Eti�pia

Ha m�r az ember elmegy nyaralni, ak�r valami �rdekes helyet is kin�zhet mag�nak. Eti�pia �ppen ilyen: a vil�g egyik legszeg�nyebb orsz�ga, dics� m�lttal, megal�z� jelennel �s nem l�tez� j�v�vel. Annyi �s annyif�le l�tnival�ja van, hogy azzal csak olyan bej�ratott �tic�lok, mint India, Peru vagy Olaszorsz�g tudnak versenyezni, ennek ellen�re a turistabuszok �s a h�tizs�kos hippik sz�ma eleny�sz�. Ami pedig a legfontosabb, Eti�pi�t m�g norm�lisan elk�pzelni is lehetetlen otthonr�l - oda kell menni �s megn�zni.

n�pess�g: 67 851 281 f�; GDP: 700 doll�r/f�; internethaszn�l�k: 75 000 f�; forr�s: CIA Factbook

Van egy brazil mond�s, hogyasszongya: "Braz�lia a j�v� orsz�ga - �s az is marad". Aki pedig m�r j�rt ilyen kedvesen fejl�d� orsz�gban az csakis helyeselni tud. A harmadik vil�g ugyanis alapvet�en vid�m hely, ahol b�r a lakoss�gnak semmi p�nze nincs �s fiatalon hal meg, a focimeccseket legal�bb nagyon tudja �lvezni, �s hajnali h�romkor a p�lmakunyh�j�ban felverve is olyat tud �nekelni, hogy abb�l egyb�l c�d� lesz a vil�gzenei szekci�ban. Amikor ilyen orsz�gokr�l hall az ember, kiv�l� alkalom ny�lik az elmereng�sre azon, hogy "hi�ba a sokezer kilom�ter �s sokezer GDP/f� doll�rnyi k�l�nbs�g, az�rt valahol csak egyform�k vagyunk", meg hogy "n�zd meg a fot�kat, az�rt a kisgyerekek itt is mosolyogva j�tszanak a porban". Vannak viszont olyan rohad� cs�cskei is a vil�gnak, amelyek nem igaz�n hajland�ak �gy viselkedni, ahogy azt egy fejl�d� orsz�gt�l szeretn�nk: sokkal �rdekesebbek, sokkal eredetibbek �s sokkal, de sokkal rem�nytelenebbek az elv�rtn�l.

---

Addisz Ababa egy�ltal�n nem a vil�g v�ge. Egyr�szt egy �tsz�ll�ssal, f�l nap alatt el�rhet� Budapestr�l, m�sr�szt meg ennek az eg�sz vil�g v�ge dolognak nincs sok �rtelme. 2005-ben t�bb hetes exped�ci�t kell ahhoz szervezni, hogy olyan telep�l�sre juthassunk, ahol m�g senki nem hallott David Beckhamr�l, b�r �szint�n ez is csak felt�telez�s, val�j�ban a vil�gnak �n m�g nem hallottam olyan pontj�r�l, ahol ne hallottak volna Beckhamr�l, pontosabban egyr�l igen, de ott meg a vil�g m�sik fel�n zajl� m�sodoszt�ly� krikettbajnoks�g eredm�nyeib�l volt naprak�sz az eg�sz falu. Att�l viszont, hogy m�g nem a vil�g v�ge, m�g ijeszt� dolog ide �jszaka meg�rkezni - a rep�l�b�l csak az l�tszik, hogy Afrika harmadik legn�pesebb v�ros�ban gyakorlatilag nincsen vil�g�t�s, n�h�ny nagyobb �ton �s �p�leten k�v�l teljes a s�t�ts�g.

