 |
Cikkek |
|
| Cikkek : Etipia legsibb keresztny memlke |
Etipia legsibb keresztny memlke
2006.06.17. 00:30
A lalibelai sziklatemplom-komplexum, mely Afrika legismertebb skeresztny memlke, sokkal rgebbi, mint eddig feltteleztk: legkorbbi elemei erdknt plhettek az i. sz. 7. szzadban.
|
Etipia legsibb keresztny memlke
2004. oktber 26. | |
|
| A lalibelai sziklatemplom-komplexum, mely Afrika legismertebb skeresztny memlke, sokkal rgebbi, mint eddig feltteleztk: legkorbbi elemei erdknt plhettek az i. sz. 7. szzadban. | |
|
Korbban az axmi obeliszk Rmban veszteglse, nemrgiben pedig a brit kormnytl visszakvetelt kegytrgyak kapcsn rtunk Etipirl. Egy szenzcis rgszeti eredmny ismt rirnytotta a figyelmet az afrikai orszg 25 millis keresztny kzssgre - st, az egsz ptett vilgrksgre.
jabb vizsglatok szerint ugyanis Etipia legsibb keresztny memlke mg sokkal rgebbi, mint eddig gondoltk. A tudsok eddigi vlemnye szerint a Lalibelban fekv, 11 sziklba vjt templombl ll plet-komplexum i. sz. 1200 krl keletkezhetett. Egy brit rgsz azonban azt lltja: a ksbb templomknt hasznlt helyisgek eredetileg erdtmnynek kszltek - mghozz fl vezreddel korbban.
"A felfedezsnek ksznheten egszen mskpp kell rtelmeznnk Afrika legismertebb, slakosok ltal emelt keresztny memlkt" - lltja David Phillipson, a Cambridge-i Egyetem afrikai rgszettel foglalkoz kutatja. A tuds tanulmnya szerint - mely jvre lt napvilgot teljes egszben - a tizenegybl kt szently (a Merkuriosnak, egy helyi szentnek s Gbriel arkangyalnak szentelt templom) eredetileg egy erdkomplexum paloti voltak. Egy harmadik, ugyaneben a korai idszakban kivjt templom ksbb a szz mrtrok temploma lett.
A Merkurios- s a Gbriel-templomok olyan helyeken plt, amiket szemmel lthatlag jl lehet vdeni. Feltehetleg egy erdrendszer rszei voltak, melyet az Axmi Birodalom felbomlst kvet, politikailag instabil idszakban ptettek az i. sz. 7. szzad kzepn. Fnykorban - mely az i. sz. 3. s 6. szzad kz esett - ez a birodalom uralta Etipia s Eritrea szaki rszt, idnknt a mai Jemen terlett, st, olykor a Nlus vlgyt is.
Phillipson Lalibela ptszeti stlusra, az pletrszek kztti sszefggsekre s Etipia ms ptmnyeivel val sszehasonltsra alapozza elmlett. Vlemnye szerint a 11 templombl legalbb ngyet kifejezetten vallsi clra ptettek a 10. vagy 11. szzadban, tovbbi 3-4 templomot pedig a 13. szzad kzepn. Phillipson szerint utbbi idszak - melyre eddig a templomokat datltk - nem az ptkezsek kezdete volt, csupn ekkor tett szert a komplexum a legnagyobb vallsi jeletsgre trtnelme sorn.
Az j kutatsi eredmnyek arra a kapcsolatra is rvlgtanak, mely a keresztnysget a 4. szzadban felvev axmi civilizci s a ks-kzpkori Etipia kztt fennllt. Az axmi templomok szmos ptszei megoldst ugyanis viszontlthatjuk Lalibela 10. s 11. szzadban a sziklkbl kivjt templomain - olvashat az Archaelogy.org rgszeti szakportlon. | |
| |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
