70 �v ut�n hazat�r a legend�s aksz�mi obeliszk
Jelenkor · 2005. �prilis 12.

Kirobban� nemzeti b�szkes�ggel �nneplik az eti�piaiak ezen a h�ten az Axumi obeliszk v�rva v�rt hazat�r�s�t. A hatalmas, 3. sz�zadi temetkez�si szt�l�t csaknem hetven �ve hurcolt�k el zs�km�nyk�nt az olasz fasiszt�k.
�vtizedekig tart� marakod�s ut�n az eml�km� els�, 160 tonn�s gr�nit darabja (a h�romb�l) szerd�n �rkezik meg Addisz Abeb�ba R�m�b�l, ahol �r�mteli fogadtat�sban lesz r�sze.

"Most m�r b�szkes�ggel l�legezhet�nk, �s m�lt�s�ggal j�rhatunk, mert itt lesz vel�nk �jra kultur�lis identit�sunk �s kincs�nk” – mondta egy 56 �ves axumi lakos

"�r�l�k, hogy v�gre t�nyleg hazaind�tott�k” – mondta a 65 �ves szint�n axumi lakos.

"Ez egy �ld�s, hogy v�gre megmutathatjuk a gyermekeinknek, amir�l besz�lt�nk” – folytatta. „Meg�rinthetik, �s t�nylegesen �t�lhetik, amir�l annyit mes�lt�nk”

Axumban hatalmas s�trakat �ll�tottak, amelyekben h�rom napig fognak �nnepelni, �s t�bb mint 90 zen�sz fog fell�pni. Szerd�n pedig az eti�piai minisztereln�k, Meles Zenawi is r�szt vesz a rendezv�nyen.

Az obeliszket h�d�t�si zs�km�nyk�nt Mussolini parancs�ra vitt�k a fasiszt�k 1937-ben R�m�ba, amikor megpr�b�lta gyarmatos�tani az orsz�got, amely az�ta is b�szke az ellen�ll�sra.

Az obeliszk a legszebb a t�bb mint 100 k� monolit k�z�l, amelyek valaha Axumban �lltak, az �kori Axumita kir�lys�g f�v�ros�ban, Sh�ba kir�lyn� felt�telezett sz�let�si hely�n. Az ie. 3. sz�zadban Mani, a perzsa filoz�fus a vil�g n�gy leghatalmasabb kir�lys�gai k�z�tt sorolta fel Axumot, R�ma, K�na �s Perzsia mellett.

A mai Eti�pia �szaki cs�csk�ben elhelyezked� Axum felemelked�s�t v�r�s-tengeri kik�t�j�n �t export�lt term�szeti kincseinek k�sz�nhette.
A kereskedelemb�l profit�lva, Axum domin�ns hatalomm� v�lt a V�r�s-tenger k�rzet�ben, �s Biz�nc egyik legf�bb sz�vets�gese lett.

Kereszt�ny p�rbesz�d

A Biz�nccal val� kultur�lis kapcsolat eredm�nyek�pp Axum elitje g�r�g�l is megtanult, valamint g�r�g bet�s feliratok jelentek meg a v�rosban, �s isz. 325 k�r�l Ezana kir�ly felvette a kereszt�ny vall�st.

Ezana a f�lholdat �s a korong mot�vumot kereszttel cser�lte le Axum p�nz�rm�in, �s megalapozta a kereszt�ny t�r�t�seket eg�sz Eti�pi�ban.

� emeltetett sz�mos obeliszket – egy m�terest�l ak�r a harminc m�teresig - az arisztokr�cia tagjainak temet�si szertart�saihoz.

Bonyolult faragv�nyok

A R�m�b�l hazat�r� k� val�sz�n�leg az Ezana kir�ly k�sz�ttetett szt�l�k k�z� tartozik.
Ezek az obeliszkek nemcsak hatalmas m�reteik miatt jelent�sek, hanem bonyolult dekor�ci�ik r�v�n is.

