�val v�gre beutaztam a belv�rosba, els�k�nt a tr�pusi jelleg teljes hi�nya lepett meg. Pul�verekbe �s dzsekikbe �lt�z�tt helyb�liek, �s a m�g be�p�tetlen telkeken legel�sz� birkany�jak n�pes�tett�k be a v�ltakozva hol szeg�nyes visk�kb�l, hol Kelet-Eur�p�t id�z� betonmonstrumokb�l �ll� v�rost. A szocialista �p�t�szet legimpoz�nsabb gy�ngyszemei a Meszkel t�ren csoportosultak, a ma az Addis Abeba M�zeumnak otthont ad� r�gi cs�sz�ri rezidencia �s a f�v�ros egyik legfontosabb ortodox temploma, a Kidus Istafanos t�szomsz�ds�g�ban. A f� �zleti negyedben megkegyelmeztek m�g egy hamis�tatlan, v�r�s csillaggal �kes�tett szocre�l h�si eml�km�nek is. Eti�piai tart�zkod�som b�zis�ul egy a Piazza v�rosr�szben lev� sz�llod�t v�lasztottam. Ez a v�ros egyik legfontosabb bev�s�rl�- �s sz�rakoz�negyede, de itt tal�lhat� az a 2-3 kisebb sz�lloda is, amely az ide egy�nileg utaz� turist�k k�zpontja.

GYALOGOS V�ROSN�Z�SRE indulva gyorsan f�lretettem a zsebtolvajok miatti agg�lyaimat. Szembe�tl� volt azonban a koldusok nagy sz�ma – �k az orsz�g szinte minden r�sz�nek elmaradhatatlan sz�nfoltjai, �s jelenl�t�k ink�bb a j�t�konys�got szorgalmaz� hagyom�nyos kult�r�nak, mintsem a t�nyleges meg�lhet�si gondoknak k�sz�nhet�. L�tnival�k ter�n errefel� nincs elk�nyeztetve az utaz�. A legf�bb �rdekess�gnek kiki�ltott Nemzeti M�zeum elhanyagolt, poros benyom�st keltett, ahol a legh�resebb attrakci� a Lucy n�ven ismert, Eti�pi�ban tal�lt �sember �rt�kes f�ldi maradv�nyai lenn�nek, de ehelyett csak egy gipszm�solat l�that�. Enn�l sokkal izgalmasabb a N�prajzi M�zeum, amely gy�ny�r� parkban, egy egyetemm� �talak�tott hajdani cs�sz�ri palot�ban helyezkedik el. A t�rlatot n�h�ny �ve rendezt�k be olasz seg�ts�ggel, a pomp�s gy�jtem�ny vil�gv�rosi sz�nvonal� ki�ll�t�son mutatja be az orsz�gban �l� majd’ 100 n�pcsoport gazdag kult�r�j�t.

�szak �si eml�kei ELS� �TI C�LOMUL az orsz�g t�rt�nelmi eml�kekben leggazdagabb r�sz�t, az �szaki fenns�kot v�lasztottam. Ez a r�gi� t�bbnyire 2-3 000 m�teres magass�gban fekszik, �s itt �l az eti�piai lakoss�g jelent�s h�nyada. A legel�sz� csord�kkal teli z�ld, f�ves fenns�k helyenk�nt ak�r Mong�li�ban is lehetett volna. Megjelentek azonban a hamis�tatlanul afrikai kerek, szalmatet�s h�zik�k, melyeket itt „tukul”-nak neveznek. �rdekes a mad�rvil�g b�s�ge is: az �g�retes vacsor�nak t�n� vadludak �s egy�b sz�rnyasok csapatostul legel�sznek a falvak szomsz�ds�g�ban.

