A k�v� �shaz�ja: Eti�pia

2001.10.19. 16:51

A legenda szerint egy eti�p juh�sz megfigyelte, hogy az �llatok eg�sz �jszaka �bren maradnak, ha napk�zben egy bokor v�r�s bogy�it eszegetik. Tapasztalatair�l besz�molt a k�zelben lak� szerzeteseknek, akik a bogy�b�l keser� italt f�ztek, �s a hossz� im�ds�gok alatt ezzel tartott�k magukat �bren. A t�rt�net egy m�sik v�ltozata, amely 1400 k�r�l keletkezett, jemeni p�sztorr�l �s kecsk�kr�l sz�l. De arr�l is tudom�sunk van, hogy 1000 k�r�l Avicenna m�r gy�gyszerk�nt haszn�lta a k�v�t. Egy titokzatos, fekete, keser�, �l�nk�t� hat�s� ital a sokkal r�gebbi arab mond�kban is szerepel. Az sem kiz�rt, hogy a k�v�t eleinte nem itt�k, hanem ett�k. Az ugandaiak, ha hossz� �tra keltek, �ll�t�lag sz�r�tott k�v�szemeket r�gtak (�gy gondolt�k, hogy ett�l er�re kapnak), az abessz�nok pedig egyszer�en az�rt r�gt�k a k�v�t, mert szerett�k.

Ha a feketek�v� eredete hom�lyba v�sz is, a k�l�nb�z� forr�sok abban megegyeznek, hogy a k�v�cserje egy eti�p tartom�nyb�l, Kaff�b�l sz�rmazik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsi�ba, Ar�bi�ba �s Egyiptomba. Egy arab szerz�, Sehabeddin Ben, �gy tudja, hogy a k�v�iv�s szok�s�t az adeni mufti, Gemaleddin honos�totta meg a XV. sz�zad k�zep�n Boldog Ar�bi�ban. Gemaleddin Perzsi�ban l�tta n�h�ny honfit�rs�t k�v�zni, �s amikor hazat�rve gyeng�lkedni kezdett, maga is kipr�b�lta az italt. Nemcsak meggy�gyult, hanem megtapasztalta a k�v� serkent�, �lom�z� hat�s�t is. Fogyasztani kezdte, �s aj�nlotta, hogy a dervisek k�v�val �l�nk�ts�k magukat az im�val t�lt�tt �jszak�kon.

A k�v� hamarosan eg�sz Adenben elterjedt, s�t eljutott Mekk�ba, Medin�ba, Kair�ba, Damaszkuszba, Konstantin�polyba is. De nemcsak az �hitatos mohamed�nok fogyasztott�k. Az 1500-as �vek derek�n Konstantin�polyban divatba j�ttek a k�v�h�zak. A vall�sos mohamed�noknak egyre kev�sb� tetszett az �j szok�s, �s a muftival betiltatt�k a k�v�t mondv�n, hogy a p�rk�lt k�v� sz�nf�les�g, �s Mohamed t�rv�nye nem engedi a f�zet fogyaszt�s�t. A k�v�h�zakat bez�rt�k ugyan, de az emberek otthon tov�bbra is itt�k a k�v�t. V�g�l a hat�s�g nem t�r�d�tt a z�rt ajt�k m�g�tt k�v�z�kkal, a k�v�h�zak lassan �jra kinyitottak, az �j mufti kijelentette, hogy a k�v�nak semmi k�ze a sz�nhez, �gy azt�n nemsok�ra t�bb k�v�h�z �zemelt, mint valaha, �s a nagyvez�r ad�t szedett a tulajdonosokt�l.

A XVI-XVII. sz�zadban a Balk�n �s �szak-Afrika fel� terjeszked� t�r�k birodalom mag�val vitte a k�v�z�s szok�s�t. Velenc�ben is hamarosan megjelent a k�v�. Francesco Morosini, a Velencei K�zt�rsas�g k�vete, 1582-es konstantin�polyi jelent�s�ben megeml�ti, hogy Keleten sz�mos olyan �zlet van, ahol az emberek naponta t�bbsz�r tal�lkoznak egym�ssal egy forr�, s�t�t ital mellett. Az 1600-as �vek els� fel�ben megny�lt az els� velencei k�v�h�z, �s az olasz �zl�sre �tform�lt k�v�z�k gyorsan szaporodtak az it�liai v�rosokban. A fanatikus h�v�k ez�ttal VIII. Kelemen p�p�t pr�b�lt�k r�venni arra, hogy tiltsa be "az �rd�gi italt". VIII. Kelemen – a legenda szerint – megk�stolta a k�v�t, �s �gy v�lte, k�r lenne, ha csak a hitetlenek fogyasztan�k.

Az els� p�rizsi k�v�h�zat 1672-ben nyitotta meg egy �rm�ny keresked�, de nem aratott sikert. K�s�bb m�s �rm�ny �s perzsa v�llalkoz�k is k�s�rleteztek – eredm�nytelen�l. Val�sz�n�leg nem ismert�k a francia szok�sokat. Nemsok�ra ugyanis franci�k rendeztek be eleg�ns, t�gas helyis�geket, ahol k�v�t, te�t, csokol�d�t, egy�b �d�t�ket k�n�ltak, s ide m�r sz�vesen elj�ttek az �r�k �s a t�rsas�gi emberek. �tven �v m�lva t�bb mint h�romsz�z k�v�z� volt P�rizsban, �m Dubois b�boros a r�genskorban (1715-23) betiltotta a k�v�h�zi cseveg�seket, �s k�s�bb – 1789-ig – szigor� rend�ri ellen�rz�snek vetett�k al� a k�v�h�zakat.

Az els� londoni k�v�h�z n�h�ny �vvel megel�zte a p�rizsit. Az angol t�rv�nyk�nyvek 1660-ban eml�tik el�sz�r a k�v�t; a k�v��rusokra gallononk�nt n�gy penny ad�t r�ttak ki. 1675-ben K�roly kir�ly betiltotta a k�v�h�zakat, amelyeket felforgat� eszm�k terjeszt�s�vel v�doltak, de a tilalmat n�h�ny napon bel�l visszavonta.

Az eur�pai piacokra t�bbnyire Alexandria �s Szmirna kik�t�ib�l �rkezett a k�v�. Az ital n�vekv� n�pszer�s�ge �s a nagy kik�t�i ad�k miatt azonban megpr�b�lt�k a k�v�t a gyarmatokon is meghonos�tani. A hollandok az Indon�z-szigeteken, a franci�k Martinique-on �s az Antill�kon, az angolok, spanyolok �s portug�lok �zsia �s Amerika tr�pusi vid�kein l�tes�tettek �ltetv�nyeket. A k�t leggyakoribb faj, a Coffea arabica �s a Coffea robusta, Afrik�b�l ker�lt a vil�g k�l�nb�z� t�jaira.