Vid�m falfestm�ny egy vid�ki eti�p templomb�l (BM)

Hossz� ideig azt hittem, hogy az Andok rem�nytelen lejt�ire �p�lt bol�viai f�v�rosn�l, La Pazn�l nincsen szomor�bb nagyv�ros, Addiszt megismerve viszont m�r eg�szen m�s a helyzet. Ez minden bizonnyal a legnagyobb falu a vil�gon, ahol mindenf�le v�rostervez�s n�lk�l lakik egy�tt �tmilli� ember. Nincsen v�rosk�zpont, az alig sz�z �ve alap�tott f�v�rosb�l ezen k�v�l hi�nyoznak m�g olyan dolgok is, mint Sz�p �p�letek, Szemreval� Utc�k �s Nevezetes Helyek. Ha a nyugati orsz�gok k�vets�gei �s egy�b befoly�si �vezetei nem lenn�nek sokm�teres ker�t�ssel gondosan k�rbeker�tve, tulajdonk�ppen nem is lehetne t�j�koz�dni. Ja de m�gis: egy eti�p sz�rmaz�s� sza�di doll�rmilli�rdos, vil�gosan felm�rve n�pe sz�ks�gleteit, p�r �ve a v�ros mell� h�zta fel a Sheraton-l�nc egyik legimpoz�nsabb tagj�t, hogy az ENSZ-nek legyen hol k�rp�tolnia alkalmazottait az�rt, hogy Eti�pi�ban kell dolgozniuk.

Eti�pia k�t minden szempontb�l elk�l�n�thet� r�szre oszthat�. Az egyik az, amit nevezz�nk az egyszer�s�g kedv��rt kultur�lis Eti�pi�nak, �s az Addiszt�l �szakra elter�l�, a tengerszint felett 2500 �s 4000 m�ter k�z�tt fekv� felf�ldet foglalja mag�ba, ahol a nagyj�b�l 1700 �ve kereszt�nyk�nt �l� amhara �s tigrinya n�pcsoportok laknak. Ez Abessz�nia, ahol szabadon vad�szhatna J�dea oroszl�nja, ha nem irtott�k volna ki m�r r�g az �llataikat f�lt� p�sztorok, Hail� Szelasszi� �s a legenda szerint S�ba kir�lyn�j�nek sz�l�f�ldje, ahol az eti�pok szent meggy�z�d�se szerint Axum v�ros�nak egy �tvar kis k�poln�j�ban �k �rzik az eredeti frigyl�d�t M�zes k�t�bl�ival, Afrika egyetlen szeglete, amelyet soha nem tudott megh�d�tani imperialista eur�pai nagyhatalom (csak Olaszorsz�g r�pke �t �vre, de ezt t�nyleg hanyagoljuk el a sztori teljess�g�nek kedv��rt). A mai Eti�pi�nak a felf�ld�n k�v�l es� r�szei, a keleti sivatagok, a nyugati gazdag k�v�termel� ter�letek �s a tr�pusi d�l a csupasz seggel rohang�l�, egym�ssal m�g mindig h�bor�z� t�rzseivel szinte mindenben k�l�nb�znek az �szaki orsz�gr�szt�l. Itt t�bbs�gben vannak a muszlimok, a t�bbs�gi n�pcsoport az oromo, �s a hangulat sokkal ink�bb afrikai, mint a semmihez nem hasonl�that� felf�ld�n - err�l kicsit lejjebb.

Bels�-Mong�lia Afrik�ban! Eti�p felf�ld 3000 m�ter felett (BM)

Eti�pi�ban t�megk�zleked�ssel utazni irt�zatos �lm�ny. El�re tudtam, hogy az lesz, mert valahogy mindenki, aki m�r j�rt az orsz�gban ezt tartotta a legfontosabbnak megeml�teni, de m�g �gy is minden v�rakoz�som alul lett m�lva. Az utak borzalmas �llapotban vannak, Addiszon k�v�l szinte semmi nincs leaszfaltozva. A buszok k�z�tt egy sincs, ami h�sz �vn�l fiatalabb lenne, viszont k�tszer annyi jegyet adnak el mindegyikre, mint ah�nyan k�nyelmesen le tudn�nak �lni. Minden j�rat reggel hatkor indul, ehhez ugye �t el�tt kell kelni, �gy az eg�sz napos j� hangulat egyb�l meg van alapozva. Az eti�pok nem b�rj�k gyomorilag a kanyarokat, m�rpedig a felf�ld�n m�s sincs, mint kanyar, �gy a busz fele az eg�sz utat v�gigok�dja. Jobb esetben csak amhara popzene �v�lt, a rosszabbikban amhara harci dalok, ami legink�bb �gy hangzik, mintha a Bizotts�g egy�ttes legels� pr�b�j�n egyszerre ordib�lt volna mindenki fejhangon. A busz minden r�s�n �mlik be a por, ami orron-f�l�n-sz�jon �t eldug�tja a fejet, a tizenk�t �r�s �t v�g�n a sz�rke minden �rnyalat�ban lehet k�pni n�h�nyat. Utaz�s k�zben viszont legal�bb viszonylagos b�ke van.