A TANA-T� PARTJ�N fekv� Bahir Dar �szak-Eti�pia tal�n legn�pszer�bb meg�ll�ja. Ezt els�sorban fekv�s�nek k�sz�nheti, hiszen a Tana-t� nem csak az orsz�g legnagyobb tava �s a K�k-N�lus forr�sa, de szigetein �s partjain sz�mos r�gi kolostor m�k�dik ma is, melyeket haj�val �rdemes felkeresni. Szerencs�re a viszonylag sok �rdekl�d�nek k�sz�nhet�en naponta indulnak ilyen haj�utak a tavon, a kolostorok lak�i pedig m�r r�gen belet�r�dtek abba, hogy megsz�llj�k �ket a k�v�ncsi l�togat�k. �s b�r n�melyikbe a n�ket m�g ma sem engedik be, a legt�bb kolostor pazar festm�nyeit �s kegyt�rgyait 20 Birr bel�p� fej�ben b�rki megtekintheti. A k�rny�k m�sik nevezetess�ge a K�k-N�lus impoz�ns v�zes�se – legal�bbis h�tv�g�n, mikor a m�g�tte lev� g�tat megnyitj�k, hogy a foly� vize teljes b�s�g�ben z�dulhasson al�.

AZ �SZAKI K�R�T k�vetkez� �llom�sa Gonder, egy r�gi f�v�ros. K�zpontj�t a mai napig a XVII-XVIII. sz�zadban �p�lt kast�lyok uralj�k, melyek restaur�l�sa p�r �ve fejez�d�tt be az UNESCO seg�ts�g�vel. A kast�lyokon k�v�l �rdemes m�g megn�zni Fasilidas f�rd�j�t is, ahol egy hasonl� r�gi �p�let �ll egy t�bbnyire kisz�radt medenc�ben, egy pomp�s kis ligettel k�r�lv�ve, melyben Eti�pia t�bb endemikus (csak itt �l�) mad�rfaj�t is megfigyelhettem. Gonderb�l vezet a transz-afrikai f��t a szud�ni hat�r fel�, �gy innen �n is egy szud�ni kit�r� ut�n folytattam utamat a k�zponti hegyvid�k egyik legmagasabb ter�let�n �tvezet� �ton az orsz�g legh�resebb l�tv�nyoss�ga, Lalibela fel�.

LALIBELA SZIKLATEMPLOMAIT joggal szokt�k a h�res jord�niai Petr�hoz hasonl�tani. Az idevezet� �t rossz min�s�ge miatt azonban ma is kevesebb l�togat� jut el ide, mint azt Lalibela meg�rdemeln�, de azon kevesek viszont megk�l�nb�ztetett figyelemben r�szes�lnek a helyb�li koldusok �s tolakod� idegenvezet�k r�sz�r�l. Mindezen kellemetlens�gek�rt azonban k�rp�tolt a 2 600 m�ter magasan fekv� v�roska gy�ny�r� fekv�se, saj�tos hangulata �s term�szetesen a h�res templomok.

LALIBELA TEMPLOMAIT a k�rnyez� szikl�kba v�jt�k 800 �vvel ezel�tt, �s ezek az�ta is imahelyk�nt szolg�lnak. Hajnalban h�v�k lepik el �ket, napk�zben a k�rnyez� barlangokban remet�k im�dkoznak, nagyobb egyh�zi �nneps�gek alkalm�val pedig a zar�ndokok serege el sem f�r a sz�k, labirintusszer� templomokban. Mivel a borsos bel�p�d�j itt is az egyh�z kassz�j�ba v�ndorol, a lalibelai papok k�szs�gesen mutogatj�k templomaikat a turist�knak, akikb�l azonban n�gy nap alatt mind�ssze tal�n tucatnyit l�ttam itt.

Afar, a vad kelet ELHAGYVA LIBEL�T kelet fel� folytattam utamat, Kombolcha v�ros�n�l megkezdve a leereszked�st az orsz�g alacsonyan fekv�, keleti sivatag�ba, Afar �llamba. Afar Eti�pia leggy�rebben lakott r�sze, �s ennek j� oka van. Az �llam ter�lete nagyr�szt kietlen pusztas�g, elviselhetetlen�l forr� kl�m�val, ahol az �slakos afar t�rzsek f�k�nt nom�d p�sztorkod�sb�l, illetve a s�stavakb�l gy�jt�tt s� kereskedelm�b�l �lnek. A bozontos hajviselet�, leng�n �lt�z�tt afarok vad megjelen�s�t csak er�s�ti a f�rfiak �ltal hagyom�nyosan viselt j�kora g�rbe t�r, illetve Kalasnyikov. Az afarok kis kunyh�kb�l �ll� t�borainak l�togat�sa csak helybeli vezet�vel aj�nlott.