A k�faragv�nyok egy t�bbemeletes �p�let ablakait �s gerend�it szimboliz�lj�k, a legnagyobb ezek k�z�l 13 emelet magas.

Az oszlopok alj�n �lajt�k tal�lhat�ak, n�h�nyon faragott d�sz�t�s, �s lakat is tal�lhat�, amely azt a l�tszatot kelti, hogy a t�m�r k�darabok tulajdonk�ppen �p�letek.

Axum a 6. sz�zadig vir�gzott. A Szasszanida perzsa birodalom �s a muszlim arab h�d�t�sok elv�gt�k a v�rost nemzetk�zi kereskedelmi h�l�zat�t�l, �s a t�bbi kereszt�ny orsz�gt�l.
M�gis, hossz� �vsz�zadokkal a politikai �s gazdas�gi hanyatl�sa ut�n is, Axum maradt az a hely, ahol Eti�pia cs�sz�rait megkoron�zt�k.

Azzal is meg�rizte preszt�zs�t, hogy Eti�pi�ban a kereszt�nys�g sz�l�v�ros�nak �s k�zpontj�nak sz�m�t, amelyet a helyi legenda tov�bbfejlesztett I.Menelik kir�ly t�rt�net�vel, aki eszerint Sh�ba kir�lyn�j�nek �s Salamonnak a fia volt, �s aki a sz�vets�g l�d�j�t Jeruzs�lemb�l Axumba vitte.

N�h�nyan �gy hiszik, a frigyl�da ma is itt van, egy 1965-ben Hajl� Szelasszi�, az utols� eti�p cs�sz�r parancs�ra �p�ttetett kis templomban, aki a hagyom�ny szerint maga is Salamon kir�ly lesz�rmazottja.

A 2500 �ves, 24 m�ter magas obeliszk t�bb mint hatvan �ven kereszt�l vita t�rgya volt Addisz Abeba �s R�ma k�z�tt. Eti�pia azzal v�dolta Olaszorsz�got, hogy sz�nd�kosan h�zza-halasztja az 1947-es meg�llapod�st, miszerint az obeliszk visszaker�l a hely�re

Eg�szen m�lt �vig, amikor az olasz szak�rt�k sz�tszedt�k �s felk�sz�tett�k a r�g�ta halogatott hossz� �tra, az obeliszk a FAO r�mai sz�khelye el�tti t�ren �llt. A 7 milli� doll�rra r�g� sz�ll�t�si k�lts�get az olasz korm�nynak kell �llnia, a marad�k k�t r�szt pedig �prilis 23-ig kell Axumba sz�ll�tania.

A f�v�rosban, ahol az Eti�p Kultur�lis Miniszter, Teshome Toga bejelentette az obeliszk visszat�r�s�t, szint�n nagy izgalom volt �rz�kelhet� annak ellen�re, hogy vannak aff�le aggodalmak, miszerint az eg�sz �nneps�get a korm�ny a k�vetkez� h�napban esed�kes v�laszt�sok kiakn�z�s�ra akarja felhaszn�lni.

"Az eti�piai n�p m�r oly r�g�ta �s er�sen k�v�nja az obeliszk visszat�r�s�t, �s hogy a folyamatos, hosszan tart� k�zdelem ut�n visszakapj�k �r�ks�g�ket” – mondta Teshome visszautas�tva a feltev�st, hogy politikai c�ljaik vannak az �nneps�ggel.

"R�g �ta dolgozunk az obeliszk visszat�r�s�n, �s az, hogy a k�t esem�ny egy id�ben ker�l megrendez�sre, szimpla v�letlen egybees�s.” – mondta.

A legt�bben �gy t�nik, elfogadt�k a magyar�zatot, �s nagy v�rakoz�sokkal teli k�sz�lnek az obeliszk els� darabj�nak fogad�s�ra �s az �nnepl� fesztiv�lra.

Mail & Guardian