A gyakorlatilag k�t �vezreden �t teljes elszigetelts�gben fejl�d� eti�p civiliz�ci� (�s ne f�lj�nk itt a civiliz�ci� sz�t haszn�lni, ha j�rt volna Eti�pi�ban, m�g maga Samuel P. Huntington is k�l�n fejezetet szentelt volna neki), amelyet el�sz�r a pog�ny afrikaiak majd a muszlimok v�gtak el teljesen a kereszt�ny vil�g t�bbi r�sz�t�l, olyan alapvet�en k�l�nb�zik mindent�l, amit a feh�r ember k�pzel Afrik�r�l, hogy arra egyszer�en lehetetlen felk�sz�lni. Az hagyj�n, hogy nincsenek szavann�k meg sz�pen fel�lt�z�tt �s lelkesen szolg�l� n�gerek, akik bwan�nak sz�l�tan�k az embert. A folyamatos bizalmatlans�g �s a n�ha teljesen ny�lt ellens�gess�g, ami a felf�ldi eti�pokb�l az idegen fel� �rad viszont csak egy ideig �rdekes, a m�sodik h�t ut�n viszont m�r nagyon zavar�. A felf�ldi eti�p ugyanis olyan kiv�lasztottn�p-komplexussal rendelkezik, hogy azt a lubavicsi h�szidok is megirigyelhetn�k. Az �ltal�nosan elfogadott magyar�zat erre az, hogy a nagy elszigetelts�g�kben �vsz�zadokon �t azzal tartott�k az eti�pokban a lelket papjaik �s cs�sz�raik, hogy talpon kell maradniuk, hiszen �k az Igazi Kereszt�nyek majd k�s�bb az Igazi Afrikaiak. Ennek k�vetkezm�nyek�nt a felf�ldi eti�p ut�lja a szomsz�d falut (�s figyelmezteti is a turist�t, hogy ne menjen oda, mert biztosan kirabolj�k), a szomsz�d t�rzset (civiliz�latlan bunk�k, nincs is ott semmi megn�znival�) �s ha tud a szomsz�d orsz�gr�l, akkor azt is (h�bor�z� szemetek, plusz a nyugat kurv�i).

Kedvesnek t�n�, �m k�ny�rtelen koldusok Lalibel�ban (BM)

Az utaz� szempontj�b�l viszont m�g kellemetlenebb t�ny az, hogy a felf�ldi eti�p �t ha nem is ut�lja, de jelenl�t�t legink�bb az�rt t�ri el, mert l�tja benne a fej�stehenet. Ha pedig a feh�r ember nem hajland� nyavalyg�s n�lk�l elj�tszani ezt a szerepet, akkor olyan ellens�ges reakci�kkal kell szembes�lnie, amilyenekkel tal�n sehol m�shol a vil�gon. A feh�r ember �tlapja az eti�p �ttermekben k�tszer magasabb �rakat tartalmaz, mint amit a bennsz�l�ttek kapnak, a taxis nem el�gszik meg egy szimpla �tv�g�ssal, hanem sim�n t�zszer annyit k�r, mint honfit�rsait�l, valamint a felf�ldi eti�p embern�l nincs inkorrektebb alkudoz�, sim�n k�pes egy k�zfog�ssal megpecs�telt �rat ut�lag megv�ltoztatni, amely elj�r�s�rt minden arab baz�rban lincsel�s lenne a jutalma.