ERREFEL� AZ �LLATVIL�G is m�s: a sivatagos vid�ket struccok, gazell�k �s gall�ros p�vi�nok lakj�k, melyeket a r�gi�n �tvezet�, meglep�en j� min�s�g� �tr�l is gyakran lehetett l�tni. Ez az �t k�ti �ssze egy�bk�nt Eti�pi�t a V�r�s-tenger eritreai �s dzsibuti kik�t�ivel, d�l fel� fordulva pedig el�rj�k rajta az Afar d�li r�sz�n lev� Awash Nemzeti Parkot, melyben a kor�bban eml�tett fajokon k�v�l bejza antilopok �s – j�kora szerencs�vel – oroszl�nok is l�that�k.

AWASHT�L KELETRE �jra hegyes vid�ken halad az �t Kelet-Eti�pia k�t legfontosabb v�rosa, Dire Dawa �s Harar fel�. Dire Dawa kellemes, eur�pai st�lus� v�ros, mely fontoss�g�t a rajta �thalad�, Addist Dzsibutival �sszek�t� vas�tvonalnak k�sz�nheti. L�tnival� azonban nem sok akad, �gy a keletre eljut� utaz�k t�bbnyire ink�bb az �si t�rt�nelmi eml�kekben gazdagabb Harart c�lozz�k meg.

HARAR FALLAL K�R�LVETT �v�rosa az eti�piai muzulm�n k�z�ss�g szellemi k�zpontja, a sz�k utc�csk�k k�z�tt 90 mecset b�jik meg – ma m�r persze kereszt�ny templomok szomsz�ds�g�ban. Mik�nt a szomsz�dos Szom�li�ban �s Dzsibutiban, az �let itt is az enyh�n k�b�t� hat�s� qat cserje leveleinek r�gcs�l�sa k�r�l forog, s az �v�ros piac�nak fele val�ban csak qat-k�tegeket �rult. A r�gi v�rosr�szen k�v�l Harar f� nevezetess�ge a „hi�n�s ember”, aki est�nk�nt a v�rosfalon k�v�l eteti az �ltala n�vr�l ismert foltos hi�n�kat, n�ha sz�j�b�l ny�jtva �t nekik a h�st.

D�l: tavak �s fenns�kok D�L-ETI�PIA, ahov� a keleti szomsz�dol�sb�l visszat�rve l�togattam el, az orsz�g legink�bb „afrikai” jelleg� t�jegys�ge. �szak-d�li ir�nyban kiv�l� �t vezet le eg�szen a kenyai hat�rig, a Great Rifet Valley-k�nt ismert hasad�kv�lgy�n �t, amelyben t�bb fest�i kr�tert� sorakozik.

A TAVAK K�Z�L KETT� az Abiata-Shala Nemzeti Park r�sze, ahol a sek�ly Abiata-t� 300 000 flaming�nak ny�jt otthont – a t�volb�l olyan, mintha r�zsasz�n gy�r�t vonn�nak a part k�r�. Innen m�r nincs messze Awassa v�rosa, mely a D�li N�pek �llama f�v�rosa egy �jabb fest�i t� partj�n. A d�li orsz�gr�sz f� l�tnival�ja, az Omo-v�lgy keleti oldala. Az ott �l� hamer �s murszi t�rzsek azonban annyi terepj�r�s t�r�val �rkez� turist�t vonzanak a Jinka �s Turmi k�r�li r�gi�ba, hogy nekem semmi kedvem nem volt csatlakozni hozz�juk. Ink�bb azt terveztem, hogy majd az Omo-v�lgy j�val kev�sb� ismert nyugati oldal�t pr�b�lom meg el�rni Nyugat-Eti�pi�b�l.

