RastafarI - G-Portál

AJÁNLOM AZ OLDALT

Menü

Bob Marley

Rastafarizmus

Reggae

Dalszövegek

Mûfajok

Rasta filmek

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Patois

Cikkek

Cikkek : Etiópia legõsibb keresztény mûemléke

Etiópia legõsibb keresztény mûemléke

2006.06.17. 00:30

A lalibelai sziklatemplom-komplexum, mely Afrika legismertebb õskeresztény mûemléke, sokkal régebbi, mint eddig feltételezték: legkorábbi elemei erõdként épülhettek az i. sz. 7. században.

Etiópia legõsibb keresztény mûemléke

2004. október 26.

Korábban az axúmi obeliszk Rómában veszteglése, nemrégiben pedig a brit kormánytól visszakövetelt kegytárgyak kapcsán írtunk Etiópiáról. Egy szenzációs régészeti eredmény ismét ráirányította a figyelmet az afrikai ország 25 milliós keresztény közösségére - sõt, az egész épített világörökségre.

Újabb vizsgálatok szerint ugyanis Etiópia legõsibb keresztény mûemléke még sokkal régebbi, mint eddig gondolták. A tudósok eddigi véleménye szerint a Lalibelában fekvõ, 11 sziklába vájt templomból álló épület-komplexum i. sz. 1200 körül keletkezhetett. Egy brit régész azonban azt állítja: a késõbb templomként használt helyiségek eredetileg erõdítménynek készültek - méghozzá fél évezreddel korábban.

"A felfedezésnek köszönhetõen egészen másképp kell értelmeznünk Afrika legismertebb, õslakosok által emelt keresztény mûemlékét" - állítja David Phillipson, a Cambridge-i Egyetem afrikai régészettel foglalkozó kutatója. A tudós tanulmánya szerint - mely jövõre lát napvilágot teljes egészében - a tizenegybõl két szentély (a Merkuriosnak, egy helyi szentnek és Gábriel arkangyalnak szentelt templom) eredetileg egy erõdkomplexum palotái voltak. Egy harmadik, ugyaneben a korai idõszakban kivájt templom késõbb a szûz mártírok temploma lett.

A Merkurios- és a Gábriel-templomok olyan helyeken épült, amiket szemmel láthatólag jól lehet védeni. Feltehetõleg egy erõdrendszer részei voltak, melyet az Axúmi Birodalom felbomlását követõ, politikailag instabil idõszakban építettek az i. sz. 7. század közepén. Fénykorában - mely az i. sz. 3. és 6. század közé esett - ez a birodalom uralta Etiópia és Eritrea északi részét, idõnként a mai Jemen területét, sõt, olykor a Nílus völgyét is.

Phillipson Lalibela építészeti stílusára, az épületrészek közötti összefüggésekre és Etiópia más építményeivel való összehasonlításra alapozza elméletét. Véleménye szerint a 11 templomból legalább négyet kifejezetten vallási célra építettek a 10. vagy 11. században, további 3-4 templomot pedig a 13. század közepén. Phillipson szerint utóbbi idõszak - melyre eddig a templomokat datálták - nem az építkezések kezdete volt, csupán ekkor tett szert a komplexum a legnagyobb vallási jeletõségre történelme során.

Az új kutatási eredmények arra a kapcsolatra is rávílágítanak, mely a kereszténységet a 4. században felvevõ axúmi civilizáció és a késõ-középkori Etiópia között fennállt. Az axúmi templomok számos építészei megoldását ugyanis viszontláthatjuk Lalibela 10. és 11. században a sziklákból kivájt templomain - olvasható az Archaelogy.org régészeti szakportálon.