Lee Perry, a reggae koron�zatlan kir�lya (b�r o maga nagy kedvvel visel fell�p�sein j�t�kkoron�t) Grammy-d�jat kapott nemr�g. Eddig a h�r, amelynek jelentos�ge am�gy nulla, mert a kort�rs popkult�ra egyik leg�nt�rv�nyubb eload�ja r�h�g az eg�szen, a szobrocsk�t majd a kuk�ba v�gja, vagy berakja a j�t�kvonatok, gyerekdud�k meg a kisaut�k k�z�, amelyekkel am�gy is sz�rakozik koncertek ut�n. Az ido m�l�s�val nem foglalkoz�, s egy�ltal�n az idot mint t�nyezot �let�bol kiz�r�, lassan hetven fel� j�r� Perry azt nyilatkozta, tesz az eg�szre, mert - figyelem! - a lemezhez, amellyel a reggae-kateg�ri�ban h�d�tott, semmi k�ze. "Nem is �n csin�ltam" - mondja. Mondhatn�nk, egy k�zvesz�lyes or�lttel van dolgunk, aki val�s�ggal sokkolja k�z�ns�g�t a meglepet�sekkel, a sz�mtalan albummal, a hiperakt�v produceri kreativit�ssal, azzal, ha olyanja van, felgy�jtja kingstoni st�di�j�t, �s elk�lt�zik Londonba, majd Sv�jcba, vagy �ppen valamelyik elmegy�gyint�zet lak�ja lesz egy idore.

Nem vit�s, Lee Perry sz�rakozik vel�nk. K�zben kital�lta a remix mufaj�t, hiszen �veken kereszt�l a h�za elott v�rakoz�, kannabiszt ipari mennyis�gben fogyaszt� fiatalemberekkel addig k�nozta, sodorgatta, sz�szm�t�lte egy-egy dal�t, am�g azokb�l 4-5-6, vagy �ppen nyolcf�le verzi� k�sz�lt; �rett eload�v� nevelte Bob Marleyt, King Tubby ut�n a legnagyobb dub-m�guss� v�lt, aki p�rcsatorn�s keveroj�vel �s szalagos ech�j�val azt csin�lta meg a dallal, amit az ember agy�val a fu. Zen�bol �lmot kre�l, a sz�vegek automatizmus�val, a jamaikai "reg�l�s" verb�lis lelem�ny�vel egyszerre v�rfagylal� �s k�nnyed�n vicces. Sz�vegei eksztatikusak, ak�r a Keresztes Szent J�nos-k�ltem�nyek.

Perry a 70-es �vek elej�re a sz� legjobb �rtelm�ben - gondoljanak errol b�rmit is a pszichi�terek - "bekattan". Filmr�szleteket "szemplingel", koll�zst csin�l belol�k, �llathangokat effektez, fegyvert s�t el �s �vegeket t�r dalaiban, motorbicikliket t�r�ztat, gyerekek s�r�s�t �s az eso zaj�t veszi fel. 1974-ben azt�n minden misztikus or�let�t kanaliz�lja: megnyitja a Black Ark St�di�t, amit saj�t k�zzel fest ki, egy sz�l gaty�ban kavar benne f�l �vtizeden �t, megcsin�lja a reggae legjobb lemezeit, el�g, ha Junior Marvin elk�peszto dalaira gondolunk, k�zben �sszefut a brit punk legjobb arcaival, a '77-es kokem�ny The Clash-albumra egy sz�m erej�ig vend�gproducernek is megh�vj�k Strummer�k, h�l�b�l a Clash-lemezre r�gz�ti a Marvin-Perry-klasszikust, a Police and Thiviest.

K�zben a Black Ark, ahol Perry ellentmond�st nem turoen szenteli a keveropultot hangszerr�, a popkult�ra templom�v� v�lik: 1976 �s 1979 k�z�tt itt k�sz�lt Max Romeo agyonid�zett War in a Babylonja (tal�n sokaknak beugrik a Prodigy reggae-cincog�ssal kezdodo elso sikere, na, az is Lee Perry-szerzem�ny), az Upsetters n�v alatt megjelent Super Ape, Junior Marvin m�r emlegetett Police and Thiviese, a Heptones Party Time-ja, vagy a Congos Heart of The Congos c�mu lemeze.

A hetvenes �vek v�g�re azt�n Perryn�l betelik a poh�r: a kem�ny �lettemp�, a jamaikai konf�z politikai helyzet, feles�g�nek lel�p�se, egyesek szerint mindennek tetej�be szellemi stabilit�s�nak r�szleges elveszt�se ut�n 1979 v�g�n porig �geti kedves st�di�j�t. Elotte a h�z�hoz �rkezo �js�g�r�k felett�bb k�l�n�s t�rt�n�seknek lehetnek szemtan�i: Lee f�ra m�szik, ban�nokkal besz�lget, p�nzt eszik, v�laszok helyett o k�rdezi a riportereket.

Az�ta �jra dolgozik �s kinyilatkoztat. Ahogy o mondja, a Bibli�ban �l.

"Nem lehet vit�s, hogy or�lt vagyok. �n vagyok az az or�lt, akit Isten az�rt k�ld�tt, hogy kis�p�rje a zen�bol a rossz embereket" - nyilatkozza, �nmag�t csod�nak nevezve. A dolgok megt�rt�nnek, an�lk�l, hogy tervezn� oket. Sosem pr�b�l. "Ha elj�n az a nap, amikor pr�b�lnom k�ne valamit, k�rn�m a Mindenhat�t, hagyjon meghalni. Ut�lok pr�b�lkozni".

Amikor a 70-es �vekben Angli�ba �rkezett, a brit v�mosok megk�rdezt�k az extr�m eload�t�l, hogy mennyi ideig sz�nd�kozik az orsz�gban maradni. �gy v�laszolt: "Nem tudom. Lehet, hogy egy napot, de lehet, hogy ezer �vet".

Az ember, aki a Grammy-d�jjal egy�tt az idot is a szem�tkos�rba haj�tja.

Forr�s: www.es.hu