A legrosszabb viszont k�ts�gtelen�l az �lland� koldul�s. Tarh�l�silag Indi�nak p�ld�ul el�g rossz a h�re, de ott ez legal�bb a nagyv�rosokra koncentr�l�dik, sz�mtalan kis faluban senki nem foglalkozik ilyesmivel. Eti�pi�ban viszont lehetetlen megszabadulni a koldusokt�l, akik tulajdonk�ppen nem is azok a sz� szoros �rtelm�ben. Ink�bb arr�l van sz�, hogy a lakoss�g jelent�s r�sze amint feh�r embert l�t, azonnal �tkapcsol tarh�l�sba, sokan k�z�l�k pedig eg�szen agressz�ven k�pesek a dolgot el�adni, elutas�t�s eset�n j�het a k�dob�l�s meg a k�pk�d�s. A t�rt�nelmi okokr�l a spekul�ci� sz�mos, az eti�p kereszt�nys�gnek az alamizsna mindig is fontos r�sze volt, az ut�bbi h�sz �vben az orsz�got lerohan� nyugati seg�lyszervezetek pedig csak er�s�tett�k a k�pet, hogy a feh�r ember semmit sem szeret jobban, mint ellenszolg�ltat�s n�lk�l p�nzt �s �telt osztogatni. A kisebb falvakban a gyerekek sz�z sz�zal�ka pr�b�l p�nzt kunyer�lni, a h�rom legn�pszer�bb felvezet� sz�veg az "I never eat", az 'I'm a student, give me pen", �s szem�lyes kedvencem, a "My mother and father are dead, please help me", ami a hi�nyos iskolai angolnyelv-oktat�snak k�sz�nhet�en �ltal�ban csak egy elhadart "Motherfather"-re egyszer�s�d�tt. A huszadik ut�n m�r t�nyleg csak hangosan lehet r�h�gni, pedig sim�n lehet, hogy �ppen igazat mondanak - Eti�pia nyomor�s�g�ba minden belef�r.

V�zgy�jt�s egy kisz�radt foly�mederben - n�k a hamer t�rzsb�l (BM)

Szeg�nys�g m�shol is van, de amivel Eti�pi�ban lehet tal�lkozni, az m�g a vil�g sz�mos egy�b szerencs�tlen pontj�nak megl�togat�sa ut�n is eg�szen elk�peszt�. Sajnos neh�z eld�nteni, hogy pontosan melyik is a leglerohadtabb orsz�g, annyif�le gazdas�gi mutat� l�tezik, hogy az ember azt sem tudja, hova kapkodjon. Az mindenesetre biztos, hogy b�rmelyiket n�zz�k (gyermekhaland�s�g, v�rhat� �lettartam, GDP/f�, �th�l�zat fejletts�ge, ak�rmi), Eti�pia stabilan az als� h�szban van, �s ha kivessz�k a paklib�l azokat az orsz�gokat, ahol jelenleg is h�bor� zajlik, akkor nyugodtan besorolhatjuk a legrosszabb �t k�z�. Eti�pia mellesleg HIPC is, azaz Heavily Indebted Poor Country, mely c�met a Vil�gbank osztja ki, �s magyarul azt jelenti, hogy Bazmeg Ezekr�l Mondjunk Le.

Ez a sok sz�m meg �rdekes adat nem sokat mond el arr�l, hogy milyen igaz�b�l szeg�nynek lenni Eti�pi�ban, �s egy teljes ott t�lt�tt h�nap ut�n is csak halv�ny elk�pzel�seim vannak a dologr�l. Egy ki�r�lt, m�anyag vizespalack�rt Afrika m�s orsz�gaiban is k�pes �sszeverekedni egy kisebb falu valamennyi feln�tt f�rfija, Eti�pia legt�bb h�ztart�s�ban viszont n�h�ny mocskos trik�n �s v�zt�rol�sra haszn�lt benzineskann�n k�v�l nincsenek is a falu sz�l�n t�l gy�rtott t�rgyak. Az eti�pok nagy r�sze p�nzzel csak akkor tal�lkozik, ha siker�l egy meggondolatlan turist�t lelejmolnia, k�l�nben a lehet� legprimit�vebb cserekereskedelmet folytatja. Ha m�g mindig nem lenne vil�gos: a szerencs�tleneknek egy kurva Coca-Col�ra nincsen p�nz�k, pedig az ott csak negyven forintnyi birrbe ker�l, ami a helyi p�nz.

