A KIRÁLYOK DICSŐSÉGE KEBRA NAGASZT Előszó A Kebra Nagaszt (Királyok Dicsősége) a középkori etióp történelem egyik legfontosabb forrása. Jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy az etióp császárok — beleértve az utolsó Hailé Szelasziét is! — erre alapozták igényüket a császári trónra. A történet valóságos alapjának valószínűsége csekély, mégsem lehet teljességgel kizárni. Etiópiai (giz nyelvű) változata csak a 14. században készült el az axumi Jisak jóvoltából. Az ennek alapjául szolgáló arab nyelvű változat 1225 körül érkezett Egyiptomból Etiópiába, valószínűleg azzal a céllal, hogy megingassa az akkor uralkodó Zagué dinasztia trónját. A Zaguékat ugyanis, akik nem semita (amhara vagy tigré) származásúak voltak, trónbitorlóknak tartották. A kutatók azonban rámutattak arra, hogy a Kebra Nagasztot, mint szájhagyományt már jóval a fenti időpontok előtt is ismerték mind az egyiptomi koptok, mind az etiópiaiak körében. A lényeg mindenképpen az, hogy 1270 (a Zaguék bukása) és 1975 (Hailé Szelasszié halála) között a Kebra Nagaszt jogosította fel „Salamon király és Sába királynőjének leszármazottait” az uralkodásra. A Királyok Dicsősége (részlet) És amikor a Királynő üzent Salamonnak, mondván, hogy indulni készül országából, azt ez szíven ütötte és azt mondta: „Egy ilyen gyönyörű nő jött el hozzám a világ végéről! Mire véljem ezt? Isten utódokat akar tőlem őbenne?” Ugyanis, ahogy a Királyok Könyvében mondva vagyon, Salamon király igen szerette a nőket és elvette feleségül a zsidók, egyiptomiak, kánaániták, edomiták, ijóbavíjánok [moábiták], a Rif- és Kuerguebéliek, a damaszkusziak és a szíresztiek [szíriaiak] asszonyait, és mindazokat a nőket, akikről azt tartották, hogy gyönyörűek. És négyszáz királynője, valamint hatszáz ágyasa volt. Ezt azonban nem paráznaságból tette, hanem bölcsessége miatt, melyet Isten adott neki, és emlékeztette arra, amit Isten Ábrahámnak mondott: „Megsokasítom magodat, mint az ég csillagait és a tenger homokját.” És Salamon ezt mondta szívében: „Mire véljem ezt? Isten talán mindegyik asszonytól fiúgyermeket ad nekem.” Ezért amikor bölcsen ezt tette, így szólt: „Gyermekeim örökölni fogják az ellenség városait, és elpusztítják azokat, akik bálványokat imádnak...” ...És Salamon király üzenetet küldött a Királynőnek, mondván: „Most, hogy idejöttél, miért mennél el anélkül, hogy láttad volna királyságom igazgatását, ettél volna a királyság kiválasztottaival a helyes szokások szerint, és láttad volna, miként űzi el a nép a bűnös szokásokat? Ha látnád mindezt, bölcsebb lehetnél. Kövess és foglalj helyet pompás sátramban, hogy teljesen bevezethesselek királyságom igazgatásába (...).” És a Királynő küldött egy másik üzenetet, mondván: „Tudatlan voltam és bölcsebb lettem, ahogy követtem bölcsességedet, és Izrael Istene kiemelt, ezért szívbéli hitem kiválasztott nővé tett, így hát nem imádok más istent Őrajta kiívül. Ami pedig az általad mondottakat illeti, hogy növelni kívánod bölcsességemet és tisztességemet, úgy hát eljövök kívánságod szerint.” És Salamont ez örömmel töltötte el, és a kiválasztottakat díszes ruhákba öltöztette, és két terítéket tétetett asztalához, és körültekintően rendelkezett házában minden előkészületről, és Salamon király háza napra készen állt. És nagy pompával, örömmel, békében, bölcsességben, gondoskodással, teljes alázatossággal és szerénységgel elkészült; és akkor elrendezte a királyi asztalt a királyság törvénye szerint. És a Királynő eljött és egy elkülönített helyen pompával és dicsőséggel helyet foglalt [Salamon] mögött, ahonnan láthatott, megismerhetett és magtapasztalhatott mindent. És rendkívül megcsodált mindent, amit látott és hallott, és szívből dicsőítette Izrael Istenét, és ámulattal töltötte el a királyi palota pompája, amelyet látott. Ugyanis ő láthatott, de senki sem láthatta őt, mert Salamon bölcsen így rendelkezett. Felékesítette azt a helyet ahol [a királynő] ült, bíborszínű függönyökkel takarta el, szőnyegeket fektetett le, miszkáttal [pézsmával] és márványszobrokkal és drágakövekkel ékesítette, illatos porokat égetett, mirrha és kasszia [szenna] olajával hintette meg, és tömjént és drága füstöt szórt minden irányban. És amikor erre a helyre hozták, az illat igen tetszett neki, és mielőtt még evett volna a finom ételekből, már eltelt illatukkal. És Salamon, bölcs szándéka szerint, ételeket küldött neki, amelyek szomjassá tették, és az italokba ecetet kevert, a halakat és főzelékeket pedig borssal készítették. Így tett, és a királynőnek adta, hogy egye meg. És a királyi étkezés háromszor és hétszer ért véget [tíz fogásból állt], és a