INK�BB A BALE-HEGYS�G Nemzeti Parkot t�ztem ki k�vetkez� �ti c�lomul. Ez a park a Rift Valley-t�l keletre emelked� hegyekben mag�ba foglalja a Sanetti-fenns�kot, amely a legnagyobb kiterjed�s� alpesi fenns�k eg�sz Afrik�ban, �s egyben a legjobb hely Eti�pia k�t endemikus �llatfaj�nak, az eti�piai farkasnak �s a hegyi nyala nev� antilopfajnak a megfigyel�s�re. El�sz�r a park erd�s �szaki r�sz�t kerestem fel Dinsho k�r�l, ahol nagy sz�mban voltak l�that�k a gy�ny�r� nyal�k, a kev�sb� sz�ps�ges varacskos diszn�k, boz�ti bakok �s olajz�ld p�vi�nok t�rsas�g�ban. A ritka, v�r�s bund�j� farkasokat a Goba v�roson �t megk�zel�thet� Sanetti-fenns�kon lehetett megfigyelni. A 4 000 m�teres magass�gban elter�l� lakatlan fenns�k felkeres�se eg�sz utaz�som egyik legeml�kezetesebb �lm�ny�nek bizonyult.

Ismeretlen, vad nyugat NYUGAT-ETI�PI�BAN nincsenek h�res l�tnival�k, az �tik�nyvek is letudj�k a r�gi�t p�r oldallal. Itteni kalandoz�saim sor�n egyetlen turist�val sem tal�lkoztam. Tal�n �ppen ez�rt t�nt �gy, hogy ez az orsz�g legbar�ts�gosabb r�sze. Addist�l nyugatra, Welkite v�ros k�r�l a dolgoss�g�r�l h�res „gurage” n�pcsoport �l, k�zt�k nincsenek koldusok, a falvak hagyom�nyos h�zai pedig nagyobbak �s takarosabbak, mint m�shol.

TOV�BB HALADVA AZ �T �tvitt az Omo-foly� fels� szakasz�nak erd�s hasad�kv�lgy�n, majd az imm�r orom�k lakta, egyre term�kenyebb t�jakon �t el�rtem Jimm�t, a nyugati orsz�gr�sz legnagyobb v�ros�t. Jimma valaha egy jelent�s hatalommal b�r� kir�lys�g k�zpontja volt, amire ma m�r csak egy roskatag palota eml�keztet a v�ros feletti hegyen. A k�rnyez� Kaffa r�gi� a k�v� �shaz�ja, ma is sok itt a k�v��ltetv�ny.

JIMM�T�L NYUGATRA a m�r eddig is p�ratlanul �de, z�ld t�j �jabb tr�pusi jellegzetess�ggel lepett meg: hol tea�ltetv�nyek, hol d�s, gereza majmokt�l �s p�vi�nokt�l hemzseg� es�erd�k szeg�lyezt�k az utat. A hagyom�nyos falvakban a h�zak agyagfal�t itt �rdekes, sz�nes mint�kkal d�sz�tik. A kertekben annyi mang� �s m�s tr�pusi gy�m�lcs termett, hogy t�bbkil�s csomagokban, apr�p�nz�rt �rult�k �ket az �t sz�l�n.

Az OMO-V�LGY NYUGATI, Maji k�r�l elter�l� vid�ke fel� folytattam utamat, de erre m�r csak teheraut�kkal vagy dzsipekkel j�rhat� s�ros f�ldutakon lehet haladni, t�megk�zleked�s nem is l�tezik. Napokig kellett v�rnom egy-egy, a nekem megfelel� ir�nyba tart� kocsira, s a sof�r�k j�kora �sszegeket k�rtek a fuvar�rt. �gy k�t napba telt, m�g eljutottam Mizanb�l az aranymos�k �ltal kedvelt Dim�ba, mely k�r�l n�pes szud�ni menek�ltt�borok is ny�jt�znak, hogy itt tov�bbi k�t napot v�rjak egy a szurma t�rzs lakta Kibbish k�rzetbe tart� teheraut�ra.