Cuki hamer kisgyerekek (BM)

Eti�pi�nak gyakorlatilag nincsen nemzetgazdas�ga. A lakoss�g nyolcvan sz�zal�ka a f�ld t�r�s�b�l �s satnya tehenek, kecsk�k �s tev�k terelget�s�b�l �l. Hi�ba ered az Egyiptomot �letben tart� N�lus v�zhozam�nak kilencven sz�zal�ka Eti�pi�b�l, mivel az orsz�gban gyakorlatilag nincsen mesters�ges �nt�z�s (�s nem is lesz a k�zelj�v�ben, mert Egyiptom konkr�t katonai fenyeget�ssel reag�l a N�lus megcsapol�s�ra ir�nyul� minden elk�pzel�sre), �gy a lakoss�g �letben marad�sa csak azon m�lik, hogy id�ben megj�nnek-e a rendes �vi es�z�sek. Ahogy azt mindenki tudja, aki pr�b�lt m�r s�el�st szervezni kora decemberre, a kurva id�j�r�sra a vil�gon sehol nem lehet akkor sz�m�tani, amikor t�nyleg fontos lenne. Ennek megfelel�en Eti�pi�ban embereml�kezet �ta rendszeresek az �h�ns�gek, az 1984-es, amelyben t�bb sz�zezren haltak meg az �szakkeleti r�sz�n, �s amely az eg�sz Live Aid kamp�nyt eredm�nyezte m�g nem is tartozott a legrosszabbak k�z�. Az az�ta eltelt h�sz �vben csak az akad�lyozta meg az �jabb, hasonl� kaliber� t�meges �hhal�lt, hogy a nyugati seg�lyszervezetek �vr�l-�vre el tudnak juttatni annyi �lelmiszert Eti�pi�ba, ami �ppen el�g a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�g�nek �letben tart�s�ra. Az eti�p gazdas�g k�zben megb�zhat�an fejl�dik visszafel�, 2004-ben p�ld�ul majd n�gy sz�zal�kkal siker�lt h�tral�pni.

Annak a minim�lis p�nznek, amihez Eti�pia els�sorban k�v�exportb�l �s adom�nyokb�l hozz� tud jutni a huszad�t mindj�rt el is k�lti fegyverkez�sre, amely ar�nyt a vil�gon csak 17 orsz�g tudja lek�r�zni. A verseny �les, mivel a szomsz�dos Eritrea a GDP-j�nek t�bb, mint egytized�t ford�tja tapos�akn�kra, kalasnyikovokra �s lej�rt szavatoss�g� rak�t�kra, �ket m�r csak �szak-Korea nyomja le e t�ren. A k�t szomsz�d legut�bb 1997-ben esett egym�snak 300 n�gyzetkilom�ternyi k�sivatag tulajdonjog��rt, a hat�r ma is le van z�rva, s�t, Eti�pi�ban mindenki arr�l suttog, hogy hamarosan j�n a k�vetkez� menet, a hadsereg m�r k�sz�l�dik. Az orsz�g egy�bk�nt Keny�n k�v�l gyakorlatilag az �sszes szomsz�dj�val �lland� konfliktusban van: Szud�nt ugye mindenki ut�lja, Szom�lia nem is orsz�g, hanem orgazd�k �s gyilkosok gy�lekezete, Dzsibuti meg vissza�l azzal, hogy ami�ta Eti�pia elvesztette az Eritrea fel� vezet� kij�ratot a V�r�s-tengerre, k�nytelen ennek a miniat�r francia csatl�snak minden megal�z� felt�tel�t elfogadni, csak haszn�lhassa az ottani kik�t�t.

A k�telez� fot� Lalibel�b�l (BM)