hivatalnokok és a tanácsnokok, a fiatal férfiak és szolgák távoztak, és a király felállt és odament a Királynőhöz, és — midőn már egyedül voltak — azt mondta neki: „Nyugtasd meg szerelmedet hajnalig.” És erre az azt mondta: „Esküdj meg nekem Istenedre, Izrael Istenére, hogy nem teszel erőszakot rajtam. Mert ha elcsábítasz engem, aki az emberek törvénye szerint szűz vagyok, akkor bánatosan, nyomorultan és kínok között kellene hazatérnem.” És Salamon válaszolt, és azt mondta neki: „Megesküszöm néked, hogy nem teszek erőszakot rajtad, de neked is meg kell esküdnöd nekem, hogy semmit erővel el nem veszel házamból.” És a Királynő nevetett, és azt mondta neki: „Te, aki bölcs ember vagy, miért beszélsz úgy, mint egy bolond? Hogy lopnék el bármit vagy vinnék el a király házából anélkül, hogy a Király nekem adta volna? Ne képzeld, hogy a gazdagságod miatt jöttem ide. Azonkívül az én királyságom éppen olyan gazdag, mint a tied, és nincs itt semmi, amit kívánnék azért, mert nekem nincs. Csakis bölcsességed miatt jöttem. „ És Salamon azt mondta neki: „Ha megesküdnél nekem, esküdj csak meg, mert úgy illik mondkettőnknek, hogy esküt tegyünk, nehogy bármelyikünket is igazságtalanság érje. És ha te nem esküszöl meg nekem, akkor én sem esküszöm meg neked.” És a [királynő] azt mondta neki: „ Esküdj meg, hogy nem teszel erőszakot rajtam, én pedig megesküszöm, hogy erővel nem veszek el semmit, ami a te tulajdonod”; és esküt tettek egymásnak. És a Király ágyához ment [a szoba] egyik oldalán, a szolgák pedig elkészítették [a Királynő] ágyát a másik oldalon. És Salamon azt mondta az egyik férfiszolgának: „Moss ki egy csészét és egy vizeskancsóval állitsd oda, ahol a Királynő látja, aztán csukd be az ajtót és menj aludni.” És Salamon ezt más nyelven mondta a szolgának, amelyet a Királynő nem értett, és [a szolga] megtette, amit a Király parancsolt, és elment aludni. És a Király nem aludt el, de színlelte az alvást, miközben a Királynőt figyelte. (...) És a Királynő aludt egy keveset. És amikor felébredt a szája száraz volt a szomjúságtól, mivel az ételek, amelyeket Salamon bölcsességében neki adott, szomjassá tették. És valóban nagyon szomjas volt, és száraz a szája, és a nyelvét mozgatta, és az ajkait szívta, és nem talált nedvességet. És elhatározta, hogy iszik a vízből, amelyet látott, és ránézett Salamon Királyra és óvatosan figyelte, és azt hitte, hogy az horkolva alszik. De az nem aludt, és [a király] addig várt, amíg [a királynő] felkelt, hogy ellopja a vizet szomjúságára. És felkelt, lábával nem csinált zajt, és oda ment a vizes kancsóhoz és felemelte a csészét, hogy vizet igyon. És Salamon elkapta a kezét, mielőtt ihatott volna a vízből, és azt mondta neki: „Miért szegted meg esküdet, hogy semmit sem veszel el erővel házamból?” És [a királynő] félénken azt válaszolta neki: „Esküszegés az, ha iszom a vízből?” És a Király azt mondta neki: „Láttál-e valaha jobb dolgot a mennyek alatt, ami jobb, mint a víz?” És a királynő azt mondta: „Vétkeztem magam ellen, és felszabadulsz esküd alól. De engedj innom, mert szomjas vagyok.” Aztán Salamon azt mondta neki: „Tényleg feloldasz esküm alól, amelyet neked tettem?” És a Királynő azt mondta: „Légy szabad esküd alól, csak engedj vizet innom.” És megengedte neki, hogy vizet igyon, és miután ivott a vízből, [Salamon] véghezvitte akaratát és együtt aludtak. És azután [Salamon] elaludt, [álmában] megjelent Salamonnak egy fényes nap, amely lejött a mennyből, és nagy fényességet árasztott Izraelre. És miután egy ideig ott maradt, hirtelen visszahúzódott, és tovaszállt Etiópia felé, és attól fogva ott ragyogott nagy fényességgel, mivel ott akart maradni. És [a Salamon azt mondta]: „Vártam, hogy talán visszajön Izraelbe, de nem tért vissza. És mialatt újra vártam, egy fény tűnt fel a mennyekben, és egy Nap jött le onnan Júda országába, és fénye sokkal erősebb volt, mint azelőtt.” És Izrael nem járhatott a fényben, mert gonoszul bántak e Nap lángjával. És ez a Nap nem figyelt Izraelre, és az izraeliták gyűlölték Őt, és lehetetlenné vált, hogy béke legyen köztük és a Nap között. És ellene emelték kezüket botokkal és késekkel, és ki akarták oltani ezt a Napot. És sötétséget borítottak az egész világra földrengéssel és sűrű sötétséggel, és azt képzelték, hogy ez a Nap soha többé nem emelkedik föléjük. És elpusztították az Ő [Isten] fényét, és rávetették magukat, és őrt állítottak sírja fölé, ahová vetették. És Ő előjött, ahol nem keresték, és bevilágította az egész világot, leginkább az Első Tengert és a Második Tengert, Etiópiát és Rómát. És Ő nem tekintett többé Izraelre, és felszállt korábbi trónjára.