A SZURM�K AZ ORMO-V�LGY m�s t�rzseihez hasonl�an nom�d �letm�dot folytat� p�sztorn�p. K�l�nlegess�g�k, hogy asszonyaik j�kora agyagkorongokat viselnek kilyukasztott als� ajkukban, emiatt „t�ny�rajk�aknak” is nevezik �ket. A f�rfiak gyakran csak egy sz�l v�llra vetett laza kend�t viselnek – no meg elmaradhatatlan fegyvereiket, legink�bb a k�zeli Szud�nb�l beszerzett Kalasnyikovot. B�r egy amerikai misszion�rius m�r r�g�ta letelepedett k�z�tt�k, hagyom�nyaikat j�r�szt ma is gondosan �rzik. Ezekb�l pomp�s �zel�t�t kaptam, mikor az els� szurma faluba meg�rkezve dobsz�ra lettem figyelmes, s csakhamar egy esk�v�re bukkantam, ahol hagyom�nyos �nekl�s, zene, t�nc, fegyverropogtat�s �s a helyi szesz b�s�ges fogyaszt�sa mellett �nnepelt�k egy m�sodik feles�g �rkez�s�t a csal�dba. Kiz�r�lag a f�rjes n�k t�ncoltak, az ajkuk helyett j�kora korongokat m�g csak a f�l�kben visel� hajadonok csup�n k�v�lr�l figyelhett�k az esem�nyeket.

A SZURM�K HARCIAS term�szet�k miatt �lland�an ellens�ges viszonyban �llnak a hasonl� kult�r�j� s�kvid�ki bumi, �s a hegyekben mez�gazdas�gb�l �l� dizi t�rzsekkel. Gyakran el�fordulnak rabl�sok, �s ott-tart�zkod�som alatt is kit�rt egy l�v�ld�z�s Kibbishben. Emiatt a helyi rend�rs�g ragaszkodott hozz�, hogy n�luk verjek s�rtat, a szurma ter�leten tett t�r�im sor�n pedig mindig egy felfegyverzett szurma milicist�t kellett magammal vinnem. K�sz megk�nnyebb�l�s volt p�r nap ut�n felm�szni a hegyekben �l� b�k�s dizik k�z�. Vel�k azt�n gy�ny�r� magashegyi mohaerd�k�n �t jutottam el k�rzet�k k�zpontj�ba, Majiba, ahonnan Tumon, majd Dim�n kereszt�l t�bb nap alatt visszat�rtem – utam sor�n sokadszor – az imm�r r�gi ismer�snek t�n� Addis Abeb�ba.

EREDETI TERVEIMET siker�lt h�t teljes�tenem: felkerestem Eti�pia valamennyi, egym�st�l mer�ben k�l�nb�z� t�jegys�g�t. Be kell azonban vallanom, hogy vegyes �rzelmekkel gondoltam vissza a m�g�ttem �ll� b� k�t h�napra. A tagadhatatlanul �rdekes �lm�nyek�rt �s fantasztikus l�tnival�k�rt, no meg a t�bbnyire bar�ts�gos �s m�velt eti�pokkal val� �rdekes tal�lkoz�sok�rt gyakran nagyon k�nyelmetlen, lass� utaz�ssal, bolh�kkal �s patk�nyokkal megosztott sz�llodai �jszak�kkal, nem �ppen �tv�gygerjeszt� koszttal, �s a k�lf�ldit fej�steh�nnek tekint� helybeliekkel val� hadakoz�ssal kellett megfizetnem. De tal�n �gy volt ez j�l, hiszen ha egyszer Eti�pia is elfoglalja meg�rdemelt hely�t Keny�val �s Egyiptommal egy�tt a t�megturizmus olajozott kiszolg�l�s�ra r��llt afrikai orsz�gok sor�ban, minden bizonnyal saj�tos, egyedi var�zs�nak egy r�sz�vel is fizetni fog �rte.

Forr�s: Vil�gj�r