Az ut�bbi harminc �vben folyamatosan egyre rosszabb eti�pnak lenni. Hail� Szelasszi� cs�sz�ri diktat�r�j�b�l el�sz�r Mengisztu kommunista r�muralm�ba siker�lt les�llyedni, majd az � 1991-es buk�sa ut�n hi�ba ny�lt lehet�s�g v�gre valami minim�lis fellend�l�sre, az Eritre�val folytatott h�bor� �s az AIDS rohamos terjed�se k�vetkezt�ben az �letsz�nvonal csak romlott. Jelenleg az orsz�g legal�bb �t sz�zal�ka HIV pozit�v, �m a val�s sz�mot ink�bb t�z sz�zal�k k�r�lire saccolj�k, �s vannak olyan nagyv�rosok, ahol a lakoss�gnak m�r az egynegyede v�rja a hamarosan elj�v� hal�lt. A korm�ny ezen a t�ren legal�bb megpr�b�l valamit tenni, a kotonrekl�mok t�nyleg a szemet kisz�rj�k, a hat�suk viszont nyilv�n el�g m�rs�kelt egy olyan t�rsadalomban, ahol �l a babona, miszerint a HIV-fert�z�tt f�rfi meggy�gyul, ha elkap egy sz�zl�nyt, �s egy�bk�nt is, ha �jf�l ut�n kef�l�nk, nem is lehet megfert�z�dni.

Szemben mondjuk Indi�val vagy Kolumbi�val, Eti�pi�nak nincsenek sikert�rt�netei. Nincsenek sikeres szoftverc�gek, de m�g sikeres drogb�r�k sem. Az ut�bbi h�sz �vben k�t eti�p vitte valamire: Haile Gebreselassie �s Kenenisa Bekele, az el�bbi k�tszer, az ut�bbi egyszer nyerte meg a 10 000 m�teres s�kfut�st az olimpi�n. Fel�lem hangozhat kegyetlen�l, de az a helyzet, hogy ha van valami, amire r�illik a "failed state" kifejez�s, az mindenk�ppen ez az orsz�g. Eti�pia eg�sz egyszer�en alkalmatlan arra, hogy m�k�d� darabja legyen annak a vil�grendnek, ami t�le teljesen f�ggetlen�l kialakult, �s �gy �r�kre arra van �t�lve, hogy ha a nyugat folyamatosan seg�t, akkor egyetlen fokkal az �hhal�l felett teng�dj�n, ha meg egyszer a fejlett orsz�goknak s�rg�sen sz�ks�g�k lesz az itt elk�lt�tt p�nz�kre is, akkor az �tsz�len megd�g�lve v�gezze.

Rendezett j�m�d, rem�nyteli j�v� - konso l�nyok a piacon (BM)

Miut�n mindezen t�ltett�k magunkat, Eti�pi�ban eg�szen elk�peszt� �lm�nyekben lehet r�sz�nk. A kenyai hat�r k�zel�ben, az Omo foly� fels� foly�s�n�l p�ld�ul �rdemes n�h�ny napot valamelyik kisebb t�rzs faluj�ban t�lteni, ahol d�lut�nonk�nt a f�rfiak egyik r�sze tajtr�szegen veri �ssze egym�st, a m�sik pedig rendk�v�l sz�nvonalas r�plabda-m�rk�z�seket v�v egym�ssal, hogy azt�n teljes harci d�szben gy�ljenek �ssze a k�z�ss�g egyetlen t�v�je el�, �s b�mulj�k orsz�guk els� viszonylag szabad v�laszt�si kamp�ny�nak politikai hirdet�seit. Addiszt�l �szakra Lalibel�ban a kereszt�ny vil�g egyik legimpoz�nsabb templomegy�ttes�t faragt�k ki a XII. sz�zadban a puszta szikl�b�l, de olyan szinten, hogy az eredm�nynek semmi sz�gyenkeznival�ja nincs a vele egykor�, eur�pai rom�n templomok el�tt, r�ad�sul ezek m�g ma sem m�zeumok, hanem m�k�d� kegyhelyek, ahol Lee Scratch Perry hasonm�sai celebr�lj�k a mis�t. Az eritreai hat�rn�l, csak k�teleken felm�szva megk�zel�thet� kolostorok �llnak 1500 �ve, ahova nem csak n�k, de n�st�ny eml�s�llatok sem tehetik be a l�bukat, viszont a papoknak annyi esz�k az�rt van, hogy szab�lyosan kifossz�k az aut�n�l v�rakoz� turistan�ket.

Eti�pia a vil�g egyik legk�l�nlegesebb orsz�ga, �s egy h�nap alatt szinte semmit nem �rtettem meg bel�le. Kett�nk k�z�l nem bennem van a nagyobb hiba.