A reggae nem kimondottan raszta zene, �s nem Bob Marley tal�lta fel a reggae-t, sõt mi t�bb: nem õ az egyetlen reggae zen�sz…
K�ts�gtelen azonban, hogy a legnagyobb hat�s� elõad�t Bob Marley-nak h�vj�k. Robert (Bob) Nesta Marley 1945. febru�r 6-�n sz�letett a jamaikai St. Anns-ben. Anyja, egy ekkor csak 18 �ves fekete l�ny, apja pedig feh�r katonatiszt volt, aki nemigen t�rõd�tt t�rv�nytelen fi�val (hab�r a nev�t viselhette). Ez a t�ny (hogy voltak�ppen f�lig feh�r), alighanem meghat�roz�
volt Bob �let�ben. Visszaeml�kez�sek tucatjai bizony�tj�k, hogy k�sõbb feket�bb akart lenni m�g fekete t�rsain�l is. Az
afrikais�g tudata alighanem kiv�telesen erõs lehetett benne. Miut�n az 1950-es �vek v�g�n anyj�val a fõv�rosba k�lt�z�tt, megismerkedett a zenei �lettel. Mint az akkori tin�dzserek t�bbs�ge, rajongott a ska zen��rt, s 1962-ben siker�lt
r�vennie egy producert, hogy k�sz�tsen vele felv�telt: elsõ sz�ma a 'Judge Not' c�met viselte. 1963-ban pedig zenekart alap�tott, amelyben rajta k�v�l �nekes volt Peter Tosh �s Bunny Wailer is.Elsõ k�z�s felv�tel�k a 'Simmer Down' c�met viselte. A Wailers p�ly�ja ettõl kezdve csaknem t�retlen�l �velt felfel�, hab�r a nemzetk�zi elfogadtat�sra
m�g bõ egy �vtizedet v�rni kellett. K�zben a Wailers is sikerrel v�ltott �t a reggae mûfaj�ra, sõt ebben tudtak igaz�n kibontakozni. Az 1969- es �v nagy r�sz�t Bob az USA-ban t�lt�tte, ahol egy aut�gy�rban
dolgozott. Ez �lete m�sodik meghat�roz� �lm�nye. Amellett, hogy megtapasztalta, milyen pontos idõbeoszt�sban �lni, milyen a hat�kony munkamor�l, mag�ba sz�vta az akkori Amerika zenei vil�g�t is. Ne feledj�k, hogy ez m�r a hippik, sõt a rockzene korszaka: Janis Joplin, Jimi Hendrix, The Doors val�sz�nûleg nagy hat�ssal voltak Bobra. Õ azonban Jamaik�ba visszat�rve
nem ut�nozni kezdte õket, hanem be�p�tette a Wailers zen�j�be. Ezzel egyidõre tehetõ, hogy Bob egyre t�bbet foglalkozott a raszta filoz�fi�val (�ll�t�lag feles�ge hat�s�ra), s dalaiban ettõl kezdve d�ntõek lettek a raszta t�m�k. Nem sokkal k�sõbb a Wailers-t Lee Perry producer vette „kezel�sbe“, sõt kis t�lz�ssal: õ tette naggy� a zenekart. 1972-ben a Wailers Angli�ba utazott, ahol Bob felkereste Chris Blackwellt, az Island kiad� tulajdonos�t, aki jamaikai zen�t terjesztett Nagy-Britanni�ban. Blackwell h�rbõl m�r ismerte a Wailers sikereit �s v�llalta, hogy finansz�rozza a zenekar elsõ nemzetk�zi terjeszt�sû album�t. A 'Catch A Fire' 1973-ban jelent meg, s a rekl�mhadj�rat sor�n remek �rz�kkel a rock v�s�rl�k�z�ns�g�t
c�lozt�k meg. A Wailers m�g abban az �vben visszat�rt Angli�ba, ez�ttal egy turn�ra, amelynek sor�n neves rock szt�rokkal l�ptek fel �s TV show mûsorokban szerepeltek. Ezt amerikai k�r�t k�vette, s az elk�vetkezõ egy �v leforg�sa alatt a Wailers hirtelen vil�gh�rû lett. A h�rnevet, a rengeteg utaz�st �s az ezzel j�r� kellemetlens�geket azonban nem volt k�nnyû elviselni. R�ad�sul Blackwell a h�rom �nekes k�z�l Bobot r�szes�tette elõnyben, ami ahhoz vezetett, hogy Peter Tosh �s Bunny Wailer kil�ptek a zenekarb�l, amely ettõl kezdve Bob Marley & The Wailers n�ven l�pett fel. Bob 1981-es hal�l�ig a Wailers
folyamatosan a cs�cson volt, mind az �t f�ldr�szt kereszt�l-kasul turn�zt�k,mik�zben jobbn�l jobb lemezeket k�sz�tettek.
(K�zben Bob sajn�latos m�don belekeverte mag�t a jamaikai politikai �letbe, �s 1976-ban kis h�j�n lelõtt�k.)
Bob im�dta a focit, s turn�z�s k�zben is, ha csak tehette, idõt szak�tott egy kis mozg�sra. 1977-ben egy p�rizsi meccs alkalm�val r�g�s �rte a l�b�t. Eleinte k�nnyû s�r�l�snek tûnt, azonban idõvel kider�lt, hogy a seb nem gy�gyul, sõt m�g nagyobb bajt okozott: Bobnak bõrr�kja keletkezett, amelynek terjed�s�t nem tudt�k meg�ll�tani. Jellemzõ,
hogy ez a betegs�g (melan�ma) feh�rekn�l sokkal gyakoribb, s Bob apja feh�r volt… 1981. m�jus 11-�n halt meg.
A reggae azonban nem m�lt el Bob hal�l�val. A k�vetkezõ egy �vtizedben mindenki a reggae �j kir�ly�t kereste (hi�ba), s olyan nevek ker�ltek elõt�rbe, mint a Black Uhuru, Third World, Israel Vibration, Steel Pulse, Aswad, Alpha Blondy – ami azt is jelzi, hogy a reggae Bobnak is k�sz�nhetõen t�nyleg nemzetk�zi jellegûv� v�lt, s olyan mûfajok sz�m�ra k�sz�tette elõ a terepet, mint a ragga �s a dancehall.

Sz�linger Bal�zs t�rt�n�sz